Tóth Tibor: A választópolgárt nem lehet hülyének nézni
Nem sikerült elérnie az 5 százalékos bejutási küszöböt a június 8-ai európai parlamenti választáson a Magyar Szövetségnek, a 3,88 százalékot eredményező 57 350 szavazat ezúttal sem volt elegendő a bejutáshoz. Közéleti személyiségeinket arról kérdeztük, hogyan látják a felvidéki magyar politizálás jövőjét, véleményük szerint van-e létjogosultsága továbbra is az etnikai politizálásnak. A kérdésekre ezúttal Tóth Tibor színművész válaszol.
A Magyar Szövetség ugyan csak a sikertelen európai parlamenti választást követően tett olyan szellemű nyilatkozatot, hogy az eredmény kudarc, Tóth Tibor szerint azonban "ehhez még hozzá kell tennünk legalább a szeptemberi parlamenti választás eredményét is. A tanulságot ebből a két választásból kellene levonni a szlovákiai magyar politikai életnek. Látjuk az eredményeinek, a számok nem engednek."
Tóth Tibor úgy véli,
Azonban ez sem új keletű, ő maga ezt is egy folyamat eredményeként látja. "Az elmúlt évtizedekben láthattunk már sok mindent. Szakadásokat, egyesüléseket, egységen belüli konfliktusokat.
Azzal is gyakorta találkozhattunk, hogy egyes politikusok az egyéni érdekeiket helyezték a közérdek elé, ami hosszú távon szintén csökkentette a bizalmat. A választópolgárt pedig nem lehet hülyének nézni, ő ezt látja, és a saját eszközeivel reagál rá.
Ha nem tetszik neki az irány, akkor erről visszajelzést ad. Én azt szeretném, ha az etnikai politizálás folytatódna, bár kissé szkeptikus vagyok közösségünk lélekszámát illetően. Bár amíg vagyunk nyolc százaléknyian, az öt százalékot meg lehetne ugorni. Romániában is láthattunk rá példát, hogy át lehet lépni azt a küszöböt."
A kudarcnak a fent említett tényezők mellett
Hogy a választó átérezhesse, neki több szempontból is jobb lesz, ha egy etnikai párt a parlamentbe jut, vagy kormánytényező lesz. Ehhez persze az kellene, hogy legyen egy világos programja, amelyből a választó megérthetné, neki személyesen mitől lesz jobb, ha egy, az etnikai politizálást felvállaló párt lesz a törvényhozásban."
Tóth Tibor szerint amíg a választó nem kap ilyen üzeneteket, addig marad a kiábrándultság, noha a nem etnikai politizálás számtalan kompromisszummal járhat, ezért nagy kockázata van.
Tóth Tibor szerint a túlzott kompromisszumkészség azt is eredményezheti, hogy azoknak az elveknek a feladására kényszerülhetünk, amelyekért a II. világháború óta harcolunk. "Itt vannak például a Beneš-dekrétumok. Sokan mondják, hogy ez lerágott csont. Én úgy gondolom, hogy a mindenkori szlovák politika és társadalom szégyene, hogy ezek még mindig érvényben vannak, és valahol a miénk is, hogy ezt nem sikerült rendezni az elmúlt évtizedekben. Vagy itt van a nyelvtörvény, a kettős állampolgárság, és még sorolhatnám. Ezek szem előtt kell tartani, és nem szabad feladni."
A kényszeres kompromisszumkeresés helyett tehát egy olyan programban látja a megoldást, amelyben az itteni magyar közösség megtalálja magát, ami érdekli a választópolgárt, amelyről látja, hogy az őt szolgálja, és amelyből látja, hogyan tud kisebbségi magyarként jól élni Szlovákiában.
Ugyanakkor az utóbbi időben egyre élesebben mutatkozik a felvidéki magyarok szlovák pártokra való átszavazásának tendenciája is. A felvidéki magyar választó anélkül szavaz tömegesen szlovák pártokra, hogy azok valamilyen értékajánlatot tettek volna számára.
A kiábrándultságnak pedig két következménye is lehet: vagy szlovák pártra szavaznak, vagy otthon maradnak. Mindkettőre láthattunk példát" – tette hozzá Tóth Tibor.
