Már a ballisztikus rakéták használata sem fordíthatja meg a háborút
A Fehér Ház hivatalosan is megerősítette: engedélyezte az ATACMS rakéták oroszországi mélységi használatát. Egyesek szerint az engedéllyel elkéstek, mások úgy látják: Trump beiktatásáig még sokat tehet a Biden-adminisztráció.
A nyugati, közepes és nagy hatótávolságú fegyverek oroszországi mélységi csapásokra való használata jó ideje része a háborús diskurzusnak. Amióta 2022. február 24. óta hadban álló keleti szomszédunk területére nyugati adományfegyverek érkeztek, a téma adta magát, hiszen az Oroszország területe elleni használat már a harckocsiágyúk, tarackok és rakétavetők esetében is felmerülhet.
Az amerikai HIMARS (High Mobility Artillery Rocket System – nagy mobilitású rakétatüzérségi rendszer) rakétavetők már 2022 júniusában megjelentek Ukrajnában, erről ebben a cikkünkben írtunk.
A rakéta-sorozatvetőt az Egyesült Államokban fejlesztették ki, még az 1990-es években. Többféle rakéta kilövésére képes, alkalmas precíziós fegyverek célba juttatására is. A múlt heti ATACMS-rakétákat – melyet azóta újabbak követtek – is ilyen rakétavetőből lőtték ki. De még a legegyszerűbb, MLRS rakétákkal is bőven be lehet lőni a határ menti régiókba.
A döntés révén Ukrajna hadserege felhasználhatja az Egyesült Államok által rendelkezésére bocsátott nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszereket Oroszország területén belüli célpontok ellen. A magas rangú kormányzati tisztségviselők az amerikai médiumoknak arra is utaltak: Joe Biden januárban távozó elnök több hónapon át tartó ellenkezésének feladása összefügg azzal, hogy a közelmúltban észak-koreai katonák is bekapcsolódtak az orosz-ukrán konfliktusba az orosz fél oldalán.
A döntésre reagálva Vlagyimir Putyin orosz elnök elnöki rendeletben módosította az egyébként is nemrég módosított nukleáris doktrínát. A megújított doktrína megengedi a nukleáris fegyverek alkalmazását Moszkva számára abban az esetben is, ha az ellenség nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyvereket vet be Oroszország vagy szövetségesei területén, valamint az ország határain kívül lévő katonai alakulatai és létesítményei ellen; ha megbízható értesülést kap támadó légi- és űreszközök - beleértve hadászati vagy harcászati repülőgépek, manőverező robotrepülőgépek, pilóta nélküli, hiperszonikus és egyéb repülőgépek - tömeges indításáról, valamint arról, hogy ezek átjutottak az államhatáron.
Az Egyesült Államok döntése, amely lehetővé teszi Ukrajnának az oroszországi mélységi csapásokat, nem növelte a nukleáris támadás kockázatát, ami Vlagyimir Putyin orosz elnök egyre harciasabb kijelentései ellenére sem valószínű – mondta a Reutersnek öt, az amerikai hírszerzést ismerő forrás. Oroszország azonban valószínűleg kiterjeszti az európai célpontok elleni szabotázskampányt, hogy növelje a Nyugatra nehezedő nyomást a Kijevnek nyújtott támogatás miatt – mondta két magas beosztású tisztviselő, egy törvényhozó és két kongresszusi asszisztens.
"Az értékelések következetesek voltak: az ATACMS-ek nem változtatták meg Oroszország nukleáris számítását" - mondta a hírszerzési forrásokat ismerő egyik kongresszusi asszisztens.
Az első támadásra nem is kellett sokat várni, azt már múlt keddre virradóra végrehajtották. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint Sz-400-as és a Pancir légvédelmi rendszerek öt rakétát lelőttek, a hatodikat pedig megrongálták. A lövedék darabjai a katonai létesítmény műszaki területére hullottak le. Ez tüzet okozott, amelyet azonnal eloltottak.
Az USA-t követően Nagy-Britannia és Franciaország is engedélyezte nagy hatótávolságú fegyverei bevetését Oroszországban.
A Fehér Ház a héten hivatalosan is megerősítette, hogy Ukrajna amerikai gyártmányú ATACMS rakétákat használ Oroszország mélyén lévő célpontok csapására. John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója azt mondta újságíróknak, hogy Ukrajna "azonnali szükség esetén" használhatja az ATACMS-t a védekezésre.
– mondta.
Az amerikai döntés a legjelentősebb a november 5-ei választások óta, de érdemes tágabb kontextusában szemlélnünk. Biden korábban engedélyezte amerikai cégeknek, hogy Ukrajna területén tartsák karban az F-16 vadászgépeket, illetve gyalogsági aknákat is biztosított az ukrán hadseregnek. Az ukránok adósságát pedig 5 milliárd dollárral csökkentené, nagyvonalúan elengedve azt.
A főként katonai hírekkel foglalkozó Defense News portál szakértői szerint azonban az engedély már túl későn jött.
Ehelyett az elsődleges hatásuk az lehet, hogy komoly eszkalációt indítanak el, ami miatt Kijev meggyengül, az Egyesült Államok pedig rosszabbul jár. Mivel Biden távozóban van, Donald Trump megválasztott elnök pedig abban reménykedik, hogy gyorsan véget vet a háborúnak, Vlagyimir Putyin orosz elnököt minden eddiginél kevésbé ösztönzi a visszafogottságra a szerinte drámai, agresszív amerikai politikai váltással szemben" – írja a portál.
Nem lehetnek illúziók arról, hogy a nagyobb hatótávolságú rakéták vagy gyalogsági aknák alkalmazása csodaszer lenne Ukrajna számára. Amint azt Biden adminisztráció tisztviselői elismerik, az ATACMS rakétákkal kapcsolatos korlátozások feloldása nem fogja megváltoztatni a háború menetét. A kiterjesztett engedélyek azonban ehelyett felgyorsíthatják Ukrajna saját katonai összeomlását, mivel arra ösztönzik Kijevet, hogy szűkös erőforrásaiból többet fektessen be az orosz erők megfékezésébe Kurszkban, ahol az ukrán hadsereg az augusztusban elfoglalt területének mintegy felét elvesztette – jegyzi meg a portál.
A Foundation for Defense of Democracies (FDD) think tank orosz programigazgató-helyettese, John Hardie szerint a mélységi csapások engedélyezésén túl Biden – és a Kongresszus – még többet tehet január 20., Donald Trump hivatalba lépése előtt.
Anthony Blinken külügyminiszter a héten megjegyezte: Joe Biden elnök kormánya mindent megtesz a hátralévő hivatali ideje alatt, hogy segítse Ukrajnát 2025-ig megküzdeni, és erős pozíciót szerezni a potenciális béketárgyalásokon.
Hardie úgy véli,
Véleménye szerint Kijevnek több rakétára lesz szüksége. Bár a Pentagon jelezte, hogy nem tud több ATACMS rakétát adni, de akkor szerinte adhatnak JASSM légi indítású cirkálórakétákat. Ebből nemcsak több van az USA-nak, hanem a hatótávolsága is nagyobb.
Ezen felül több tüzérségi lőszerrel látná el Ukrajnát. Az USA 2025 nyarára megduplázná a 155 mm-s tüzérségi lőszer gyártását, így havi 100 ezer lövedéket tudna Ukrajna rendelkezésére bocsátani.
– jegyzi meg Hardie.
Amerika akár szövetségesi rendszerét is bekapcsolhatná, Dél-Koreában gyártott tüzérségi lőszereket juttatva Ukrajnának.
A lőszeren kívül Kijevnek több páncélozott járműre és egyéb felszerelésre van szüksége a veszteségek pótlására, valamint az új és a meglévő egységek felszerelésére.
