ANKÉT 2019 - "Egyszerűen csak bízni kell a jó diadalában és az életigenlő megoldások sikerében"

Az előttünk álló 2020-as esztendőben sok tekintetben változásra számítok. A parlamenti választások meghatározzák majd a közéleti tematikát az első pár hónapban – ez szinte nyilvánvaló. Ugyanakkor számunkra a következő esztendő még két választási folyamatot tartogat.

A másik ilyen választási folyamat az egyetemünket és benne karunkat is érinti, hiszen a jövő évben rektort és karunkon új dékánt is választanak majd – s feltételezhetően ezek is meghatározzák majd nagyban az egyetemi évünk alakulását. Személyes életemben is kihívásokkal nézek majd szembe, ami abban mutatkozik meg – reménység szerint, s ha a Mindenható megáldja ezen elképzeléseket –, hogy a tudományos szakmai előrehaladásom következő lépcsőjére szeretnék érni, és megfelelő módon előkészíteni a kari vezetés megválasztásának és a hivatalátadásnak dolgait. Ami ugyanakkor a legfontosabb terv számomra a jövő évre nézve: szeretnék sokkal több időt az Isten dolgaira és a családomra fordítani.

Számomra 2019 a válaszok éve volt. Az emberben mindig vannak kérdések az életével, sorsával kapcsolatban. Én ebben az évben sok ilyen kérdésemre kaptam választ akár szakmailag, akár a magánéletemben.

Sok volt a feladat 2019-ben minden szinten. Mindemellett csodálatos év volt és bízom benne, hogy 2020 is ilyen magaslatokkal és a szükséges mélységekkel vár. Szeretem az évnek ezt az időszakát, mikor kicsit mindenki számot vet, magába száll. Ez nagyon fontos. Rendet kell tenni (és tartani) az embernek a lelkében és maga körül, az év vége mindig segít kicsit ebben. Bizakodó vagyok, izgatottan várom 2020-at. Mindenkinek a legjobbakat kívánom a következő évre is!

A mögöttünk levő esztendő a legnagyobb társadalmi és közművelődési szövetségünk, a Csemadok valamennyi tagja számára a szervezet megalakulásának jubileumi, hetvenedik évfordulójának a jegyében zajlott. Ez a tény egyben folyamatos átmenetet képez a 2020-as évbe, amikor is a felvidéki magyarság számára meghatározó megmérettetésre, a parlamenti választásra kerül sor február utolsó napján.

Dél-Szlovákia községeit és városait gyakran járva biztos vagyok abban, ha mindenki kellőképpen tud mozgósítani, s le tudjuk győzni legnagyobb ellenfelünket a közönyt, illetve a fásultságot, akkor márciustól valóban új időszak veszi kezdetét, ahol már nem a széthúzás, hanem az együttműködés lesz a meghatározó.

A Magyar Közösségi Összefogás listavezetőjeként minden tőlem telhetőt megteszek társaimmal együtt annak érdekében, hogy száz évvel a trianoni trauma után a Felvidéken is a tényleges összefogás eredményeként olyan változásokat tudjunk megvalósítani, amelyek következtében végre otthon érezhessük magunkat őseink szülőföldjén. Ehhez pártállástól függetlenül mindenkinek a segítségére szükség van, mert valódi közösségi sikert csakis együtt tudunk elérni. A kedvezőtlen statisztikai adatokra, a gyors ütemű asszimilációra ez legyen a mi egyértelmű közös válaszunk. Mert mi itt akarunk boldogulni, magyarként a mi szülőföldünkön.

Szürreálissá vált a világ, mondom én is Olga Tokarczukkal, az újdonsült irodalmi Nobel-díjas lengyel írónővel. Azt tapasztalom, hogy sokan mindent megkérdőjeleznek maguk körül, az eddig biztosnak hitt értékek mögött is konspirációt sejtenek, összeesküvés-elméleteket gyártanak, amelyek miatt aztán szoronganak, kételkednek a legalapvetőbb axiómákban, egyszóval, túlbonyolítják az életüket.

Számomra az élet minden szakasza izgalmas és fordulatos, így a jövő év is az lesz, függetlenül a politikától, a globális felmelegedéstől, az ilyen-olyan botrányoktól, a terrorizmustól, a migrációtól, egyszerűen csak azért, mert igyekszem magamnak izgalmassá és fordulatossá tenni: dolgozom az új novelláskötetemen, középiskolai matematika-fizika tanárként sokat vagyok fiatalok között, utazgatunk a feleségemmel, szurkolok a fiamnak és a menyemnek, hogy úgy mint eddig, továbbra is pozitívan tekintsenek a saját életükre. Igyekszem szabad és független maradni. Ennyi.