Lavrov szerint a Nyugatnak figyelmesebben kell olvasni Putyint
Amikor arról kérdezték Szergej Lavrovot New Yorkban, hogy Kína nyomást gyakorol-e Moszkvára a háború mihamarabbi befejezése érdekében, az orosz diplomácia vezetője szokatlan közvetlenséggel válaszolt: "Mondja el olvasóinak, hogy megkerültem a kérdést."
Az ENSZ Közgyűlésén az orosz külügyminiszter közel egyórás sajtótájékoztatót tartott. Magas rangú orosz képviselőt régen faggathattak nyugati újságírók, így sokan éltek a lehetőséggel. A 72 éves veterán diplomata rutinosan állta a sarat, bár megnyilvánulásai közül sok "virágnyelven" hangzott el, és az orosz belviszonyokat jól ismerők számára sem mindig volt bizonyosan érhető.
Vlagyimir Putyin múlt heti, a részleges mozgósítást elrendelő beszédének azon kitétele nyomán, hogy "minden rendelkezésére álló eszközt" felhasznál a területe védelmére, Lavrov ismételten megkapta azt a kérdést, hogy Oroszország tervezi-e az Ukrajnából elfoglalt területei védelmében nukleáris fegyver bevetését. Ám erre most sem adott egyenes választ. Helyette a "cancel culture"-ről tartott hosszabb fejtegetést.
Szergej Sojgu védelmi miniszter azonban, szintén múlt héten, Putyin beszéde után sugárzott interjújában úgy fogalmazott, a haderő minden része, nukleáris triádokat is – így nevezik a szárazföldi indítású interkontinentális ballisztikus rakéták, a tengeralattjáróról indított ballisztikus rakéták, és a stratégiai bombázókról indított nukleáris fegyverek együttesét – jól teljesít.
Lavrov szerint Moszkva kész a Nyugattal tárgyalni, de nem fog kezdeményezni.
– vázolta.
A napokban több szakadár régióban is népszavazást tartottak az Oroszországhoz való csatlakozásról. A sajtótájékoztató idején ezek még folyamatban voltak. Pénteken, szeptember 23-án kezdődtek, és öt napig tartanak. Az első szavazóhelyiségek az orosz Távol-Keleten, majd Szibériában nyíltak meg az érintett területek elmenekült lakosai számára. Oroszországba csak a háború kezdete óta a védelmi tárca szerint több mint hárommillió embert evakuáltak.
Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) felmérése szerint a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság Oroszországban tartózkodó lakosai körében 84 százalékos a részvételi hajlandóság, és a potenciális szavazók 95 százaléka kívánja azt, hogy régiója Oroszország részévé váljon. Három százalék szeretné, ha az entitások független államok lennének, két százalék pedig nem tudott véleményt mondani, így a népszavazások végeredményét illetően valószínűleg csak a legnaivabbaknak vannak kétségei...
A miheztartás végett Lavrov azért elmondta:
Nemsokára kiderül, mit jelent ez a gyakorlatban.
