Andruskó Imre: Keressük az előremenekülés útjait, magyar iskoláink megmaradása érdekében!
Ha költőien szeretnénk fogalmazni, talán azt mondhatnánk, 2024-ben új szelek kezdtek fújni az oktatásügyben. A változás pedig általában jó. Nekünk, felvidéki magyaroknak viszont állandóan résen kell lennünk, mert olyan folyamatok is elindultak, amelyek iskoláink létét is veszélybe sodorhatják. Főleg az előttünk álló konszolidációs időkben, amikor is mindenütt spórolni kell, ahol csak lehet. Milyen volt a lassan elmúló esztendő oktatásügyünk szempontjából és mi várható? Erről Andruskó Imrével, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatójával, Nyitra megyei képviselővel, oktatási szakemberrel beszélgetünk.
Ők már a digitális kor gyermekei, akik „nem vevők” a régi módszerekre. Ezt jól érzi a kormány is és változtatni próbál az oktatási rendszeren. A mentorközpontokon keresztül a magyar iskolák pedagógusai is szakmai segítséget kapnak. Nagyon kedvezőnek értékelem, hogy az ott dolgozók maguk is gyakorló pedagógusok” – kezdi a változások sorolását.
Egészen friss dolog, hogy a megszokottnál korábbra került a középiskolai jelentkezések határideje és a felvételi időpontok eltolódtak. Március vége helyett február végégig kell a szülőknek leadniuk gyermekük jelentkezési lapját az alapiskola-igazgatóknak. Andruskó Imre szerint ebben van logika, ugyanis főleg a tehetségvizsgát tevő diákok számára túlságosan közel kerültek egymáshoz a felvételi időpontok. A változás talán kissé váratlanul érte a kilencedikes diákokat, hiszen viszonylag gyorsan el kell dönteniük, melyik középiskolákat célozzák meg, de úgy véli, hosszú távon ez jó döntésnek bizonyulhat.
„Évek óta téma a középiskolai érettségi vizsgák rendszerének megváltoztatása is. Például a kötelező matematikaérettségi bevezetése. 2025-ben azonban még az előre meghatározott menetrend szerint érettségiznek a végzősök. A középiskoláknak december folyamán át kellett dolgozniuk az iskolai rendtartást, melyben szabályozniuk kell a mobiltelefon használatát. Az alapiskolák alsó tagozatán tilos a mobil, de a felső tagozatokon és a középiskolákban maguk az iskolák dönthetik el, hogyan korlátozzák a használatát.
– fejti ki az új évtől esedékes változásokat.
Külön fejezetet érdemel a középiskolai hálózat optimalizálása, aminek éppen a kellős közepén járunk. Úgy tűnik azonban, ez közel sem olyan egyszerű, mint ahogy elsőre tűnt. Az iskolatanácsok döntése csak az első lépés, de gondot okozhat például, hogy ki legyen a fenntartó, ha mondjuk egy alapiskola és egy-két középiskola egyesül(ne). Az alapiskolák fenntartója az adott település, ám a középiskolák már a megyéhez tartoznak. Nekik is meg kell egyezniük.
„Pozitív dolog, hogy sok helyütt az iskolatanácsok már meghozták a döntést. Például Érsekújvárott, ahol a magyar alapiskola és magyar gimnázium kifejezte egyesülési szándékát. Kíváncsian várjuk, miként tud megegyezni a város és Nyitra megye. Hangsúlyoznám, hogy nívós tanintézményekről van szó, csak sajnos a demográfiai helyzet miatt az utóbbi években drasztikusan csökkent a diáklétszám.
– fejti ki véleményét az optimalizálásról az oktatási szakember.
Hozzáteszi azt is, a Magyar Szövetség megyei képviselői mindent megtesznek annak érdekében, hogy számunkra a lehető legpozitívabban alakuljanak a folyamatok és minden régióban biztosítva legyen a magyar oktatás.
Az oktatási minisztérium nemrég helyzetfelmérést végzett az alapiskolai hálózatot illetően is. Azt a konklúziót vonta le, hogy rengeteg a kisiskola Szlovákiában, melyek fenntartása pluszköltségekkel jár. A sorok közt olvasva nem nehéz kitalálni, hogy a közeljövőben akár az alapiskolai hálózat „optimálissá tétele” is elkezdődhet. Ennek levét pedig magyar iskoláink hatványozottban ihatnák meg.
– summázza Andruskó Imre.
A jövő nagy kihívásaként említette a speciális nevelési igényű gyermekek oktatását, valamint a pedagógusi pálya attraktívabbá tételét. Ez utóbbit a fizetések állandó, rendszerszintű emelésével lehetne elérni. Ennek most épp az ellenkezője történik, hiszen a pedagógusok, a konszolidációra hivatkozva, nem kapták meg a beígért 10 százalékos béremelést.
