Világszínvonalú szlovák felsőoktatást ígér az oktatási miniszter
Sokáig vártunk az oktatás reformjára, kezdte mai sajtótájékoztatóját Branislav Gröhling oktatási miniszter. A felsőoktatás reformjára pedig azért van szükség, mert a középiskolások 16 százaléka külföldön tanul tovább, az egyetemek színvonala nem növekszik. Ezen változtatni kell, hogy az intézmények attraktívvá váljanak és a diákok minőségi oktatást kapjanak a főiskolákon, hangoztatta a tárcavezető. A lényeg, hogy itt maradjanak és is itt boldoguljanak. Ne fordulhasson elő, hogy egyes főiskolák végzettjeit nem akarják alkalmazni a munkaadók.
A felsőoktatás reformjára nyomós ok, hogy elsőként szlovákiai egyetemet válasszon a továbbtanulni kívánó, vagyis az itthon való ismeretszerzés legyen az első választás a fiatalok részére. Gröhling azt is hozzátette, újabb költségvetési megvonással nem lehet iskolákat fejleszteni. Éppen ezért tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy a főiskolák és egyetemek kapjanak elég anyagi forrást.
Bejelentette azt is, ma tárcaközi egyeztetésre bocsátják a főiskolák és egyetemek színvonalának emelését célzó reformtervezetet.
ĽudovítPaulis államtitkár arról beszélt, hogy céljuk az akadémiai közeg nyitottá tétele legyen és az oktatás megerősítése. A felsőoktatási törvény módosításával szeretnék elérni, hogy kiváló hazai és külföldi egyetemi oktatók taníthassák a jövő generációit. Nem a titulusok a lényegesek, hanem az, ki mennyire jól tanít. A fiatal doktoranduszok egyetemeken való ott-tartását is szeretnék elérni.
A rektor menedzseri funkcióinak megerősítése is cél, hogy az intézmény flexibilisebben tudjon működni. A rektor választását az igazgatótanács és az akadémiai szenátus végezné, hasonló modell alapján, mint Ausztriában.
Paulis szerint a módosított törvénnyel a főiskolák autonómiája megerősödik, az egyes karok nagyobb önállóságot kapnak. A finanszírozás a több éves teljesítmény függvénye lenne. A projektek közül a legjobbak kapnának támogatást, egyszerűsítik azok menedzselését, az adminisztratív terheket csökkentik. Azt kívánják elérni, hogy a végzősök ne csak titulust kapjanak, hanem valódi tudást, amivel érvényesülni lehet a munkaerő-piacon.
– hangsúlyozta miniszter.
A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy az új reformtervezet nem mindenkinek nyerte el tetszését, több dolgot is aggályosnak vélnek benne az érintettek A Comenius Egyetem például sztrájkkészültséget jelentett be.
A kritikus észrevételekre Paulis úgy reagált, hogy már hosszú hónapok óta párbeszédet folytatnak, egyeztetnek az egyetemek képviselőivel, akikkel szeretnének közös nevezőre jutni annak érdekében, hogy a lehető legjobb törvénymódosítás szülessen. Mint mondta, másfél évet vitatkoztunk a törvénymódosításról, ami most öltött konkrét formát. Gröhling szerint a kritikusoknak konkrétan meg kell fogalmazniuk mi az, amivel nem értenek egyet.
Az igazgatótanácsok összeállítása ellen van legtöbb kifogás, sok egyeteme attól tart, hogy oda politikai szempontok alapján kerülhetnének be tagok. Paulis ettől nem tart, szerinte ezek nem jelentenek veszélyt az egyetemek szabadságára.
Kiemelte a rektorok felelősségét, akiket új jogkörökkel is fel kell ruházni. Elhangzott az is, hogy hétről öt évre csökken a levelezőtagos képzés.
Gröhling újságírói felvetésre, hogy miként lehet a reformot megvalósítani úgy, hogy már másodszor csökken a főiskolák költségvetése, elmondta: a tervezett forrásmegvonások elfogadhatatlanok a minisztérium számára. Novemberben dönt a parlament költségvetésről, bízik abban, hogy addig még születhetnek megegyezések.
