A Magyar Szövetség kongresszusa megerősítette Forró Krisztián elnöki pozícióját - VIDEÓKKAL
Továbbra is Forró Krisztián vezeti a Szövetséget, a párt szombaton Paton tartott kongresszusa megerősítette őt tisztségében.
Az Országos Tanács elnöke Pandy Péter lett. A pártba csütörtökön belépett Gyimesi György, aki a a parlamenti választáson a második legtöbb preferenciaszavazatot kapta, alelnök lett, Orosz Örssel egyetemben.
A 16 tagú elnökség további tagjai: Berényi József, Bárdos Gyula, Csenger Tibor, Cziprusz Zoltán, Furik Csaba, Viola Miklós, Pál Attila, Pataky Károly, Andruskó Imre, Nagy József, Mózes Szabolcs, Agócs Gergely.
A párt Alapszabályt is módosított, ennek talán leglényegesebb momentuma az, hogy eltörölték a platformokat. Forró szerint a sokszínűség továbbra is megmarad, de a struktúra rugalmasabb lesz. Ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy a gyűjtőpárti jelleg ne nyomja el a sokszínűséget.
Megszűntek az egyes platformok vezetőiből álló grémiumok is. A párt nevet is változtatott, Szövetségről Magyar Szövetségre.
A Kongresszuson a párt értékelte a szeptember 30-ai előrehozott parlamenti választás eredményét is, konstatálva, hogy a 130 183 szavazat nem volt elegendő az 5 százalékos bejutási küszöb eléréséhez, viszont az eredmény azt bizonyítja, hogy továbbra is van igény az etnikai politizálás iránt, így a párt a továbbiakban is ebbe az irányba kíván haladni.
A párt köztársaságielnök-jelöltté választotta Forró Krisztiánt.
Forró Krisztián pártelnök a Kongresszust követően elmondta, a Szövetség az egyedüli releváns magyar párt.
A párt értékelte a kormányprogramot is, ennek kapcsán csalódottságát fejezte ki. Véleménye szerint a kormányprogram csak általánosságokat tartalmaz.
A pártelnök szerint a kisebbségeket érintő kérdések továbbra is csak a Szövetségnek fontosak. Emiatt tartották szükségesnek, hogy önálló köztársaságielnök-jelöltet állítsanak a pártelnök személyében.
Azt ugyan ő maga is nyilvánvalónak tartja, hogy egy magyar valósszínűleg nem lesz Szlovákia köztársasági elnöke, ugyanakkor ez kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a magyar közösséget érintő problémákra felhívják a figyelmet. Egyúttal azt is szeretnék elérni, hogy Szlovákiában a magyarok nagyobb tiszteletet kapjanak.
Újságírói kérdésre válaszolva Forró elmondta, jövőre két fontos választás is lesz, az elnökválasztás mellett európai parlamenti képviselőket is választunk. Ez utóbbin a pártelnök szerint mindenképp az a cél, hogy képviselőt küldjenek Brüsszelbe, hogy ott is hallassa a magyar kisebbség hangját.
Gyimesi György alelnök szerint a választások megmutatták, hogy nem mindenki akar a magyar pártra szavazni. Alelnökként arra kapott megbízást, hogy egy támogatói hálózatot építsen ki a párt körül, amely a közösség érdekében kíván dolgozni. "Nem vagyunk sokan Szlovákiában, de még mindig elegen vagyunk ahhoz, hogy magyar képviseletet biztosítsunk közösségünknek. De ez nem megy anélkül, hogy az inaktív szavazókat mozgósítsuk" – mondta az alelnök, fő céljának nevezve a minél teljesebb mozgósítást. Ez egy lazább struktúra lenne a párt körül. Gyimesi ide azokat az embereket szeretné bevonni, akik a közösségért kívánnak tenni, de nem akarnak párttagok lenni.
A kormányhoz való viszonyt firtató kérdésre reagálva a pártelnök úgy fogalmazott, ők a polgárok oldalán állnak.
Az európai parlamenti választásról a Kongresszuson nem született döntés.
A Kongresszus politikai nyilatkozata szerint (teljes terjedelemben) "A magyar közösség megmaradása és fejlődése szempontjából kiemelten fontos az anyanyelvi oktatás és kultúra fejlesztése, a kormányprogram ezeken a területeken sem tartalmaz semmilyen vállalást. A Kisebbségi Kulturális Alappal kapcsolatban elvárjuk, hogy a kormány az előrevetített minisztériumi-politikai beavatkozás helyett a kisebbségi közösségek választott képviselőinek súlyát erősítse. A magyarság számának és arányának folyamatos csökkenése mutatja, hogy a közösségünk számára kevés a status quo, aktív jogbővítésre van szükségünk."
A párt számára különösen fontos az önkormányzatok védelme. Véleményük szerint az elmúlt években az állam nem támogatta kellő mértékben az önkormányzatokat. Ezért elvárják, hogy "a kormány mielőbb fizesse ki az önkormányzatoknak ígért 500 millió eurós támogatást, hogy azok a továbbra is a megszokott minőségben tudják biztosítani a lakosok számára a szolgáltatásokat."
