Jó gabonatermés, siralmas felvásárlási árak. Miben bízhatnak a gazdák?
Ahogy arról már több cikkben is beszámoltunk, kitűnő gabonatermést jeleztek előre az idei nyárra, nagyrészt a májusi, aranyat érő esőzésnek köszönhetően. Patasi Ilonát, a Szlovákiai Agrárkamara elnökét – akit a ma záruló nyitrai Agrokomplex kiállításon a mezőgazdasági miniszter díjával tüntettek ki – kérdeztük arról, igaznak bizonyultak-e a jóslatok, milyen felvásárlási árakon tudják értékesíteni gabonájukat a gazdák és milyen kihívások előtt állnak.
„Nem rendkívüli, nem rekord, de egy jó átlagnak megfelelő lett a termés. Azt elmondhatjuk, hogy az utóbbi öt év legjobb gabonatermését takarították be a mezőgazdászok. A hektárhozamok régiónként változnak.
A többi régióban a repce jobban hozott, hektáronként 3,1 tonnát takarítottak be belőle. Mivel a keleti vidékeken a sok eső miatt az árpát sokáig nem tudták learatni, a hozama 5,3 tonna lett, a búzáé pedig 6,2 tonna. A csapadékos idő sajnos rányomta bélyegét a minőségre, kimosta a sikért a búzából, ami miatt sok esetben már nem felel meg kenyérgabonának” – sorolja a legfontosabb adatokat.
Rögvest hozzáteszi azonban, az ukrán gabona nagy mértékben befolyásolja a felvásárlási árakat. Miközben az utóbbi időben az energia és az input anyagok – a vetőmag, a növényvédőszerek, a műtrágya – ára egyaránt jelentősen növekedett, az értékesítési árak nagyon alacsony szinten vannak.
De ahogy érkezett az ukrán gabona, úgy csökkentek az árak. Most viszont nem marad más hátra, mint ezt az évet valahogy átvészelni és az ukrán tranzitgabona Szlovákiában maradt részét mielőbb a célországokba juttatni. Szeptember végéig nem szabad ukrán gabonát behozni az országba. Magyarország, Szlovákia, Bulgária, Románia és Csehország év végéig kéri a moratórium meghosszabbítását” – tudjuk meg tőle.
Az itteni gazdák egy részének még tavalyi gabonája is van, sokan azt most próbálják értékesíteni.
Aki tudja, raktározza a termést és jobb árakra vár. Miközben hamarosan újra vetni kell, és az új termés megalapozása, Patasi Ilona szerint, a legpénzigényesebb időszak.
Emiatt előfordulhat, hogy egyesek rá lesznek kényszerítve arra, hogy ár alatt adják el minőségi gabonájukat. Azok járnak a legjobban, akik előre tudják, hogy a termést kinél értékesítik. Például a durumbúza, mely az olasz tésztafélék alapanyaga, eladásával nincsen különösebb problémák.
Az agrárkamara elnökével szót ejtünk még a kukorica terméskilátásairól is, mely szinte az utolsó előtti pillanatban kapott esőt, és ez meg is látszik a táblákon.
– mondja.
Amikor arra kérdezünk rá, vajon az alacsony felvásárlási árak nem veszik-e el a földművelők kedvét, mi mozgatja őket, hogy ősszel újra vessenek, úgy válaszol: a gazdák mindig abban reménykednek, hogy a gyengébb évet majd egy jobb követi. Megpróbálják átvészelni a rosszabb éveket, amihez persze az is kell, hogy pénzbeli tartalékokat képezzenek.
– foglalja össze a jó értelemben vett parasztmentalitást.
Patasi Ilonától megtudtuk azt is, gyümölcsből, zöldségből nagyon kevés termett az idén. A gyümölcsösökben főleg a tavaszi fagyok tettek kárt. A zöldségtermesztés keveseket vonz, öntözés nélkül elképzelhetetlen, és ott is megdrágult minden az elmúlt időszakban. Többféle betegség is felütötte a fejét, és aki nem reagált azonnal, nem kezdte meg rögtön a hatékony védekezést, annak bizony terméskieséssel kell számolnia. És ez nemcsak a nagyobb gazdaságokra, de a kis konyhakertekre is igaz.
