Bezárni az iskolát, vagy egyre lehetetlenebb helyzetben tanítani?
A fenti kérdésre kerestük a választ a Felvidék legnagyobb magyar gimnáziumában, a komáromi Selye János Gimnáziumban, ahol jelenleg 530 diák tanul. Még tartják a frontot, de ahogy fokozódik a járványhelyzet, úgy válik egyre nehezebbé a tanítás. A mostani lockdown az iskolákat nem érinti, miközben a vírust terjesztők zöme gyermek és diák.
Andruskó Imre igazgató szerint az oktatási miniszter bizonyára azért ragaszkodik az iskolák minél további nyitva tartásához, mert ez már a harmadik iskolaév, amibe a Covid beleszól, a tavalyit végeredményben teljesen tönkre vágta, távoktatásban zajlott szinte az egész. Éppen ezért próbálja tartani a jelenléti oktatást, amíg csak lehet, miközben az is tény, hogy rengeteg szülő és nagyszülő még nincs beoltva, akiket az iskolából hazatérő gyermekek könnyen megfertőzhetnek.
– osztja meg velünk gondolatait.
Tavaly lehet, hogy túl korán záratták be az iskolákat, idén viszont, úgy tűnik, túl későn. Egy biztos, a tanítás egyre nehezebbé válik. A komáromi gimnáziumban egy kivétellel minden pedagógus be van oltva, és többségük már a harmadik dózist is megkapta. Tanárok tehát náluk nem kerülnek karanténba.
A legnagyobb gondot most az okozza, hogy már nem lehet keverni a diákokat, pedig főleg negyedikben a diákok bizonyos órákat többletszámban tanulnak. Aki például orvosi egyetemre készül, annak több kémia és biológia órája van. Eddig ezt mindig úgy oldották meg, hogy az öt végzős osztályból, a 120 diákból, jött létre egy-egy csoport. A gimnázium tanárai ezt most hibrid módon próbálják biztosítani, de mi tagadás, ez nem gyerekjáték.
A tisztiorvossal nagyon jó a kapcsolatunk, ha valaki pozitív lesz egy-egy osztályban, azonnal oldjuk a helyzetet. Pozitív diák esetében azt ez eljárást követjük, hogyha egy osztályban több az oltatlan diák, mint az oltott, akkor mindenkit hazaküldünk, és online tanítunk. Ha pedig több az oltott, akkor velük folytatódik a tantermi oktatás, az a pár diák pedig, aki nincs beoltva, karanténba kerül, s megpróbál bekapcsolódni az órába egy számítógépes kamerarendszeren keresztül. Ez persze jóval nehézkesebb, mint a távoktatás. Mi nem vagyunk olyan jól felszerelve, mint az egyetemek” – vázolja a helyzetet az igazgató. Hozzáteszi: iskolájuk diákjainak több mint 60 százaléka már be van oltva.
Andruskó Imre megemlíti azt is, hogy a szülő is dönthet úgy, hogy nem engedi iskolába gyermekét, ha úgy érzi, hogy veszélyes számára most az iskolai közeg, a gyermek hazaviheti a vírust. Az ilyen távolmaradást a szülő három hétig igazolhatja gyermekének. Annyi a feladata, hogy betelefonál vagy e-mailt küld az iskolába, hogy nem engedi az iskolába a gyermekét.
– mondja. Úgy véli, csakis az oltással mászhatunk ki a slamasztikából, amibe kerültünk.
Januártól egyébként, több más tanintézményhez hasonlóan, újabb nehézséggel kell szembesülnie a neves alma maternek. A villanyért és a gázért 87 ezer eurót kell fizetniük, az eddigi 32 ezer helyett!
Ezt még, nagy iskola révén, ki tudják gazdálkodni, de semmi másra, se krétára, se papírra nem fogja futni. Andruskó Imre szerint a minisztériumnak be kellene építenie a normatívába ezt a hatalmas áremelkedést. Rendszerszintű megoldásra van szükség, mert ezt az iskolák nem fogják tudni kifizetni. Tavaly egyébként, amikor a járvány miatt huzamos ideig zárva voltak az oktatási intézmények, a fűtésen és az áramon ők is sokat tudtak spórolni.
