Hogy állunk a középiskolai hálózat optimalizálásával?
Az utóbbi időben egyre többször rezonál a közbeszédben a címben említett folyamat. Szlovákiában jelenleg túl sok középiskola működik, jó részük pedig kevés diákkal. Ezeket a kisebb iskolákat összevonva, egy-egy nagyobb diáklétszámú iskolát kialakítva biztosítható az oktatási intézmény fejlődése, új, piacképes szakok indítása, legalábbis ezzel érvel a minisztérium. Mi, magyarok viszont rögtön attól félünk, hogy ez esetleg magyar középiskoláink megszűnéséhez vezethet, vagy pedig ezeket szlovák tannyelvű iskolákkal vonhatják össze.
A középiskolák hálózatának optimalizálása sok helyütt már azelőtt elkezdődött, hogy ezt a minisztérium megfogalmazta volna. A megyék elsősorban költéshatékonyság okán, saját hatáskörben döntöttek úgy, hogy a kisebb létszámú középiskolákat egy másik, nagyobbhoz csatolják.
Tomáš Drucker oktatási miniszter tegnap tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy júniusi felhívásukra mind a nyolc megye reagált, és bemutatta összesen 67 optimalizálási „forgatókönyvét”.
Elmondása szerint leginkább Kassa, Eperjes, Besztercebánya és Zsolna megye középiskolai hálózatát érintik a változások, de például Pozsony megyében szeptember 1-gyel három szakközépiskola szűnt meg. A változások java része viszont 2025. szeptember 1-től várható.
Menyhárt Józsefnél, a Magyar Szövetség Nagyszombat megyei képviselőjénél az iránt érdeklődtünk, történt-e valami változás a Dunaszerdahelyi, illetve a Galántai járás középiskolai hálózatában az új iskolaévtől.
– mondta el portálunknak.
Nem rejtette véka alá, hogy Dunaszerdahelyen a születő gyermekek számához képest sok a középiskola, ezért néhány éven belül mindenütt csökkenni fog a diáklétszám, méghozzá elég jelentősen, és néhány iskola léte veszélybe kerülhet. Ez azonban ugyanúgy érinti az alapiskolákat is, nagyon kedvezőtlen a demográfiai prognózis.
– fűzte hozzá.
Korábban Andruskó Imre, Nyitra megyei képviselő úgy nyilatkozott a ma7-nek, hogy az átalakítás a nagyobb iskolákat nem érinti, így a komáromi középiskolákat sem. Bajban a kisebb diáklétszámú intézmények vannak. Megemlítette az Ógyallán működő mezőgazdasági gépjavító iskolát, ahol száz fő alatt van a diáklétszám, valamint a karvai középiskolát, ahol 150 diák van. Róluk még nem született döntés.
Andruskó a kis létszámú iskolák számára az előremenekülés útjaként említette Ipolyság esetét.
– mondta.
Ugyanezzel a kérdéssel kerestük Mag Fodor Enikőt, Besztercebánya megyei képviselőt is, aki annyit mondott, hogy náluk még folyamatban van az optimalizálás, még nincsenek konkrét döntések, éppen ezért részletekkel nem tud szolgálni. Annyit azonban elárult, a megye területén teljesen magyar nyelvű középiskola már nincs. Hozzátette: a magyar osztályokban is nagy hangsúlyt fektetnek a duális képzésre.
– közölte.
Furik Csaba Kassa megyei képviselő hasonló szellemben nyilatkozott, vagyis, hogy náluk is folyamatban van a középiskolai hálózat átalakítása.
– tájékoztatta portálunkat.
Hozzátette: az összevonás nem jelenti azt, hogy egy épületbe is kerülnek az érintett iskolák. Beszélt arról is, hogy a minisztérium még ennél is nagyobb optimalizálást szeretne elérni. Nyilván spórolási szándékkal. Holott a sokszor emlegetett finn és svéd oktatási modell bevezetése, újítása sosem járt és jár forrásmegvonással, hanem ott mindig plusz forrásokat biztosítanak a változásokhoz. Nálunk pedig nagyon úgy fest, hogy az optimalizálás pénzmegvonást jelent.
