2022. szeptember 20., 14:29
Frissítve: 09:21

Szeptember végén Luhanszkban és Donyeckben is népszavazást tartanak az Oroszországhoz való csatlakozásról

A Luhanszki Népköztársaság sajtója a mai nap folyamán írta meg, hogy szeptember 23-a és 27-e között népszavazást tartanak az Ukrajnától elszakadt köztársaság Oroszországhoz való csatlakozásáról. 

Donyeck
Donyeck belvárosa 2022. február 21-én, miután Vlagyimir Putyin aláírta a két önhatalmúlag kikiáltott ukrajnai szakadár terület függetlenségének elismeréséről szóló dokumentumot
Fotó: MTI/AP/Alexei Alexandrov
AZ MTI úgy tudja, a hét második felében valószínűleg Herszonban is megtartják a népszavazást. Vlagyimir Szaldo a helyi katonai és adminisztrációs vezető jelezte, már dolgoznak a referendum megvalósításán. Az orosz RIA Novoszty hírügynökség kedden ismertetett közvélemény-kutatása szerint Luhanszkban 93, Donyeckben 94, Zaporizzsja megyében 87, míg Herszon megyében 80 százalékos az Orosz Föderációhoz való csatlakozás támogatottsága.

A népszavazást Denisz Mirosnicsenko, a népköztársaság nemzeti tanácsának elnöke jelentette be Luhanszk kvázi hivatalos hírportáljának számító lug-info-com-on. Úgy tudni, a luhanszki "parlament" egyhangúlag támogatta a Leonyid Paszecsnyik államfő által már alá is írt törvényjavaslatot. 

Az orosz kormányzati RT úgy tudja, időközben már a Donyecki Népköztársaság vezetése is jelezte, ugyanebben az időpontban ők is megtartják a maguk népszavazását.

Korábban már sor került egy hasonló népszavazásra. Még 2014-ben, a világ országai által szinte egyhangúlag elutasított népszavazáson a két tagköztársaság már egyoldalúan kinyilvánította függetlenségét az ukrán államtól és a két "ország" önállóságát. 2014 májusában Luhanszkban az emberek 81, Donyeckben 75%-a járult az urnákhoz, s közel 90%-uk a Kijevtől való elszakadásra szavazott.

Az MTI szerint Andrej Turcsak, az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország főtanácsának titkára azt mondta, "egy tisztességes és nyílt referendum" "egyszer s mindenkorra" törvényileg is rögzíti azt, ami tényszerűen időközben megvalósult: a Donyec-medence és a "felszabadított területek" "Oroszországhoz tartoznak".
 

Mi is ennek a jelentősége?

A lépésnek meghatározó jelentősége lehet a háború kimenetele szempontjából. Az nyilván joggal feltételezhető, hogy a két szakadár népköztársaság nem saját kútfőből merítette az ötletet, gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról ne egyeztettek volna előre Moszkvával. A Duma külkapcsolatokért felelős bizottságának alelnöke korábban kijelentette, az orosz parlament már vizsgálja Donyeck és Luhanszk Orosz Föderációhoz való csatlakozásának feltételeit, sőt, tette hozzá, Herszonnal és a Zaporizzsjai területtel kapcsolatban is felmerült ugyanez.

Ebből kiindulva nyilvánvaló, Oroszország célja is, hogy saját területébe integrálja Luhanszkot és Donyecket. 

Miért van erre szükség? - merülhet fel a kérdés. Félő, Oroszország tulajdonképpen eszkalálja háborús erőfeszítéseit ezzel a lépéssel, hiszen az eddig "különleges hadműveletként" futó háború, legalábbis a Donbászban zajló része, innentől "honvédő" háború válik. Hiszen, ha Ukrajna háborút vív a Donbászban, akkor a népszavazás és az integráció után már nem csak de facto, hanem de jure is Oroszországgal vív majd háborút. Ez nyilván feloldja Moszkva korábbi aggályait, a közvéleménynek is könnyebben eladhatóvá válik a háború, egyes katonai körzetekben akár mozgósítás is jöhet.

Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, az MMC Geopolitikai Műhelyének közösségi oldalán azt írta,

katonailag nem két pillanat egy jelentős erő logisztikai hátterét megteremteni, de a lyukak gyors betömésére ez a lépés alkalmas lehet. A sietősség mindenképpen arra utal, hogy az orosz védelem nem áll jól. Politikailag ez tovább nehezíti a megoldást.
"A fiktív referendumok nem számítanak!" 

Nem kellett rá sokáig várni, megérkezett az ukrán reakció is. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közölte, semmit sem jelent, hogy az Ukrajnától elszakított területeken népszavazást tartanak, a megszállt régiók felszabadítása ugyanúgy folytatódik tovább. A tárcavezető Twitteren azt írta,

semmin sem változtatnak a képzelt népszavazások. Oroszország agresszor volt, az is marad. Jogellenesen foglalták el Ukrajna területének egy részét!"

Kuleba hozzátette, nem számít, mit mond Moszkva, Ukrajnának joga van felszabadítani területeit.

Megosztás
Címkék