Blinken Kijevben nyugtat, miközben az oroszok előretörnek Harkivnál
Váratlanul Kijevbe érkezett Antony Blinken, az amerikai diplomácia vezetője. A be nem jelentett vizit célja az ukránok megnyugtatása.
Nemrégiben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár látogatott váratlanul az ukrán fővárosba, ma pedig Antony Blinken külügyminiszter érkezett oda, hogy Volodimir Zelenszkij államfővel, valamint Dmitro Kuleba külügyminiszterrel tárgyaljon. A háború 2022. február 24-ei kitörése óta ez Blinken negyedik látogatása. Nyugati sajtójelentések szerint a külügyminisztert azért küldték Kijevbe, hogy az ukránokat biztosítsa az USA további támogatásáról, azaz, hogy megnyugtassa a kedélyeket. A tárca hivatalos közleménye szerint a látogatás célja, hogy
Korábban beszámoltunk róla, az amerikai képviselőház, hosszas vajúdás után jóváhagyta az Ukrajnának szánt, közel 61 milliárd dolláros segélycsomagot. Erről ebben a cikkünkben olvashat részleteket:
Természetesen a segélynek jelentős átfutási ideje van, ahogy a többi, nyugat-európai országok által beígért támogatásnak is. Kijevben járva Stoltenberg korholta a nyugati országokat az ígéretek lomha teljesítése miatt, arra utalva, hogy mindaz a fegyvermennyiség, amelyet papíron biztosítottak, csak részben érkezett meg, az is lassan.
A fronton pedig minden nap számít, amelyet az ukránok fegyverhiányosan töltenek a bőségesen ellátott orosz erőkkel szemben. Elképzelhető, hogy Oroszország részéről is "átértelmezés" történik a "különleges katonai műveletet" illetően. Az mindenképp jelzésértékű, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő menesztené régi, hűséges szövetségesét, Szergej Sojgu védelmi minisztert. Az új kormányban e forró széket Andrej Belouszovnak szánják, aki eddig miniszterelnök-helyettes volt. Sojgu az orosz biztonsági tanács titkári posztjára kerülhet. S bár Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő úgy fogalmazott, a
melyet az is alátámaszt, hogy Valerij Geraszimov továbbra is vezérkari főnök marad, elképzelhető, hogy változik az oroszok megközelítése.
A fronton most annak lehetünk szemtanúi, hogy Oroszország ki akarja használni még meglevő előnyét az újabb, nagy volumenű amerikai segélycsomag becsatornázása előtt.
Emiatt Ukrajna északkeleti részén, a harkivi térségben a múlt hét végén jelentős támadást indított, és két mindössze két nap leforgása alatt 100 négyzetkilométer vont ellenőrzése alá (összevetésként: ez Besztercebánya város területének felel meg). A harcok jelenleg Vovcsanszk körül zajlanak. A városban a csatározások miatt már csak mindössze pár száz lakos maradt.
Az ukránok szerint a műszaki zár és az erődítmények gyenge volt, és a lőszer hiánya tette lehetővé az oroszoknak az ilyen mértékű előrenyomulást. A cél a harkivi régió destabilizálása. Harkiv Ukrajna második legnagyobb városa, lakossága 1,4 millió főre tehető. Elfoglalása nem jöhet szóba, viszont körül tudják zárni.
Az orosz offenzíva "taktikai sikerére" az USA is felfigyelt. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, Lloyd Austin védelmi miniszter és CQ Brown tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke telekonferencián tárgyalt Rusztem Umerov védelmi miniszterrel, Olekszandr Szirszkijjel, az ukrán erők főparancsnokával, és az elnöki hivatal vezetőjével, Andrij Yermakkal. A tárgyalásról Sullivan számolt be a Fehér Ház sajtótájékoztatóján.
A harkivi betörés az ukrán erőket átcsoportosításra kényszeríti. S bár az ukrán hadsereg továbbra sem lebecsülendő, a Statista legfrissebb adatai szerint 900 ezerre tehető az aktív állomány száma, míg 1,2 millióra a tartalékosoké, az arcvonal hossza 1000 kilométer, ehhez kell mérni a lehetőségeket.
Az igazságügyi miniszter nemrégiben arról beszélt, hogy – talán orosz mintára, ezt nem mondta, de láttunk már ilyent – 20 ezer elítélt lenne mozgósítható. Erről itt írtunk korábban:
Mindezek az intézkedések azonban csak hónapok múlva éreztethetik hatásukat. Addig pedig csak az erők átcsoportosításával tudják "betömni a lyukakat". Valószínűleg Avgyijivka és Csasziv Jar térségéből fognak katonákat átcsoportosítani, ez pedig tovább kedvez az oroszok donyecki előrenyomulásának.
Volodimir Zelenszkij kijelentette:
"Oroszország tudja, hogy ha egy-két hónapon belül elegendő fegyvert kapunk, a helyzet ellenük fordulhat" – nyilatkozta korábban a The Economistnak Olekszandr Pavliuk altábornagy, a szárazföldi erők parancsnoka. Nyilván ezt az oroszok is tudják, és, mint látjuk, azt az egy-két hónapot nem kívánják ölbe tett kézzel kivárni.
