"Repedések" az amerikai-ukrán együttműködésen - Bahmut és az Északi Áramlat felrobbantása miatt is töredezik a szövetség
Az orosz-ukrán háború több mint egy esztendeje során Ukrajna és fő támogatója, az Egyesült Államok látszólag kéz a kézben halad, azt követően, hogy Joe Biden amerikai elnök ígéretet tett: addig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges. Szakértők azonban az utóbbi időszak történései nyomán "repedéseket" vélnek felfedezni az együttműködés falán.
Washington és Kijev között a színfalak mögött egyre inkább nyilvánvaló a nézetkülönbség a háború céljait, illetve lehetséges befejezését illetően – írja terjedelmes elemzésében a Politico.
A hírportál Michael McCaul texasi republikánus képviselőt, a Képviselőház külügyi bizottságának elnökét idézi, aki szerint az adminisztrációnak nincs világos politikai célja.
Látszólag nincs nagy távolság Biden és Zelenszkij között, az amerikai elnök a múlt hónapban még burkolt, drámai látogatást is tett Kijevben.
A Politico azonban tíz tisztviselővel, törvényhozóval és szakértővel beszélt, akik szerint a szövetségesek között újabb feszültséggócok alakulhatnak ki az Északi Áramlat földgázvezeték elleni szabotázsakció miatt; a stratégiailag nem jelentős Bahmut eltúlzott védelme miatt; és egy olyan térségért folytatott harc terve miatt, ahova az orosz erők már egy évtizede beásták magukat.
Bahmut ostroma kapcsán megoszlanak a vélemények. Erről egyebek mellett ezekben a cikkeinkben is írtunk.
Az ukránok foggal-körömmel tartanák, igaz, különböző motivációkból, az amerikaiak már nem bánnák, ha elengednék a település védelmét.
Amerikai tisztviselők szerint Ukrajna annyi embert és lőszert fordít Bahmut védelmére – a romvárosért 10 ezer fős helyőrség küzd –, ami akár a tavaszi ellentámadást is ellehetetlenítheti.
– mondta fentebb is idézett egyik cikkünkben Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter. Kijev azonban ezt elengedte a füle mellett.
Amerikai hírszerzési információk szerint egy "Ukrajna-barát csoport" tehető felelőssé az Északi Áramlat elleni támadásért. Titkosszolgálati elemzők nem hiszik, hogy Zelenszkijék végezték el a műveletet, de a Biden-kormányzat jelezte Kijevnek:
Abban is megosztott az USA Nemzetbiztonsági Tanácsa, hogy milyen fegyvereket kellene Ukrajnának szállítani. Egy névtelenül nyilatkozó tisztviselő szerint "a kormányzaton belül megértik Kijev elkeseredettségét, de néha Zelenszkij nem mutatott kellő hálát az adományokért", jelentsen ez bármit is.
Nagy hatótávolságú rakétákat például egyelőre nem adnak az ukránoknak, prózai okokból: ezekből Amerikának is kevés van.
Adrienne Watson, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője kijelentette, hogy a Fehér Ház "folyamatos kapcsolatban áll Ukrajnával, mivel támogatjuk szuverenitásuk és területi integritásuk védelmét". Hozzátette: mivel Putyin nem mutatja a háború befejezésének jeleit,
Ugyanakkor a háború befejezésének lehetséges forgatókönyveit illetően nincs egyetértés.
Bár a "kassza egyelőre nyitva marad", Biden jelezte, nem tudja a végtelenségig finanszírozni Ukrajnát. Bár Ukrajna mögé a republikánusok és a demokraták egyaránt felsorakoztak, az utóbbi időben, főként republikánus oldalról, gyakoriak az olyan hangok, hogy az USA csak önti a pénzt a távoli háborúba, anélkül, hogy az véget érne.
Zelenszkij ragaszkodik ahhoz, hogy a béketárgyalások során a 2014-es határok képezzék a tárgyalási alapot, beleértve a Krím félszigetet is. Ez egy újabb potenciális feszültséggóc lehet. Antony Blinken amerikai külügyminiszter jelezte, a Krím visszafoglalása olyan vörös vonal lenne Moszkva számára, amely "drámai eszkalációhoz vezetne".
Ráadásul a Pentagon folyamatosan kétségeit fejezi ki azzal kapcsolatosan, hogy Ukrajna a nyugati fegyveradományok ellenére képes lenne-e visszafoglalni egy olyan területet, ahol Oroszország már tíz éve beásta magát.
Biden azonban továbbra is kitart amellett, hogy az Egyesült Államok minden háborúval és békével kapcsolatos döntést Ukrajnára hagy. Azonban már felmerült annak kérdése, hogy ez az újabb elnökválasztást követően is így marad-e?
