A kerti munkákat is felpörgette a globális felmelegedés
Itt a március, amikor a (még) kertészkedő ember kapára-kaszára kap, és megkezdi az őszutóig tartó kerti munkálatok sorát. A globális felmelegedés azonban a kerti munkákra is rányomja a bélyegét, ma olyan tevékenységeket végzünk február-március fordulóján, amelyeket korábban március-április folyamán végeztünk – figyelmeztet Kukor Tamás kertészmérnök.
Idén azért volt egy kicsi tél, még Dél-Szlovákiában is hullott hó, és voltak fagyok is, ám messze nem olyan mértékben mint szüleink, nagyszüleink idejében.
"Hull a hó, hull a hó,
lesz belőle takaró,
ráborul a vetésre,
hogy a fagytól megvédje" – szavaltuk még az óvodában Várnai Zseni versét, talán a szocialista mezőgazdaság iránti érzékenyítés jegyében. Nos, szegény vetés, ha az idei hónak kellett volna megvédeni őt a fagytól, akkor nem sok esélye maradt volna, de hát fagy se nagyon volt...
A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet tájékoztatása szerint a rekordmennyiségű csapadék a talajvíz és a felszíni vizek szintjének alakulásában is megmutatkozott. Az 1000 méter tengerszint feletti magasság alatti tartományban ráadásul január elején megindult a hóolvadás is, már ahol volt hó. Mindezek együttes hatása vezetett a Morva, Nyitra, Vág és Garam szintjének megemelkedéséhez, illetve a tartós belvízhelyzet kialakulásához. A belvíz még most is ott áll az alacsonyabban fekvő parcellákon, így a mezőgazdászok nem tudnak gépekkel rámenni, ami késlelteti a tavaszi munkákat. A csallóközi belvízhelyzetről egyebek mellett ezekben a cikkeinkben is írtunk.
Dédszüleink, nagyszüleink idejében a főként vásárokban kapható kalendáriumok segítették azokat, akik el akartak igazodni a mezőgazdasági munkák sorában (és tudtak olvasni), illetve ez a tudás generációról generációra öröklődött át.
Ma már rengeteg szakirodalom áll a rendelkezésünkre, illetve a közösségi médiában is rengeteg "innovatív kertész" van, esetükben azért vigyázzunk, mert a lájkszerzési vágy nem mindig társul adekvát tudással. Azonban eleink tudása 2024-ben már nem biztos, hogy releváns.
Ez nem tipikus februári hőmérséklet, ezt mindenki belátja. A természet is megindult. Amit a régi idők parasztsága jeles naptári ünnepekhez kötött, az ma már nem tartható. A barkát például virágvasárnapra szoktuk szedni, de idén már elvirágzott. Iskolás koromban, amikor még lehetett hóvirágot szedni, a lányoknak nőnap alkalmából ezzel kedveskedtünk. Idén március 8-án már magvas állapotában lesz az is. Az időjárás eltolódásával járó felmelegedés változásokat hozott, így már a kerti munkák is megkezdődtek" – mondja Kukor Tamás.
A kertekben már nagyban zajlik a metszés, illetve a konyhakertek talajának előkészítése, fellazítása, ásással vagy rotovátorozással. A gazdaboltok kínálatában is már ott a dughagyma, a korai borsó. Ezeket, illetve a korai salátaféléket, retket akár már a jövő héten is el lehet ültetni, vetni. Természetesen itt a szabadföldi kertészkedésre gondolok, a fólia, az egy más téma, bár ilyen időjárás mellett már ott sem kell fűteni" – teszi hozzá.
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy "lesz-e még böjtje" annak, hogy ennyire előre vagyunk a kerti munkák tekintetében.
Sajnos, a klímaváltozás ezt is magával hozza, az őshonos fajtáink erre nincsenek felkészülve, így a korábban érkező tavaszi fagyok megtizedelhetik a gyümölcsöseinket. Illetve azzal is számolok, hogy aszályos nyarunk lesz" – osztotta meg prognózisát a kertészmérnök.
Szerinte a hőmérsékleti értékekből az látszik, hogy az észak-olaszországi, Milánó környéki klíma vándorolt fel térségünkbe.
A lekvárfőző versenyeken az asszonyok fügelekvárral versenyeznek, illetve nemrégiben egy ismerősöm nagyon jó fügepálinkával kínált. Korábban Magyarországon Pécsnél feljebb a füge nem élt meg, most pedig a Felvidéken is értelmezhető mennyiség terem belőle. Kürt környékén is rekord cukorfokú szőlőt szüretelnek, ami a napos órák nagyobb számának tulajdonítható. Azonban a nyári csapadék évről évre csökken" – tette hozzá.
A meleg a kártevőknek is kedvez, ráadásul a globális kereskedelem miatt a fuvarozás során is sok új kártevő jut el térségünkbe. Mivel azonban nincsenek éjszakai fagyok, még az őshonos kártevők sem pusztulnak el, nem még az újak.
"Az kellene, hogy a talaj felső rétege legalább két-három hétre átfagyjon. Ez csökkentené a kártevők egyedszámát. Mivel ez nincs, jóval nagyobb áttelelő kártevő populációval kell számolni, így a kártétel is nagyobb lesz" – mondta.
