Korlátozzák az Ukrajnába szállított rakétavetők hatótávolságát az amerikaiak
Támogatja az Egyesült Államok Ukrajnát, de annyira azért nem. A keleti szomszédunknak küldött nagy mobilitású rakétatüzérségi rendszereket (HIMARS) úgy módosították, hogy azokkal ne lehessen nagy hatótávolságú rakétákat kilőni.
Az esetről a Wall Street Journal számolt be. A gazdasági lapnak nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint az "óvintézkedésre" azért volt szükség, hogy a "Moszkvával folytatott, szélesebb körű háború kockázatát csökkentsék."
A kiszállítás előtt azonban az amerikaiak úgy módosították a HIMARS-okat, hogy azokkal ne lehessen nagy hatótávolságú rakétát kilőni. Így a 200 mérföld (321 km) hatótávolságú, ATACMS rakétákat vagy az USA más taktikai rakétarendszerének rakétáit az Ukrajnában működő HIMARS-okból nem lehet kilőni, noha a rendszer egyébként erre alkalmas lenne. Igaz, kilőni se lenne mit, Washington a háború kitörése óta ellenáll Ukrajna azon kérésének, hogy nagy hatótávolságú rakétákat küldjön a térségbe. De ha Kijevnek más országoktól sikerülne beszereznie ilyen eszközöket, netán saját maga gyártaná le, ami a kialakult helyzetben kevéssé valószínű, az amerikaiaktól kapott rakétavetőkből akkor sem tudná kilőni.
Hétfőn, ahogy arról portálunkon beszámoltunk, robbanás történt két orosz légibázison, az egyiken stratégiai bombázók állomásoztak.
A támadásban két repülőgép megrongálódott, és három ember életét vesztette. Ukrajna hivatalosan nem vállalta a felelősséget a támadásért, de ukrán tisztségviselők utaltak rá, Oroszország bármely pontjára le tudnak csapni. A légibázis elleni támadásra Oroszország kiterjedt rakétacsapással válaszolt.
Az orosz védelmi tárca közlése szerint az ukránok drónokat használtak a támadáshoz.
A sajtóba kiszivárgott értesüléseket a Pentagon nem akarta kommentálni. "Üzembiztonsági megfontolásokból nem kommentáljuk nyilvánosan a szövetségeseink számára biztosított rendszerek konfigurációját" – mondta Patrick Ryder dandártábornok, védelmi minisztériumi szóvivő, hozzátéve, hogy továbbra is elkötelezettek amellett, hogy "Ukrajnának biztosítsák azokat a képességeket, amelyekre szükség van az orosz agresszió elleni küzdelemhez."
A HIMARS-ok hatótávolságával kapcsolatban az ukrán hadsereg sem kívánt nyilatkozni.
A WSJ emlékeztetett, a Biden-adminisztráció többször hangoztatta, az Oroszországgal kötendő diplomáciai megoldásról Kijev dönt, de Washington célja, hogy a béketárgyalások idejére a lehető legerősebb helyzetbe hozza Ukrajnát. Emiatt a háború február 24-ei kitörése óta az USA bővítette azon fegyverek körét, amelyekkel hajlandó volt Kijevet támogatni. Javelin páncéltörő rendszereket már Trump alatt szállítottak Ukrajnába, de Bidenék Stringer légvédelmi rakétákat is szállítottak, de ezt hónapokig tartó belső vita előzte meg. M777-es tarackokat, és Dánián keresztül, Harpoon hajó elleni rakétákat is szállítottak.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő az Egyesült Államok felé kötelezettséget vállalt, hogy Oroszország területén levő célpontok ellen nem fogja használni az Amerikától kapott eszközöket. Erre azért is szükség volt, mert Oroszország több alkalommal, nyíltan és burkoltan egyaránt figyelmeztette az Egyesült Államokat, ne adjon nagy hatótávolságú fegyvereket Ukrajnának.
– mondta Mária Zacharova orosz külügyi szóvivő korábban.
