Uniós kisokos: Az Európai Unió kormánya
Az Európai Unióról szóló sorozatunkban ezúttal az Európai Bizottságot és főbb tevékenységi köreit mutatjuk be. Az Európai Bizottság az Európai Unió döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szerve, vagyis tulajdonképpen az Európai Unió kormánya.
Az Európai Bizottságot a párizsi szerződéssel 1952-ben létrehozott Európai Szén- és Acélközösség Főhatóságából származtatják. A római szerződésekkel 1958-ben megalakult az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergiai közösség, a három szervezet végrehajtó szerveinek egyesítésével jött aztán létre 1967-ben az Európai Bizottság a mai formájában.
Az Európai Bizottság székhelye Brüsszelben van.
Tagjai az ún. uniós biztosok, minden uniós tagországot egy biztos képvisel a Bizottságban, jelenleg tehát 27 biztossal működik az unió kormánya.
A biztosok megbízatása 5 évre szól, ez alatt az idő alatt a biztosi testület végzi az Európai Bizottság politikai vezetését. Mindegyik biztos más-más (egy vagy több) szakterületért felel, amelyet a Bizottság elnöke jelöl ki a számára. Az egyes szaktárcákat vezető uniós biztosok függetlenek a tagállamoktól, ami azt jelenti, hogy nem vehetik figyelembe az őket kiküldő ország kormányának utasításait, mivel az Európai Unió összes polgárának az érdekeit kell képviselniük.
Szlovákia uniós biztosa Maroš Šefčovič, aki az európai zöld megállapodásért, intézményközi kapcsolatokért és tervezésért felelős, és 2023-tól az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke.
A Bizottság legmagasabb rangú nem közvetlenül választott tisztségviselője az elnök. Az elmúlt években több ízben az EU-tagállamok volt kormányfői közül került ki a Bizottság elnöke. Az elnököt mindig a tagállamok állam- és kormányfői nevezik ki az Európai Parlament jóváhagyásával, akinek az elnök felelősséggel tartozik a munkájáért. Az Európai Parlament a teljes Bizottságot leválthatja egy bizalmatlansági szavazással. Az elnök jelöli ki a Bizottság szakpolitikai tevékenységének irányvonalát, ezek mentén határozzák meg a biztosok a stratégiai célkitűzéseket és dolgozzák ki az éves programot.
Az Európai Bizottság jelenlegi elnöke 2019 júliusától Ursula von der Leyen.
Az Európai Bizottság tevékenysége sok mindenben hasonlít a nemzeti kormányokéhoz, de csak korlátozott végrehajtó és döntéshozó feladatokkal rendelkezik. A legfőbb szerepe az, hogy új jogszabályjavaslatokat terjeszt elő, amelyek arra irányulnak, hogy védelmezzék az Európai Unió és az uniós polgárok érdekeit olyan kérdésekben, amelyeket tagállami szinten nem lehet hatékonyan kezelni. Ezek kidolgozása során a Bizottság szakértőkkel és a lakossággal is konzultál.
Az Európai Bizottságnak a jogalkotásban – kis kivételtől eltekintve – kizárólagos kezdeményező szerepe van.
Ezen a ponton megemlíthetjük azt is, hogy létezik az ún. európai polgári kezdeményezés intézménye, amely segítségével az Európai Unió polgárai közösen összefogva felkérhetik az Európai Bizottságot jogszabályalkotás kidolgozására. A Bizottság azonban csak akkor bírálja el a kezdeményezést, ha azt Unió-szerte legalább egymillió polgár támogatja aláírásával, de még ekkor sem garantált a siker, amit a Minority Safe Pack esete is alátámaszt. A Bizottság ugyanis esetében úgy döntött, a brüsszeli testület nem tesz lépéseket új uniós jogszabályalkotásra a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmében.
A jogszabályalkotás mellett végrehajtja az EU szakpolitikáit és elosztja az uniós forrásokat.
Ez azt jelenti, hogy az Európai Tanáccsal és Parlamenttel közösen meghatározza az Unió prioritásait, kidolgozza az éves költségvetést, és felügyeli az uniós források elköltését.
A Bizottság érvényt szerez a már meglévő uniós jogszabályok betartásának is az egyes tagállamok által. A szerződések be nem tartása vagy a kötelezettségek nem teljesítése esetén a Bizottság eljárást is indíthat. Mindemellett képviseli az EU-t nemzetközi szinten, azaz részt vesz a nemzetközi szervezetek munkájában, főleg a kereskedelempolitika és a humanitárius segítségnyújtás területén, és nemzetközi megállapodások megkötésére irányuló tárgyalásokat is folytat az EU képviseletében.
Az Európai Unió az utóbbi években nagy hangsúlyt fektet az ifjúságpolitikára is, amivel azt szeretné elérni, hogy a fiatalok ne legyenek közömbösek, vállaljanak aktív szerepet a tagországok társadalmaiban.
Ennek egyik eszköze az Erasmus+ program, amelynek végrehajtása szintén az Európai Bizottság feladata.
A Bizottság kezeli a költségvetést, és folyamatosan szabályozza a program prioritásait, céljait és kritériumait. Mindemellett iránymutatással is szolgál és nyomon követi a program európai szintű általános megvalósítását, utólagos nyomon követését és értékelését.
A program lehetővé teszi az oktatási és képzési intézmények közötti együttműködést, a diákok és oktatók mobilitását, valamint a különböző európai oktatási és képzési rendszerek közötti összehasonlítást és tapasztalatcsere lehetőségét is” – fogalmazott portálunknak Mag Fodor Enikő a Magyar Szövetség EP-képviselőjelöltje.
Mint mondta, az Erasmus+ program számos szempontból rendkívül fontos és előnyös az Európai Unió és a résztvevő országok számára, előmozdítja a mobilitást, erősíti az európai identitást, javítja az oktatás és képzés minőségét és növeli a versenyképességet, de támogatja az innovatív kutatási és fejlesztési projekteket az oktatási és képzési területen, valamint lehetőséget nyújt a társadalmi és gazdasági hátrányokkal küzdő csoportok számára is részt venni az oktatásban, képzésben és mobilitásban.
– mondta a képviselőjelölt, aki szerint a programban való részvétel számos előnnyel járhat mind az egyéni fejlődés, mind a jövőbeli lehetőségek szempontjából. „Külföldi tanulmányok vagy munkavállalás során a résztvevők nemcsak nemzetközi tapasztalatokat és barátságokat szereznek, hanem nyelvtudásukat is fejlesztik. Ez segítheti őket abban, hogy nyitottabbak, önállóbbak és rugalmasabbak legyenek, javítsák szakmai készségeiket, és növeljék versenyképességüket a globális munkaerőpiacon.
– fűzte hozzá az EP-képviselőjelölt.
