2021. október 29., 13:39

A rektorok elutasítják a felsőoktatási törvénytervezetet – Juhász Györgyöt kérdeztük

Csütörtökön a pozsonyi Comenius Egyetemen ülésezett a Szlovák Rektori Konferencia, ahol megvitatták a felsőoktatási reformot, pontosabban a felsőoktatási törvény módosítását, amit az oktatási minisztérium a múlt héten bocsátott tárcaközi egyeztetésre. A javaslat hatalmas felháborodást váltott ki az egyetemek akadémiai közösségei és vezetőinek körében. Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem rektora portálunknak elmondta, a rektori konferencia teljes egészében elutasította a tervezetet és azt kérték, vegyék vissza a tárcaközi egyeztetésből.

Juhász György, a Selye János Egyetem rektora

A rektorok már tavaly is nehezményezték a tervezet több pontját, de ennek ellenére ezek nem kerültek ki a javaslatból, sőt inkább még rontottak az eredeti verzión.

A legtöbb aggály az igazgatótanácsok összeállítása és kompetenciái miatt fogalmazódott meg.

A módosító javaslat szerint a jelenleg működő igazgatótanácsok megszűnnének, és újak jönnének létre, az akadémiai szenátusok számához mérten. Minimálisan 8 személy alkotná, de ebből 4-et a minisztérium adna és a másik 4-et a szenátus javasolná.

Az igazgatótanács döntene a költségvetésről, az ingatlanvételről- és eladásról, holott eddig a döntéshozatalba a szenátus is be volt vonva. Az akadémiai szenátus tehát például a vagyonkezelésből teljesen kimaradna és így az egyetem autonómiája több esetben is sérülne.

A tervezet szerint a rektorválasztás is úgy történne, hogy az igazgatótanács és az akadémiai szenátus együttes ülést tartana, de a rektorjelöltnek mindkét testületben meg kellene szereznie a többséget. Ha az igazgatótanácsban nem rá szavazna a többség, a minisztérium által delegált személyek nem támogatnák a rektorjelöltet, akkor patthelyzet állna elő” – világítja meg a helyzetet Juhász György.

Nem tetszik a rektori konferenciának az sem, hogy költségvetési dolgokban egyedül csak az igatótanács dönthetne a tervezet szerint, és a gazdasági igazgató, a kvesztor is nagymértékben az igazgatótanácsnak felelne, miközben eddig a rektornak tartozott elszámolással.

selye
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

A rektorválasztást nemzetközi tender kiírásával kívánnák a jövőben megvalósítani, tehát más egyetemekről, intézményekből is jelentkezhetnének személyek, akiket nyilvánosan hallgatnának meg a szenátus és az igatótanács előtt.

A legnagyobb gondot abban látom, hogy egy minőségbiztosítási folyamat közepén vagyunk, és ha elfogadják ezt a törvénymódosítást, akkor januártól nekünk azzal kell foglalkoznunk, hogy az egyetem egész struktúráját megváltoztassuk. Új belső előírásokra, szervekre lesz szükség, a karokat át kell szervezni, mert ott megszűnnek az önkormányzati szervek, a kari szenátus és a tudományos tanács, és még a dékánt is úgy kell nevezni, ahogy a statútumban jóváhagyjuk. Már a dékánok kinevezésébe is beleszólása lenne az igazgatótanácsnak, amiről eddig a rektor döntött, a szenátus javaslata alapján”

– tudjuk meg tőle.

A Rektori Konferencia az egyetemek autonómiájának sérülésétől és attól tart, hogy beköltözik a politika az egyetemekre, „átpolitizálódnak” a felsőoktatási intézmények, hiszen az igazgatótanács tagjainak felét az oktatási minisztérium nevezné ki. Nem beszélve arról, hogy az egyetem mindennapjaira döntő hatással bíró gazdasági kérdésekben is ez a testület döntene. Nagy vagyonnal rendelkező egyetemek esetében ez bizony sok kérdést felvethet.

Juhász György elmondta azt, bár voltak egyeztetések a minisztériummal és konkrét javaslatokkal is éltek, ezek nem kerültek bele a módosító javaslatba, sőt inkább még rosszabb irányba változtattak a tervezeten. Ez pedig a Rektori Konferencia számára teljességgel elfogadhatatlan.

Mint ahogy az is, hogy miközben a felsőoktatás reformja folyik, ahhoz nemhogy plusz anyagi forrásokat nem rendelnek hozzá, de már másodszor akarják megkurtítani az egyetemek költségvetését.

Ha ezt a csaknem mínusz 28 milliós költségvetést fogadja el a parlament, akkor jövőre nagy bajba kerülnek a felsőoktatási intézmények, hiszen például csak az energiaár-emelések hatalmas pluszköltségeket jelentenek számukra. Hozzátette: a jövő héten Eduard Heger kormányfő tárgyalóasztalhoz ül a rektori konferencia vezetésével.

„Ilyen bizonytalan helyzetben nem csodálkoznék, ha még többen választanák a csehországi és magyarországi egyetemeket. Miközben a cél éppen a minőségi felsőoktatás és a fiatalok itthoni egyetemeken való oktatása lenne.

Egyben biztos vagyok, nagyon kemény, embert próbáló háromnegyed év elé néz nemcsak a Selye János Egyetem, de az ország összes felsőoktatási intézménye. Egy működő rendszert kellene átszervezni egy újra, amiről még nem tudni, egyáltalán működtethető lesz-e”

– mondta végezetül a rektor.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.