Még időben be kellene „csatornázni” őket a Magyar Szövetségbe, különben nem fogjuk elérni az 5 százalékot.
Akik rosszul csinálják, fel kellene ismerniük, hogy hibáztak.
Gyurovszky László szerint, ha valamelyik párt az etnikumnak csak 30-40%-át képviseli, az nem etnikai párt.
Minden objektív feltétel adott ahhoz, hogy önerőből bejussunk a parlamentbe.
Egyesek gyászmisével keverik össze a felvidéki közéletet, és virágot hordanak a dombra, amit sírnak hisznek. De az valójában nem sír, hanem a hármashalom helye.
Közéleti személyiségeket kérdeztünk, miként látják a magyar párt jövőjét, és mit gondolnak az etnikai politizálásról. Ezúttal Pomothy László akvarellista, több művészeti kitüntetés büszke tulajdonosának véleményére voltunk kíváncsiak.
Bőven vannak történések, amelyekre reagálni kellene. Egyes témákat fel lehetne vállalni.
A személyeskedő politikát el kell felejteni és szakmai síkra kell vinni a döntéseket.
Egy fiatal gárdának kell érkeznie, akik újraépítik a pártot, nemcsak nemzeti alapon politizálnak, hanem az egész országot is magukénak érzik.
Ha nincs jó „kisugárzása” a pártnak, a választók nem voksolnak rá.
Hájos Zoltán szerint a jelenlegi választási rendszer megváltoztatása nélkül elég szűkre szabottak egy etnikai párt lehetőségei.
Lassan kihalnak azok, akik mindig a magyar pártra szavaznak. Az új nemzedékekre kell fókuszálni.
Polgármestereket kérdezünk az etnikai politizálás jövőjéről. Sorozatunk első megszólalója Halász Béla, Gúta város polgármestere.
Tóth Tibor szerint olyan programra van szükség, amelyben a felvidéki magyar választó megtalálja magát.
Hogyan lehet újra egységesíteni a felvidéki magyar közösséget? Szabó Ottó festőművészt, a kassai Rovás polgári társulás elnökét kérdeztük.
Választás utáni értékelés