Megannyi öröm, üröm szőlővel és borral
„A bor a legegészségesebb és leghigiénikusabb ital” – vallotta a világhírű mikrobiológus, Louis Pasteur, s e nyelvoldó nedű kapcsán egy hozzáértő franciának legalább annyira hihetünk, mint egy magyarnak, aki szerint „borban az igazság, borban a vigasz...”. Az idei szüret korábban ért véget, és a borászok már az újbort ízlelgetik. A szőlőtermés feldolgozásával és értékesítésével kapcsolatos örömeikről és gondjaikról kérdeztem borászokat, szakembereket, a hetényi Szuh Benjámint és a bátorkeszi Szabó Tibort.
Mivel az őszi időszak a szüreti bálok, vigasságok időszaka is, ezért a Bellő – Konkoly-Thege Polgári Társulás, valamint az Ógyallai Szőlészek és Borászok Polgári Társulása által nemrég megtartott Aba-hegy leve szüreti fesztivál sem maradhat ki írásunkból.
A Komáromhoz közeli Hetény községben huszonöt éve működik Szuh Benjámin családi vállalkozása, a SZUHVIN.
A feleségem irányítja a Borkő panziót és éttermet, a fiam fő profilja a szőlészet és borászat, de szántóföldjeink is vannak, én pedig vezetem az egész vállalkozásunkat. Hetény kataszterében közel tizenöt hektáron termesztünk többfajta szőlőt, a fehérek közül zöld veltelinit, olaszrizlinget, rajnai rizlinget, Irsai Olivért, arany muskotályt és sauvignon blancot, a vörösek közül pedig kékfrankost, cabernet francot és cabernet sauvignont. A felsorolásomból is kitűnik, hogy fehér szőlőfajtákat nagyobb mennyiségben termesztünk, mert azokhoz megfelelőbbek a helyi talajviszonyok – mondta elöljáróban a családi vállalkozásukról Szuh Benjámin, aki nagyon elégedett az idei szőlőterméssel.
Korán, augusztus közepén kezdtünk szüretelni, mintegy két hónap alatt végeztünk, mégpedig egy bérelt kombájnnal. Az ok, hogy idénymunkásokat nem nagyon lehet találni, amit csak lehet, gépesíteni kell. Csak a szőlőmetszést végezzük kézzel, korszerű elektromos metszőollókkal."
A leszüretelt szőlő értékesítésével kapcsolatban nagyon rossz tapasztalatokról számolt be Szuh Benjámin.
Hogy idén mennyit kapunk a leadott szőlőért, még nem tudjuk, és ez baj. De ugyanez a helyzet a gabonafélék, a kukorica és másféle termények esetében is. Ezen a téren az államtól várnánk segítséget, változtatást. Egyrészt ugyanis örülünk az egészséges, szép szőlőtermésnek, másrészt elszomorító, hogy a nagy borászati vállalatoktól majd kevesebbet kapunk, azt is csak hónapokkal a szüret után."
Szuh Benjáminék azért adják le a termés egy részét, mert a borászatukban, csak hozzávetőlegesen 120 mázsa szőlőt tudnak feldolgozni.
Palackozva és ömlesztett formában is árusítjuk borainkat és mindig akadnak, akik pálinkafőzésre is vesznek tőlünk több fajta szőlőt. A mondás szerint a „magyar ember bort iszik”, de sokan inkább pálinkáznak, mint boroznak. Igaz, hogy a fiam a szakközépiskolában a szőlészeten és borászaton kívül pezsgőgyártást is tanult, de egyelőre ezzel nem foglalkozunk. Talán a későbbiekben majd abba is belevágunk. Egy biztos, a felmerülő gondok ellenére is folytatjuk az eddigi munkát.
A családi T&T Szabó Pincészet Bátorkeszi községben 1,2 hektár szőlőterülettel rendelkezik. Hatféle borukat – Olaszrizling, Rajnai rizling, Chardonnay, Dunaj, Cabernet sauvignon, Cabernet franc – saját szőlőből állítják elő. Vörösboraikat hagyományos eljárással készítik, majd fahordókban tárolják palackozásig, míg a fehéreknél a reduktív eljárást részesítik előnyben.
Bátorkeszi agyagos-löszös talaján és a hetényi homokon egymástól eltérően viselkedik a szőlő, s az is igaz, hogy mindkét helyen más-más módon gazdálkodunk. Ahol bort nem készítünk, ott főleg az ellenálló szőlőfajta mennyiségére fókuszálunk, ám borászként a francia és német szőlőfajták minőségére is jobban oda kell figyelni, hiszen azokból teljes egészében bor lesz" – mondta el lapunknak ifj. Szabó Tibor.
Az idei termés kapcsán elmondta, hogy a hetényi sík terepen kezdetben jelentős fagykárral szembesültek, ami egész évben befolyásolta a vegyszerhasználatot, vagyis utána másként kellett permetezni, máshogy működött a zöldmunka. Szerencsére ugyanezt nem kellett megtapasztalniuk Bátorkeszi dombvidékén.
A hiányt ugyan mesterséges savakkal pótoltuk a borban, de azok sosem egyenértékűek a természetes savakkal. Ez az aránytalanság a szüret idejét is előbbre hozta, ami normális időjárás esetén a községi búcsú táján, október 20-a körül szokott befejeződni. Nos, az újborok már kiforrtak, vagyis az egész folyamat a szokásosnál mintegy három héttel korábban ment végbe" – magyarázta a szakember.
A terméshozam fajtánként különböző, Bátorkeszin hektáronként 150 mázsa volt, amivel elégedett ifj. Szabó Tibor. Mivel Hetényen a termés java része elfagyott, ezért ott csak ennek a hozamnak alig a felét érték el. A szőlőt előzetes szerződés alapján egy bajcsi átvevőhelyen adták le, arra két nagy borüzem tartott igényt.
Már kialakult a stabil vevőkörünk, csak kis bormennyiség kerül Nyitra megyén kívülre. Főleg a Komáromi és az Érsekújvári járás borszaküzletei, vendéglátó-ipari egységei vásárolnak tőlünk. Ami pedig a leadott hetényi szőlő árát illeti, kilónként 50 centet kaptunk, amit lehet ugyan kevesellni, de nagy szőlőmennyiség esetén megbecsülendő bevételt jelentett, hiszen korábban volt már 38 cent is…"
A jól végzett munkát követhette a megérdemelt pihenés és ünneplés. Az ógyallaiak, a martosiak és az ímelyiek bő másfél évtizede minden ősszel, felváltva rendezik meg az Aba-hegy leve elnevezésű, felvonulással, kultúrműsorral és táncházzal színesített szüreti fesztivált. Az idei nagyszabású rendezvény házigazdája az ógyallai Bellő – Konkoly-Thege Polgári Társulás, valamint az Ógyallai Szőlészek és Borászok Polgári Társulása volt. Elnöke, Deme László – egyben a Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda igazgatója – elmondta, a települések azért fogtak össze, mert az Aba-hegy mindnyájuké.
Nos, a fesztivál napján az ógyallai kultúrház előtt gyülekeztek a szüreti felvonulás javarészt népviseletbe öltözött résztvevői. A menet elejéről nem hiányzott a parádés szüreti koszorú és az abai borászokat köszöntő kisdobos, s a Bellő zenekarral mi is csatlakoztunk a népes sereghez. Aztán az Aba-hegy ógyallaiak által művelt részén egy-egy ógyallai és martosi gazda vállalta a gyalog érkezők megvendégelését murcival, új- és óborral, valamint a zamatos itókákhoz illő sós és édes finomságokkal. Gyalog bejártuk az egész szőlőhegyet, ami a zenekar által szolgáltatott, fülbemászó muzsikától és a résztvevők dalaitól zengett. Majd visszatértünk a kultúrházhoz, amelynek a nagytermében tartottuk a kimondottan népi jellegű kultúrműsort. Annak méltó nyitányaként Józsa Attila kanonok úr megáldotta az idei újbort, a kisdobos mondókájából pedig ország-világ megtudhatta, hogy miként lett bor a szőlőből, s ezt a folyamatot az időjárási viszontagságokon kívül még mi minden nehezítette.
Végül Deme László azt az eredményüket is megemlítette, hogy a Bellő – Konkoly-Thege PT kezdeményezésének köszönhetően az Aba-hegy leve hagyományőrző rendezvény bekerült a Felvidéki Értéktárba. Sőt, a Bellő zenés-táncos szüreti összeállítását 2021-ben a budapesti nagyközönségnek is bemutatták.
A fesztivál a meghívott polgármesterek és önkormányzati képviselők, valamint a szereplők megvendégelésével, majd a Bellő zenekar vezette táncházzal, vigadalommal hajnalban zárult.
Megjelent a MAGYAR7 44. számában.
