Kevesebb városrésze lesz Kassának?
Kassa vezetése üdvözli Maroš Žilinka legfőbb ügyész döntését, hogy az Alkotmánybíróság elé terjesztette az egyes városrészek esetleges összevonásának ügyét. Jaroslav Polaček főpolgármester hangsúlyozta, el akarja kerülni, hogy meggondolatlan döntés szülessék, ami a jövőben esetleg károkat okozhat, ugyanakkor okvetlenül szükségesnek tartja a jelenlegi helyzet megváltoztatását.

Kassának jelenleg 22 városrésze van. A főpolgármester szerint ez a modell rendkívül költséges és fenntarthatatlan, így üdvözli az átalakításáról szóló párbeszédet. „Ezt már hosszú évek óta mondom, és e tekintetben semmi nem változott. Ugyanakkor figyelemmel követem a kisebb városrészek polgármesterei és egyes nagyobb városrészek vezetői közötti vitát. Ezért is nagyon fontos megvárni, hogy milyen döntést hoz az Alkotmánybíróság” – mondta Polaček.
A város vezetése széles körű szakmai vitát kíván indítani, az egyes önkormányzatokat is bevonva, hogy megtalálják a lehető legjobb megoldást. Céljuk egy hatékonyabb önkormányzati modell kialakítása, anyagi megtakarítás és az átláthatóság növelése, ezáltal Kassa további fejlődésének elősegítése.
A város tavaly szeptemberben jelentette be, hogy a TUKE és a Pavol Jozef Šafárik Egyetem (UPJŠ) együttműködésével elemzés vette kezdetét a helyi hivatalok számával és hatásköreivel kapcsolatban. A városrészek összevonásának témáját már korábban napirendre tűzte a Kassai Klub nevű képviselőcsoport, amely ezt az elemzést a probléma halogatásának és pénzkidobásnak tartja.
A klub elnöke, Ladislav Lörinc, aki egyben a KVP polgármestere is, úgy fogalmazott, a városrészek összevonásáról évek óta szó van, de nem sikerült megteremteni ennek jogi feltételeit.
– jelentette ki. Hozzátette, reméli, hogy az Alkotmánybíróság minél előbb dönt, és maga a beadvány nem csupán az ügy további halogatása.
A múlt hét végén 14 kassai városrész kezdeményezésére Žilinka legfőbb ügyész az Alkotmánybírósághoz fordult a Kassa városáról szóló törvény miatt, amely lehetővé teszi a városrészek megszüntetését vagy összevonását helyi népszavazás nélkül. A legfőbb ügyész javasolta a rendelkezések hatályon kívül helyezését. A törvénymódosítást a parlament 2023 márciusában fogadta el. Ezt követően a kis városrészek polgármesterei a Legfőbb Ügyészséghez fordultak, mivel szerintük diszkriminatív és antidemokratikus, hogy kizárják a lakosság közvetlen részvételét az összevonásról szóló döntések esetében.