Történelmileg a legtöbb, mégis még mindig nagyon kevés a nők száma a parlamentben
Évek óta a nők nagyobb részvételéért küzdünk a politikai és közéletben, az arányszámok ennek ellenére évről évre szinte alig változnak. Pedig a nők és a férfiak egyenlő politikai részvétele fontos előfeltétele lenne a hatékony demokráciának és a jó kormányzásnak. A nők nagyobb arányú részvétele a politikai döntéshozatalban több pozitív társadalmi hatással is járna.
Nagy valószínűséggel nehezebben lehetne az olyan érzékeny témákat lesöpörni az asztalról, mint a nők elleni erőszak vagy az idősgondozás kérdése, ha több nő ülne a parlamentben, s nemcsak azért, mert ezekben a kérdésekben ők maguk is érintettek, hanem azért is, mert a nők más szempontok alapján közelítik meg ezeket a kérdéseket. Az elsődleges szempont azonban mégis az, hogy alapvetően nem igazságos, hogy egy társadalom több mint ötven százalékát kitevő népességi csoport ilyen alacsony arányban jut képviselethez.
A számok a legutóbbi parlamenti választás során sem túl jók e tekintetben, az előző választásokkal összehasonlítva is csak elhanyagolható a növekedés.
Az új parlament 150 képviselője közül ezúttal is csak 33 a nő, azaz a megválasztott képviselőknek mindössze 22 százaléka.
Ami azt jelenti, hogy továbbra is a férfiak dominálnak a parlamentben. A Statisztikai Hivatal adatai szerint a 33 női képviselő közül a legtöbb, a Progresívne Slovensko színeiben ülhet be a parlamentbe, a bejutott férfi képviselők fele – azaz összesen 16.
Nem jár elöl jó példával e tekintetben a győztes Smer-SD sem, amelynek 42 megválasztott képviselője közül mindössze három a nő. A Hlas-SD parlamentbe jutott 27 képviselője között is csak 4 nő van, de az OĽANO a priatelia, Za ľudí, Kresťanská únia koalíció 16 tagú klubjában is csak négy női képviselő van. A KDH 12 képviselője között kettő, az SaS 11 képviselője között három, az SNS tíz képviselője között pedig csupán egyetlen nő van.
Karikát is jóval kevesebbet kaptak a nők, a Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy a megválasztott nők átlagosan 28 ezer karikát kaptak a szavazóktól, a férfiak viszont 39 ezret.
A helyzet az előző parlamenti választások során sem volt jobb, sőt. A 2020-as parlamenti választás során mindössze 32 női képviselő jutott be a törvényhozó testületbe, ami a megválasztott képviselők 21,33 százalékát tette ki.
Az idei parlamenti választás során a nők közül leginkább Denisa Saková, a Hlas-SD képviselőjelöltje szólította meg a választókat,
aki a karikázásoknak köszönhetően felküzdötte magát az első 10 legtöbbet karikázott képviselőjelölt közé – összesen 168 ezer preferenciaszavazatot szerzett. A második legtöbb szavazatot kapott nő Lucia Plaváková (PS) volt, aki 105 ezer szavazatot szerzett, a harmadik legsikeresebb nő, Erika Jurinová, az OĽaNO listájáról közel 70 ezer karikát szerzett.
A nők nagyobb arányának a döntéshozatalban nemcsak a szociálisan érzékeny témák területén lenne hozadéka, természetesen más területeken is képesek bizonyítani a rátermettségüket és a szakértelmüket: akár az olyan férfias területekein is, mint a védelem vagy a biztonság. Nagyobb arányú részvételük ezért elengedhetetlen lenne a politikában is.
„Én olvasatam olyan nézetet is egy női politikustól, miszerint nem igaz az, hogy a nők hátrányban lennének a politikai életben, mert aki igazán részt akar benne venni, az ott is van, és saját magát hozta fel példaként.
Ezzel viszont az a gond, hogy így megint csak nem azt érjük el, ami tulajdonképpen az egyik céjal lenne a nők nagyobb arányú képviseletével, azaz, hogy más látásmódot vigyünk a politikába” – fogalmazott portálunknak Gergely Papp Adrianna, a Szövetség Nőtagozatának elnöke.
Hozzátette, erre akár magát is felhozhatná például, hiszen nőként a régiója első politikusa, polgármester és megyei képviselő is egyben, valamint a régiófejlesztési bizottság elnöke Kassa megyében, és a környéken a férfi választók is támogatják.
– fűzte hozzá.
A nemek közti egyenlőséggel foglalkozó szakértők szerint is egy lépés lenne a hatalom igazságosabb elosztása felé a nők nagyobb arányú képviselete. Bár a történelem során eddig a legtöbb nő ülhet be nálunk a parlamenti padsorokba, továbbra is jóval az uniós átlag alatt teljesítünk e tekintetben.
Az ugyanis azt mutatja, hogy a nemzeti parlamentekben a parlamenti székek egyharmadát foglalják el a nők, míg nálunk a nők aránya még mindig csak a parlamenti képviselők egyötöde.
Ettől kevesebb nő csak a magyar és a román parlamentben van. Ellenkezőleg, a legtöbb női képviselő az északi országokban: Svédországban, Norvégiában, Finnországban és Dániában, illetve Spanyolországban van.
A szakemberek szerint ennek egyik oka lehet, hogy Szlovákiában nem szoktuk még meg, hogy a nőkre szavazzunk, ami azt bizonyítja, hogy a nemi sztereotípiák még mindig mélyen gyökereznek a társadalomban, erősen élnek még azok az elképzelések, hogy milyen tevékenységeket kellene a nőknek és milyeneket a férfiaknak végezniük. Ma még az sem ritka, hogy ha egy nő megjelenik a parlamentben, a társadalom hajlamos megkérdőjelezni a szakértelmét, megjegyzéseket fűzni a megjelenéséhez, és nem ritkák a szexista utalások sem.
Az sem sokat segített, hogy a választási kampányban elindult a Karikázd a nőket független kezdeményezés is, amelynek célja az volt, hogy meggyőzze az embereket arról, hogy a nőknek adják a szavazatukat.
Ha lényegesen több karikát nem is szereztek a nők a kezdeményezésnek köszönhetően, de elindított legalább egy társadalmi vitát a kérdésben.
A kezdeményezés támogatója volt Magda Vášáryová is, aki szerint főleg az idősebb generációhoz tartozó nőket nehéz meggyőzni arról, hogy nőket karikázzanak a választási listákon, mivel a szlovákiai politikai életben még mindig küzdünk a macsósággal. „Ezt még Mečiar és kollégái építették itt fel, és azóta is szilárdan tartja magát. Ez az oka annak is, hogy az idősebb generációhoz tartozó nők bizalmatlanok a fiatalabb nőkkel szemben, akik a politikába lépnek” – mondta a volt politikus asszony.
Többen azzal érvelnek, azért olyan kevés a nő a politikában, mert a nők – a felsorolt előítéleteknek köszönhetően is – nem nagyon akarnak a politikai életben részt venni. Ez azonban nem így van, a tapasztalatok szerint a nők szívesen bekapcsolódnának a döntéshozatalba, csak éppen a politikai pártok nem adnak elegendő teret nekik arra, hogy meg tudják magukat valósítani e téren is.
A választási jelöltlisták sorrendjét és a pártfelépítést a politikai pártok határozzák meg, akiket olykor kapuőröknek is neveznek.
Az egyenlő képviseletet sok esetben a politikai pártok belső kultúrája is akadályozza, amelyet továbbra is a „férfias” vezetési stílus uralma jellemez. Pedig, ha több nő lenne a parlamentben, nagyobb esélye lenne annak is, hogy a parlament olyan intézménnyé váljon, amely befogadóbb minden embercsoport irányában.
Persze, lehet ezt az állítást bírálni, de véleményem szerint Szlovákiában másképpen jelenleg nem tudunk ebben a kérdésben előrébb lépni: kényszeríteni kell a férfiakat arra, hogy ezt a politikában is megtegyék” – mondta Gergely Papp Adrianna hozzáfűzve, vonatkozik ez a Szövetség pártra is.
De ugyanezt elmondhatnánk a többi női jelöltre is, akik szintén bizonyítottak, de nem kaptak lehetőséget arra, hogy tovább épülhessenek a politikában.
A kvóták témája máig ellentmondásos téma Szlovákiában, sok nő ugyanis úgy véli, inkább a szakértelme alapján válasszák ki egy posztra, ne valamiféle arányszámok alapján.
Pedig a szakemberek szerint is átmenetileg kiegyensúlyozó intézkedés lehetne a kvótarendszer. Ezt bizonyítja több ország példája is, amelyekben nagyobb arányú a nők képviselete a közszférában.
Ezek az országok néhány évre élnek ezzel a lehetőséggel, majd fokozatosan, amikor a társadalom megszokja, hogy a kiegyensúlyozott képviselet természetesen, el lehet tekinteni a kvótarendszertől. Úgy tűnik azonban, hogy Szlovákiában egyelőre ez az út nem annyira járható.
Így a nők, akik számban nem számítanak kisebbségnek, hisz a társadalom felét teszik ki, egy lapon szerepelnek egy olyan csoporttal, amelynek képviselői a társadalomban elenyésző arányban vannak jelen. Igaz, diszkrimináció éri őket is” – mondja a Nőtagozat elnök asszonya.
Mivel jellemzően a liberális eszméket valló pártok juttatnak több nőt a politikai vezetésbe,
a konzervatívabb beállítottságú pártok szemében a nők jelenléte valamiféle nem kívánt liberalizmust is jelent, illetve ennek a veszélyét vetíti előre számukra a párton belül,
véli a Szövetség politikusa. „Ezek azonban nagyon veszélyes feltételezések, amelyek tovább mélyítik a szakadékot a társadalomban. Pedig éppen a nők lehetnének a kapocs. A nagy kérdés azonban az, hogy van-e erre jelenleg egyáltalán igény” – tette még hozzá Gergely Papp Adrianna, aki szerint
jelenleg Szlovákiában egy nőnek akkor van esélye érvényesülni a politikában, ha mindenben egyetért a férfiakkal, és úgy is viselkedik, mint ők.
Ha emellett még attraktív is, előfordulhat, hogy akkor már megkérdőjelezik a rátermettségét.
