2022. szeptember 20., 14:29
Frissítve: 2022. szep. 20. 18:26

Szeptember végén Luhanszkban és Donyeckben is népszavazást tartanak az Oroszországhoz való csatlakozásról

A Luhanszki Népköztársaság sajtója a mai nap folyamán írta meg, hogy szeptember 23-a és 27-e között népszavazást tartanak az Ukrajnától elszakadt köztársaság Oroszországhoz való csatlakozásáról. 

Donyeck
Donyeck belvárosa 2022. február 21-én, miután Vlagyimir Putyin aláírta a két önhatalmúlag kikiáltott ukrajnai szakadár terület függetlenségének elismeréséről szóló dokumentumot
Fotó: MTI/AP/Alexei Alexandrov
AZ MTI úgy tudja, a hét második felében valószínűleg Herszonban is megtartják a népszavazást. Vlagyimir Szaldo a helyi katonai és adminisztrációs vezető jelezte, már dolgoznak a referendum megvalósításán. Az orosz RIA Novoszty hírügynökség kedden ismertetett közvélemény-kutatása szerint Luhanszkban 93, Donyeckben 94, Zaporizzsja megyében 87, míg Herszon megyében 80 százalékos az Orosz Föderációhoz való csatlakozás támogatottsága.

A népszavazást Denisz Mirosnicsenko, a népköztársaság nemzeti tanácsának elnöke jelentette be Luhanszk kvázi hivatalos hírportáljának számító lug-info-com-on. Úgy tudni, a luhanszki "parlament" egyhangúlag támogatta a Leonyid Paszecsnyik államfő által már alá is írt törvényjavaslatot. 

Az orosz kormányzati RT úgy tudja, időközben már a Donyecki Népköztársaság vezetése is jelezte, ugyanebben az időpontban ők is megtartják a maguk népszavazását.

Korábban már sor került egy hasonló népszavazásra. Még 2014-ben, a világ országai által szinte egyhangúlag elutasított népszavazáson a két tagköztársaság már egyoldalúan kinyilvánította függetlenségét az ukrán államtól és a két "ország" önállóságát. 2014 májusában Luhanszkban az emberek 81, Donyeckben 75%-a járult az urnákhoz, s közel 90%-uk a Kijevtől való elszakadásra szavazott.

Az MTI szerint Andrej Turcsak, az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország főtanácsának titkára azt mondta, "egy tisztességes és nyílt referendum" "egyszer s mindenkorra" törvényileg is rögzíti azt, ami tényszerűen időközben megvalósult: a Donyec-medence és a "felszabadított területek" "Oroszországhoz tartoznak".
 

Mi is ennek a jelentősége?

A lépésnek meghatározó jelentősége lehet a háború kimenetele szempontjából. Az nyilván joggal feltételezhető, hogy a két szakadár népköztársaság nem saját kútfőből merítette az ötletet, gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról ne egyeztettek volna előre Moszkvával. A Duma külkapcsolatokért felelős bizottságának alelnöke korábban kijelentette, az orosz parlament már vizsgálja Donyeck és Luhanszk Orosz Föderációhoz való csatlakozásának feltételeit, sőt, tette hozzá, Herszonnal és a Zaporizzsjai területtel kapcsolatban is felmerült ugyanez.

Ebből kiindulva nyilvánvaló, Oroszország célja is, hogy saját területébe integrálja Luhanszkot és Donyecket. 

Miért van erre szükség? - merülhet fel a kérdés. Félő, Oroszország tulajdonképpen eszkalálja háborús erőfeszítéseit ezzel a lépéssel, hiszen az eddig "különleges hadműveletként" futó háború, legalábbis a Donbászban zajló része, innentől "honvédő" háború válik. Hiszen, ha Ukrajna háborút vív a Donbászban, akkor a népszavazás és az integráció után már nem csak de facto, hanem de jure is Oroszországgal vív majd háborút. Ez nyilván feloldja Moszkva korábbi aggályait, a közvéleménynek is könnyebben eladhatóvá válik a háború, egyes katonai körzetekben akár mozgósítás is jöhet.

Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, az MMC Geopolitikai Műhelyének közösségi oldalán azt írta,

katonailag nem két pillanat egy jelentős erő logisztikai hátterét megteremteni, de a lyukak gyors betömésére ez a lépés alkalmas lehet. A sietősség mindenképpen arra utal, hogy az orosz védelem nem áll jól. Politikailag ez tovább nehezíti a megoldást.
"A fiktív referendumok nem számítanak!" 

Nem kellett rá sokáig várni, megérkezett az ukrán reakció is. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közölte, semmit sem jelent, hogy az Ukrajnától elszakított területeken népszavazást tartanak, a megszállt régiók felszabadítása ugyanúgy folytatódik tovább. A tárcavezető Twitteren azt írta,

semmin sem változtatnak a képzelt népszavazások. Oroszország agresszor volt, az is marad. Jogellenesen foglalták el Ukrajna területének egy részét!"

Kuleba hozzátette, nem számít, mit mond Moszkva, Ukrajnának joga van felszabadítani területeit.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.