Uniós kisokos: Parlamenti bizottságok és magyar ügyek
Az Európai Parlament munkájával már foglalkoztunk sorozatunkban, ebben a részben a parlamenti bizottságokról lesz szó, ahol a szakmai előkészítő munkára, a parlamenti jelentések kidolgozására és a keményebb vitákra sor kerül egy-egy javaslat megtárgyalásakor.
A bizottsági viták célja a leginkább vállalható kompromisszum elérése, mivel azonban egyik pártnak sincsen egyedül többsége, valamiféle egyetértés csak hosszas egyeztetések során és kölcsönös engedmények árán alakulhat ki. A parlament plenáris ülésein ezt követően általában a már egyeztetett javaslatok elfogadására törekednek.
Az EP-képviselők – hasonlóan, mint a nemzeti parlamentekben – szakosodott állandó bizottságokba tömörülnek, egy-egy képviselő általában 2-4 szakbizottságban végez tag- vagy póttagként aktív munkát,
amelyek legfőbb feladata a parlament véleményének kialakítása a jogalkotási és egyéb politikailag fontos témákban, előkészítve a plenáris ülésszakokat.
Az Európai Parlamentnek húsz állandó bizottsága van, amelyek tagjainak száma változó, az összetételük pedig tükrözi a parlament politikai összetételét. Itt is van Költségvetési Bizottság (BUDG), Költségvetési Felügyelet Bizottsága (CONT), Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága (ECON), Foglalkoztatás és Szociális Ügyek Bizottsága (EMPL), Környezeti, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság (ENVI), Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság (AGRI), Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT), fontos munkát végez a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, gyakori politikai vitáknak ad helyet az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE), amely többek között foglalkozik az alapvető jogok, a jogállamiság, valamint migráció kérdésével, hasonlóképpen figyelemre méltó a Külügyi Bizottság (AFET) munkája. Az elmúlt időszakban pedig az INTA, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság került a fókuszba, itt szavaztak a képviselők első lépésben az Ukrajnából az EU-ba irányuló behozatalra vonatkozó vámmentességről.
Az EP bizottságaiban és magában a parlamentben is a képviselők saját nyelvükön szólalhatnak fel, az előkészítő munkák és szakmai egyeztetések túlnyomó részt angolul zajlanak, de a szakbizottsági szavazásokat megelőzően mind a 24 hivatalos nyelvre lefordítják az anyagokat, ez történik a plenáris ülés esetében is.
A parlament hivatalos üléseit élőben közvetíti, azt bárki tudja követni a világ bármely pontjáról, a plenáris közvetítéseket bármely uniós hivatalos nyelven meg lehet hallgatni.
Van egy bizottság, a Petíciós Bizottság (PETI), amelyet külön megemlítenénk, mivel ez az egyetlen parlamenti bizottság, amely közvetlen kapcsolatot létesít a petíciók vizsgálatán keresztül az emberekkel. (A Petíciós Bizottságnak 2014-2019 között Csáky Pál akkori EP-képviselő volt az alelnöke.) A bizottság polgároktól beérkezett petíciókkal szinte az EP megalakulásától kezdődően foglalkozik,
a petíciós jog, mint az uniós polgársághoz kötődő egyik jog a Maastrichti Szerződésben jelent meg először.
Az egyik legrégebbiként számontartott bizottság számos pozitív átalakuláson ment keresztül, amely nagyban érintette a petíciósokkal való kapcsolatot, illetve a petíciók kezelését. Mára sikerült feldolgoznia a korábban felhalmozódott petíciók döntő részét, így az újonnan beérkező petíciók kezelésére összpontosíthat a bizottság titkársága és a képviselők is.
A petíciókat, ha azok megfelelnek a petíció tartalmi követelményeinek, ez azt jelenti, hogy a felvetett kérdésnek, problémának, javaslatnak az unió cselekvési körébe kell esnie, vagyis olyan témával kell foglalkoznia, amelyre ez EU hivatott választ adni, előbb összefoglalják, és a képviselők döntenek arról, milyen módon kerülnek megvizsgálásra” – fogalmazott portálunknak Mészáros Anikó, a Magyar Szövetség EP-képviselőjelöltje és EP-képviselői tanácsadó.
Mint mondta, nem minden petíció kerül napirendre és megtárgyalásra, sok olyan van, amelyet írásbeli eljárásban megválaszolnak, és továbbítják a kérdésre szakosodott más uniós intézménynek. A PETI ülésének napirendjére egy alkalommal 20-25 petíció kerülhet, tudtuk meg a képviselőjelölttől, ezért maga az a tény, hogy nyilvánosan megtárgyalnak a képviselők egy beadványt, egy fontos lépés a petíció szempontjából.
„A vizsgálat keretében felkérhető az Európai Bizottság, hogy adjon véleményt az adott ügyben, de készíthetnek a képviselők állásfoglalást is a kiemelten fontos témák esetében (ilyen volt a Covid-járvány alatt a schengeni határok lezárásáról szóló állásfoglalás, de született ilyen a kisebbségek diszkriminációjának megszüntetése érdekében 2018-ban), illetve szervezhetnek közmeghallgatást szakértők bevonásával, vagy ellátogathatnak egy adott régióba ún. tényfeltáró út keretében” – mondta Mészáros Anikó, hozzátéve, ilyen tényfeltáró útra került sor tavaly Erdélyben a barna medve okozta problémák megvizsgálása érdekében.
A petíciók által érintett leggyakoribb témák a környezetvédelem, a belsőpiaci szabadságok, ide tartozik a szolgáltatások szabadsága, a diplomák elismerése;
de számos petíció szól különböző diszkriminatív helyzetekről, továbbá közlekedési ágazati problémákról vagy az európai alapokból történő pénzmerítésről.
Néhány magyar és kisebbségi magyar közösséget érintő petíció is szerepel a PETI nyilvántartásában. Mészáros Anikó elmondása szerint, nyitva van még két petíció, amely a Beneš-dekrétumokat érinti, ezeket 2012-ben és 2014-ben adták be, továbbá egy a szlovákiai állampolgársági törvénnyel foglalkozó 2015-ből, illetve 2016-ból a vereknyei veszélyes hulladéklerakó felszámolását sürgető petíció.
Mivel a PETI egyik célja, hogy a petíciókat megválaszolva azokat le is zárja, arra törekszik, hogy minél kevesebb régi petíció maradjon nyitva, és ezért folyamatosan tartja a kapcsolatot a petíciósokkal, de a Bizottsággal is, akinek a szerződések őreként elemeznie kell, hogy a petícióban leírtak sértik-e az uniós jogot” – fogalmazott az a képviselőjelölt, hozzátéve, ha ennek a lehetősége fennáll, párbeszéd kezdődhet az érintett országgal.
Nem segíti a dolgot, hogy az elfogulatlansággal nem vádolható cseh biztoshoz tartozik a kérdés, sajnos ez Brüsszelben senkinek nem tűnik fel” – fogalmazott Mészáros Anikó. Mint mondta, a környezetvédelmi és még az állampolgársági petíció is inkább esik a szakmailag, politikamentesen megvizsgálható ügyek közé, mégis mintha az EB nem sietné el a dolgát.
Egyelőre válasz az állampolgársági törvény kritikájára érkezett, ez egy olyan kérdés, amellyel az Európai Unió Bírósága is több ízben foglalkozott, nem Szlovákiát tekintve, de az ítéletek kihatással vannak minden más hasonló helyzetre.
És ebből nyerhetünk mi, ha ezeket a fejleményeket követjük, ugyanis az EB legfrissebb véleményében a Bizottság aktív párbeszédet folytat Szlovákiával, és
és adott esetben lehetővé tegye az érintett személy számára, hogy megtartsa állampolgárságát vagy ex tunc hatállyal visszaállíttassa azt a Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban” – mondta a képviselőjelölt.
Az említett petíciókat többször is tárgyalta már a szakbizottság, ennek köszönhetően maradtak nyitva és az EB asztalán megoldásra várva, de ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne őket az EP-választás után újra tárgyalni, ha van rá politikai akarat és lesz ki felkarolja őket, zárta Mészáros Anikó.
