ANKÉT 2019 - "Egykor az őseink hitből és összefogásból építettek nekünk jövőt, ma nekünk is ezt kell tennünk"
Izgalmas, sok szempontból fordulatos évet hagyunk magunk mögött, de milyen lehet a folytatás? Mire számíthatunk 2020-ban: milyen évünk lesz? Közösségként hogyan láthatjuk közeli jövőnket? Milyen kihívások előtt állunk hivatásunkban, szakmánkban vagy a magánéletünkben? Ismert művészek, sportolók, közéleti szereplők, elismert szakemberek és politikusok válaszoltak a ma7 december 31-ig futó ankétjében.
A jövő év nagy kérdése, ki kerül kormányra. Szeretném, ha az életszínvonal emelkedne, főleg a mi régiónkban, és az emberek 80%-a ne minimálbérből éljen. Félek, ez csak ábránd. Ami engem illet, szeretnék még jobban fejlődni az edzői munkámban. Ezért is felvételizek az A-licencre.
Szeretnénk legalább a 4. helyig eljutni tavasszal. Türelmet kérek a füleki szurkolóktól, bízzanak a csapatban! Ami a magánéletet illeti, számomra a legfontosabb a család, főleg a gyermekeim fejlődése és egészsége.
A Magyar Fórum többek között azért alakult, hogy ezen a helyzeten változtassunk.
Örülök, hogy a búcsúzó esztendőben a szlovákiai magyar pártok és civil szervezetek elveik megtartása mellett meg tudtak egyezni abban, hogy a 2020. február 29-én sorra kerülő parlamenti választásokon a Magyar Közösségi Összefogás választási párt listáján közösen indulva szeretnének hozzájárulni közösségünk helyzetének jobbra fordulásához.
Mire számítok 2020-ban? Arra, hogy a magyar és magyar érzelmű választók szavazatukkal támogatni fogják igyekezetünket. Csak közösen tudjuk elérni, hogy Szlovákia jobb irányba változzon, a magyarok által lakott régiók nagyobb ütemben fejlődjenek, ahol növekszik az életszínvonal, és ahol mindnyájan jól és biztonságban érezzük magunkat. Békés, boldog és jó döntésekben gazdag új esztendőt kívánok mindenkinek!
2019 szeptemberében a kassai Thália színház igazgatója, Czajlik József úgy döntött, hogy a társulat által egy társulatvezetőt választtat maga mellé. Rám esett a választás, ez a megbízatás következő feladatokat hárított rám. Szeptembertől, 15 év után, ismét elkezdtem tanítani a kassai állami konzervatóriumban, mégpedig színpadi mozgást és akrobatikát. Tehát nem panaszkodhatok, hogy nincs mit csinálnom!
Az iskolában is nagy feladatok várnak, mert ez nem egy átlagos középiskola, ez egy művészeti középiskola, és itt minden egyes diákkal-lélekkel külön-külön kell foglalkozni, mert egy rossz instrukció teljesen elronthatja és félreviheti a diákot.
A 2020-as év sűrűnek néz ki: színház, iskola, film. De erről majd jövőre ilyenkor nyilatkozok!
Érdekes és változatos jövő évet várok. Kihívásokkal, munkával, s remélhetőleg áldásokkal teli esztendőre számítok. Pedagógusként ugyanis ritkán van részem igazi nyugalomban, kollégáimmal együtt állandó változások közepette élünk – szerintem jövőre sem lesz ez másképp. Lassacskán megtanuljuk, hogy a forrongó jogi, gazdasági és társadalmi közegben csak együttműködve, egymásnak segítő kezet nyújtva tudunk előre haladni, eredményeket elérni, megmaradni.
Ebben a tanévben ünnepeljük iskolánk, a komáromi Marianum alapításának 90. és újraindításának 25. évfordulóját.
Úgy gondolom, ez kéne hogy legyen mindannyiunk jövő évi legfontosabb feladata. Lehet, hogy néhol már az utolsó szalmaszálba kell megkapaszkodni, de ki tudja, lehet, hogy az éppen a betlehemi jászolból való, s a reményt hordozza, a megváltást, a feltámadást…
Bízom a jövő évben!
A múlt hónapban a 3. Baross-fórumsorozatot valósítottuk meg, 22 gazdaságélénkítő témájú előadást tartottunk országszerte. A jövő év legfontosabb feladata, hogy azt a széles körű magyar egységet, amelyet év végére sikerült a felvidéki magyar közösség képzeletbeli karácsonyfája alá tennünk, eredményekre váltsuk, bebiztosítsuk a magyarság érdekképviseletét a törvényhozásban. Nem lesz egyszerű, de hiszem, hogy sok munkával és alázattal elérhető. Minden erőmmel a cél elérésén fogok munkálkodni, hiszen a felvidéki magyarságnak ez az igénye.
