Uniós kisokos: Az Európai Unió Bírósága
Bár a tevékenységéről általában nem tudunk annyit, mint mondjuk, az Európai Parlament munkájáról, el kell mondani, hogy jelentős szerepet tölt be az európai intézmények között. Gondoskodik ugyanis arról, hogy az európai uniós jogszabályokat mindegyik uniós tagállam azonos módon értelmezze és alkalmazza, illetve, hogy az uniós országok és intézmények betartsák azokat.
Az Európai Unió Bíróságát (EUB) 1952-ben alapították, és a székhelye Luxemburgban van. Az Európai Unió Bírósága az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) igazságszolgáltatási szerve. Bár sokan nem tudják, az ítéletei közvetlen kihatással vannak az uniós polgárok százmillióinak életére. A döntései adják meg például az áruk és a személyek szabad mozgása vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének gyakorlati értelmezését, szabják meg azok jogi kereteiket.
Azon felül, hogy ügyel arra, hogy az uniós jogot a tagállamok mindegyike betartsa és azonos módon alkalmazza, rendezi a tagállami kormányok és az uniós intézmények közötti jogvitákat is.
Magánszemélyek nem fordulhatnak közvetlenül az Európai Bírósághoz. Ha a magánszemélyeknek jogi vitájuk támad az Európai Unió valamelyik intézményével, amely a megítélésük szerint megsértette a jogaikat, akkor előbb egy alacsonyabb rangú szervhez, az úgynevezett Elsőfokú Bírósághoz (aminek a neve a Lisszaboni Szerződéssel Törvényszékre változott) kell fordulniuk.
Az Európai Unió Bíróságát tulajdonképpen két testület alkotja: az Európai Bíróság, amely a tagállami bíróságok kérelmeivel foglalkozik, valamint egyes megsemmisítés iránti keresetek és fellebbezések ügyében jár el; illetve az Európai Törvényszék, amely a magánszemélyek, vállalatok és – egyes esetekben – a tagállami kormányok által hozzá benyújtott megsemmisítési kereseteket bírálja el. A gyakorlatban az utóbbi testület tehát elsősorban versenyjoggal, állami támogatással, kereskedelemmel, mezőgazdasággal és védjegyekkel kapcsolatos ügyekben hoz döntést. Az Európai Törvényszék 54 bíróból áll, minden tagállamból két bírót delegálnak a testületbe.
Az Európai Bíróság 27 bíróból és 11 főtanácsnokból áll, akiket 6 éves időtartamra választanak meg, és a megbízatásuk megújítható. A bírókat és a főtanácsnokokat a tagállami kormányok közösen nevezik ki. Mind a Bíróság, mind a Törvényszék bírái elnököt választanak maguk közül, aki 3 éven át irányítja a testületet. Mindkét elnök mandátuma megújítható. A bírákat olyan jogászok közül választják ki, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek az országukban a legmagasabb bírói tisztségekbe történő kinevezéshez szükséges feltételeknek.
Minden EU-tagállam egy bírót jelölhet, így a számuk mindig megegyezik a tagállamok számával.
A bíróságban páratlan számú bírónak kell lennie, ezért, ha páros a tagállamok száma, akkor még pótlólag választanak bírákat. A tanácsnokok az Európai Bíróság teljes jogú tagjai, de mivel nem bírák, nem vesznek részt az ítéletről szóló tanácskozáson. A feladatuk a bíróság számára egy jogi megoldás előterjesztése a rájuk bízott ügyben. Az előterjesztés nem köti a bíróságot, de a bírák általában követni szokták.
Az elmondottak szerint a feladatai közé tartozik a jogértelmezés (előzetes döntéshozatal). Arról, hogy a tagországok megfelelően alkalmazzák az uniós jogot elvileg a tagállami bíróságoknak kell gondoskodniuk. Előfordulhat azonban, hogy az egyes nemzeti bíróságok másként értelmezik ugyanazt az uniós jogszabályt. Kérdések és kétségek esetén az uniós jog értelmezésével vagy érvényességével kapcsolatban, a nemzeti bíróságok iránymutatást kérhetnek az Európai Unió Bíróságától, illetve segítséget kérhetnek annak eldöntéséhez, hogy egy adott tagállami törvény vagy eljárás összeegyeztethető-e az uniós joggal.
Jogérvényesítés (kötelezettségszegési eljárás) azok ellen a tagállamok ellen indítható, amelyek nem tartják be az uniós jogot. Kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság, illetve az uniós országok kezdeményezhetnek. Elmarasztaló ítélet esetén a tagállamnak késedelem nélkül orvosolnia kell a helyzetet, ellenkező esetben újabb eljárás indulhat ellene, melynek során pénzbírságot is kiróhatnak rá.
Uniós jogi aktusok megsemmisítése (megsemmisítés iránti kereset) akkor indítható, ha valamelyik uniós tagállam kormánya, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság vagy bizonyos esetekben az Európai Parlament egy adott uniós jogi aktus megsemmisítésére kéri fel az EUB-t, mert úgy ítéli meg, hogy a kérdéses jogi aktus ellentétes az uniós szerződésekkel vagy az alapjogokkal. (Megsemmisítés iránti keresetet magánszemély is benyújthat a Bírósághoz olyan uniós jogi aktusra vonatkozóan, mely őt közvetlenül érinti.)
Uniós intézkedés meghozatalának elrendelése (mulasztás megállapítása iránti kereset) akkor indítható, ha az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság elmulasztja a meghatározott döntések meghozatalát. Ebben az esetben a tagállami kormányok, más uniós intézmények, illetve (bizonyos feltételekkel) magánszemélyek és cégek is panaszt tehetnek ellenük a Bíróságnál.
Uniós intézmények szankcionálására (kártérítési kereset) a magánszemélyek és cégek indíthatnak keresetet a Bíróságon, ha érdekeik sérelmet szenvedtek az uniós intézmények, illetve az uniós alkalmazottak által meghozott intézkedések következtében, vagy – épp ellenkezőleg – amiatt, hogy az uniós intézmények, illetve az uniós alkalmazottak nem hozták meg a szükséges intézkedéseket.
A Bíróság elé kerülő ügyek mindegyike esetében kijelölnek egy bírót (az ún. előadó bírót) és egy főtanácsnokot, hogy az ügyben eljárjanak. Maga az eljárás két szakaszból áll: az írásbeli szakaszból, a mi a beadványok benyújtását, azok összefoglalását és megvitatását jelenti, amit követően a Bíróság az ügy fontosságának és összetettségének függvényében 3, 5, illetve 15 tagú tanácsban vagy teljes ülésben jár el. Az esetek túlnyomó többségében az ügyeket 5 bíróból álló tanács tárgyalja, arra rendkívül ritkán kerül sor, hogy a Bíróság teljes ülésben járjon el.
A szóbeli szakasz vagy nyilvános tárgyalás során a felek ügyvédjei kifejtik az álláspontjaikat a főtanácsnok és a bírák előtt, indokolt esetben a nyilvános tárgyalás után sor kerülhet a főtanácsnok indítványának ismertetésére, majd ezt követően a bírák megvitatják az ügyet és ítéletet hoznak.
Az Európai Bíróság jelenlegi elnöke Koen Lenaerts, szlovákiai tagja Miroslav Gavalec bíró. Az Európai Törvényszék elnöke a portugál José Luis da Cruz Vilaça, szlovákiai tagjai Daniel Šváby.
Az Európai Bíróság Szlovákia uniós tagsága óta több eljárást is folytatott az ország ellen, többnyire kötelezettségszegési ügyekről van szó. Legújabban például az árvízkockázati tervek aktualizálásának elmulasztása miatt indul per Szlovákia ellen, amit az Európai Bizottság indít.
Szlovákiának ugyanis 2021. december 22-ig aktualizálnia kellett volna az árvízkockázat-kezelési terveket. A kormány azonban nem fogadta el a menedzsment által kidolgozott dokumentumokat.
Nem vizsgálták felül és nem aktualizálták a tervek elfogadásához szükséges olyan dokumentumokat sem, mint az árvízveszélytérképek és az árvízkockázati térképek. Az EK indítványa egyelőre nem tartalmaz pénzügyi szankciókra vonatkozó javaslatokat. Az Európai Bíróság csak a határidő betartására vonatkozó kötelezettség teljesítését vizsgálja.
Végezetül a téma kapcsán hadd jegyezzük meg még azt is, hogy többen összekeverik az Európai Unió Bíróságát a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságával.
Pedig két teljesen különálló intézményről van szó. Míg az EUB-t az Európai Unió hozta létre, és hatásköre az uniós tagállamokra korlátozódik, addig a strasbourgi bíróság az Európa Tanács intézménye, és illetékessége 47 európai országra terjed ki.
Abban is különböznek, hogy míg az EUB a teljes európai joganyag szempontjából, tartalmi megkötés nélkül vizsgálja a jogszerűséget, addig a strasbourgi eljárásban csak az Emberi Jogok Európai Egyezményének sérelmével foglalkoznak, az Európai Unió Bírósága tehát sokkal többféle ügyben jár el, például környezetvédelmi, pénzügyi, kereskedelmi, szociális, de alapjogi ügyekben is.
