Elszívhatja-e a Republika a magyar szavazatokat? - Öllös Lászlót kérdeztük
A Republika bizonyos, a belpolitikai kereteken is túlnyúló témákban, mint az LMBTQ, a migráció vagy más identitáspolitikai kérdések, akár a magyar választók számára is szimpatikusak lehetnek. Ezek klasszikusan konzervatív témák, és nem zárható ki, hogy akadnak magyarok, akik emiatt erre a pártra szavaznak. De vajon tényleg meghatározó jelenségről van szó? Valóban képes megszólítani a Magyar Szövetség törzsszavazóit, illetve a magyar választók jelentős részét a Republika? Öllös László politológust kérdeztük.
Öllös László politológus szerint ennek a csoportnak a nagysága erősen korlátozott. A Republika valóban kapott magyar szavazatokat korábban is, de ezek száma nem volt számottevő.
– fogalmaz a politológus. Elmondása szerint választási értelemben az a tény, hogy egy pártnak tíz, száz vagy akár néhány ezer magyar támogatója van, önmagában nem jelent áttörést.
Az elemző szerint akkor lenne indokolt mélyebben foglalkozni a kérdéssel, ha legalább ötezer magyar szavazóról beszélnénk.
Ennek a realitása azonban jelenleg nem látszik.
A Republika stratégiájának fontos eleme, hogy nem tematizál kifejezetten magyar ügyeket. Saját kezdeményezésből nem lép be ezekbe a konfliktusokba, ez különösen igaz a Beneš-dekrétumok kérdésére.
- magyarázza Öllös László.
A politológus szerint álláspontjuk ebben az ügyben egyébként nem tér el érdemben több ellenzéki párt véleményétől, nem a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezéséről beszélnek, hanem azok mai alkalmazásának elutasításáról. Elfogadhatatlannak tartják, hogy több évtizeddel ezelőtti dokumentumokra hivatkozva ma is földeket vegyenek el emberektől.
A párt ugyanakkor nem teljesen passzív a magyarok lakta régiókban.
A tavalyi száj- és körömfájásjárvány idején a Republika képviselői a helyszínre látogattak, és igyekeztek segítséget nyújtani az érintett magyar gazdáknak és farmereknek.
Öllös László szerint ez klasszikus pártpolitikai viselkedés, egy növekedni kívánó párt ott próbál megjelenni, ahol potenciális szavazókat lát. Ennek hatása azonban szerinte marginális, és nem jelent célzott magyar politikát.
A politológus történeti perspektívába helyezi a jelenséget.
A kilencvenes években a magyar választók legalább tíz százaléka mindig szlovák pártokra szavazott, később ez az arány elérte a 23–24 százalékot is.
Választásról választásra ezen a sávon belül ingadozott az átszavazás mértéke, sőt akkoriban az is előfordult, hogy szlovák választók magyar pártokat támogattak.
- mutat rá a politológus.
Öllös László szerint azonban a legnagyobb tartalék ugyanakkor nem az átszavazókban, hanem a távol maradókban van, Dél-Szlovákiában a magyar választók részvételi aránya jelentősen elmarad az országos átlagtól.
A 2023-as parlamenti választás sem hozott fordulatot ebben a tekintetben. A Republika nem érte el az öt százalékos parlamenti küszöböt, 4,73 százalékot ért el és nem jutott be a törvényhozásba Az eredmények alapján nem mutatható ki olyan területi minta sem, amely kifejezetten magyar szavazói bázisra utalna.
Öllös László becslése szerint a Republika magyar támogatottsága ebben a választásban is legfeljebb 1–2 százalék körül mozoghatott.
- fogalmaz a politológus.
A párt támogatottsága tehát nem a magyar többségű járásokban koncentrálódott, hanem elsősorban a szlovák többségű térségekben. Mindez arra utal, hogy a Republika magyar szavazói jelenléte nem egy új politikai trend, hanem a régóta létező átszavazási mintázat része.
A Republika erősödése ugyanakkor komoly kihívást jelent a Smer és az SNS számára is. Öllös László szerint
jelenleg mindkét párt egyik legfőbb problémája az, hogy szavazóik jelentős része a Republikához áramlott át.
Ez különösen az SNS esetében látványos, amelynek támogatottsága öt százalék alá esett.
- állapítja meg a politológus.
Öllös László szerint nem zárható ki az sem, hogy a Beneš-dekrétumok körüli politikai tematizálás részben ezt a célt szolgálja: demonstrálni, hogy a „kemény nemzeti politika” képviseletében továbbra is a kormánypártok az elsők.
A Republika tehát jelenleg nem jelent közvetlen, tömeges elszívási veszélyt a Magyar Szövetség számára. A politológus szerint a magyar szavazatokért folyó versenyben sokkal nagyobb kihívást jelentenek a tartós távol maradók, mint azok, akik ideológiai megfontolásból vagy tiltakozó jelleggel szlovák pártokra voksolnak.
- zárta a beszélgetést Öllös László.
