A Beneš-dekrétumok ma is élnek – a tévében vitázott a Republika és a Magyar Szövetség
Parlamenten kívüli pártoknak viszonylag ritkán biztosítanak lehetőséget országos tévécsatornák, hogy egymással vitázzanak. A TA3-ban ezúttal az európai parlamenti képviselettel rendelkező Republika Mozgalom elnöke, Milan Uhrík és alelnöke, Miroslav Suja vitázott Őry Péterrel, a Magyar Szövetség alelnökével, és Mózes Szabolccsal, a párt korábbi alelnökével.
A parlament alkotmányjogi bizottsága a Büntető Törvénykönyv módosításának vitája során, mintegy saját kezdeményezésből olyan módosítással látta el az eredetileg a bolti lopások visszaszorítása miatt megnyitott jogszabályt, amely félévi szabadságvesztéssel sújtja azokat, akik megkérdőjelezik a Beneš-dekrétumokat. A törvénymódosítást Peter Pellegrini köztársasági elnök, rövid gondolkodás után, még karácsony előtt aláírta. A téma azóta is érzékenyen rezonál nemcsak a felvidéki magyar közéletben, hanem Magyarországon is, s remélhetőleg Brüsszelig is elhallik majd.
Orosz Örs, Fiala-Butora János és Stubendek Attila a napokban önfeljelentést tett a dekrétumok tagadása miatt.
Ehhez ma Komáromban Somogyi Alfréd, a Szövetség a Közös Célokért elnöke is csatlakozott, amikor egy nyilvános rendezvényen tagadta a dekrétumok létjogosultságát.
Szili Katalin, Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója pedig levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez.
A TA3 hírtelevízió is valószínűleg nézőmágnesnek gondolta a témát, és a dekrétumok elleni fellépést az első pillanattól kezdve felvállaló Magyar Szövetséggel szemben a Republikát állította a stúdió másik oldalára, parázs vitát remélve. Azonban a Beneš-dekrétumok kapcsán a vérivás elmaradt: meglepő módon a legutóbbi parlamenti választási programjában a kisebbségi oktatás és nyelvhasználat visszaszorítását nyíltan egyedüliként vállaló párt képviselői is úgy fogalmaztak, ebben a formában nem szavazták volna meg a törvénymódosítást.
A műsorvezető Őry Péterhez, a Magyar Szövetség alelnökéhez fordult elsőként, akitől azt kérdezte, jó dolog-e, hogy a magyar miniszterelnök tanácsadója Brüsszelhez fordult a dekrétumok ügyében. Őry válaszában elmondta, "a problémás kérdésekről tárgyalni kell, de ha a szomszédok csak azon vitatkoznak, hogy mit kellene megoldani és hogyan, akkor ezek a dolgok soha nem oldódnak meg." Ugyanakkor elmondta, a magyarok és a szlovákok kapcsolatát jónak gondolja, de a
Milan Uhrík szerint a Beneš-dekrétumok újranyitása mesterségesen gerjesztett konfliktus, amelyet Brüsszelhez köthető progresszív politikai erők használnak fel a szlovák–magyar viszony megmérgezésére. A Republika elnöke hangsúlyozta: véleménye szerint a szlovákok és a magyarok közötti kapcsolatok jelenleg történelmi csúcsponton vannak, különösen Dél-Szlovákiában, ahol ő maga is él. Ezt a műsor során többször hangsúlyozta, Miroslav Suja pedig még azt is elárulta, hogy Miskolcon él egy nénikéje. Az alelnök azt is elmondta, pártjuk tagjai közt magyar polgármesterek is vannak, illetve vannak magyar tagjaik is.
Uhrík kijelentette: pártja nem kívánja felülvizsgálni vagy történelmileg újraértelmezni a Beneš-dekrétumokat, mert az szerinte beláthatatlan jogi és politikai következményekhez vezetne. Ugyanakkor határozottan elutasította azt a büntetőjogi szabályozást, amely a dekrétumok megkérdőjelezését vagy kritizálását bűncselekménnyé teszi.
– mondta.
Mózes Szabolcs Uhrík kijelentésére reagálva cáfolta, hogy a Beneš-dekrétumok régi csontvázak lennének, hiszen a Szlovák Földalap máig végez földelköbzásokat ezekre hivatkozva. "Egy hivatalnok bemegy az irattárba, elővesz egy döntést, ahol legfeljebb név, esetleg település szerepel – de még a születési idő, személyi szám sem található ott – és ennek alapján elkobozzák, elveszik, hogy úgy mondjam egyszerűen: ellopják a földet, főleg itt, Pozsony környékén, elveszik a polgár vagyonát, és az állam kifosztja" – mondta.
Uhrík elmondta: "mi nem akarjuk megnyitni a Beneš-dekrétumok témáját, és semmiképpen sem akarjuk revideálni a történelmet, mert az sok ezer kölcsönös igényt nyithatna meg, és nem szolgálná semmi jó célját. (...) Senki sem kívánja, hogy a szlovákiai magyar nemzetiségű állampolgároktól földet vegyenek el 80 éve született dekrétumok alapján. Ez semmiképpen sem a szlovák többség szándéka."
Őry Péter kifejtette: a dekrétumokra való hivatkozással történt földelkobzások tételesen elolvashatók a földalap éves jelentésében, így azokat bárki szabadon megtekintheti, de csak Pozsony környékén 400 hektár lett utókonfiskáció "áldozata", ezek egy részét átminősítették építési telekké.
A Republika elnöke szerint: "ezek a problémák a Szlovák Földalappal és a tulajdonjoggal, például a kataszteri bejegyzésekkel kapcsolatban sok szlovákot is érintenek. Sok esetben a kataszteri adatok eltérnek, a kataszter sokáig nem volt működőképes, egyesek szerint fel is törték."
Megismételte: "határozottan ellenzünk, hogy 80 éves dekrétumok alapján most kerteket vegyenek el nagymamáktól vagy hasonló emberektől, ez teljes nonszensz, és ezt határozottan nem támogatjuk. Ezt a kérdést egyszer és mindenkorra le kell zárni, nem szabad visszaadni dolgokat, és inkább a mai embereket érintő problémákra kell koncentrálni, nem 80 évvel ezelőtti ügyekre."
Erre reflektálva Miroslav Suja úgy fogalmazott, a jelenlegi kormány két éve van hatalmon, és semmi ilyen jellegű lépés nem történt, Pellegrini, ha akarta, foglalkozhatott volna vele. Suja szerint furcsa, hogy noha korábban a parlamentben voltak magyar nemzetiség képviselők, illetve az MKP és a Most-Híd is parlamenti párt volt, mégsem hozták elő az utólagos konfiskációk témáját. Mózes Szabolcs ezzel kapcsolatban elmondta, ezek az esetek 2020-ban derültek ki, így korábban nem emelhettek szót ellenük.
A Beneš-dekrétumoknak a Btk. módosítás általi kriminalizálása kapcsán tehát a két párt egyet tudott érteni: mindkettő elítélte a módosítást.
Ez azonban nem jelent kipárnázott utat az együttműködés felé. Amikor a műsorvezető a Republika koalíciós potenciálját kezdte boncolgatni, kitérve az együttműködés lehetőségeire a Magyar Szövetséggel, Uhríkék kaphatónak mutatkoztak erre, Őry azonban emlékeztetett: a Csemadok-törvényt a Republika nem szavazta meg. Az együttműködés lehetőségei kapcsán Őry elmondta,
Mózes Szabolcs nem tartja elképzelhetőnek a Republikával kapcsolatos együttműködést, annak korábbi, szélsőséges nézetei miatt. Szintúgy kizárta a Smerrel való együttműködés lehetőségét.
Bár a műsor végi SMS-szavazást a Republika nyerte 68:32 arányban, ezt talán felesleges volna túlértékelni, hiszen ők országos merítéssel dolgoztak, míg a Magyar Szövetség szimpatizánsai a magyar nemzetrész soraiból kerültek ki, így a harmincegynéhány százalékos eredmény nem mondható rossznak.
Mindez azért is fontos, mert a szlovák lakosság egy része a szlovák történelemoktatásból eredően másként tekint erre a kérdéskörre, mint a marhavagonokban fagyoskodva rabszolgamunkára szállítottak utódai. Így amellett, hogy saját táborukat meg tudták erősíteni, fontos, úgymond, ismeretterjesztő munkát is végeztek.
Korábban Somogyi Szilárd ebben a cikkében is foglalkozott a dekrétumok oktatásának kérdésével. Megállapította:
Olvashatjuk benne a mondatot, hogy a szlovákiai magyarság nagyobbik része, több mint 360 ezer személy reszlovakizációnak volt kitéve. Az elképzelés szerint az eredeti szlovák nemzetiséghez szerette volna visszavezetni a magyarokat, ám ehelyett az elszlovákosítás eszközévé vált.”
Azt sem titkolja a tankönyv, hogy az agrárkérdés megoldását a valóságban a német és a magyar kisebbség mintegy hárommillió hektár földjének elkobzása, elkonfiskálása jelentette. A tankönyv megemlíti a németek és a magyarok ellen alkalmazott kollektív bűnösség elvét, és egy gondolat erejéig szóba kerülnek a kitelepítések és a lakosságcsere is. A problémát abban látjuk, hogy ezek az információk tényleg csak „említésre kerülnek” 2-3 oldalnyi terjedelemben a majdnem kétszáz oldalas tankönyvben, így vélhetően szlovák polgártásaink pont ekkora jelentőséget tulajdonítanak majd az iskolapadokból kilépve a (társ)nemzet jog- és vagyonfosztásának."
Kommunikációs irányvonalváltozást láthattunk a Republika háza táján is. Ebben a cikkünkben elemeztük a Republika 2023-as választási programját. Valószínű, hogy okultak a kudarcból. A párt politikusait több ízben láthattuk dél-szlovákiai helyszíneken, rendezvényeken. A tévévitában pedig a pártelnök hangsúlyozta regionális kötődését, kiemelve, hogy vegyes lakosságú vidékről érkezett. Erre az irányvonal-módosulásra a magyar pártnak is jó lesz felkészülni, hiszen ezzel a békülékeny hangnemmel a Republika most jelentkezett be a magyar szavazatokért.
