Magyarok az olimpiákon XXI.: Barcelona 1992 - A csodálatos év
Viszonylag széles körben ismert, hogy a legsikeresebb olimpiánk Helsinkiben volt, 1952-ben. Ezt követte a barcelonai játékok teljesítménye, ahol bár ugyanannyi aranyérmet nyert a csapat, mint négy évvel korábban, viszont kétszer annyi ezüstöt.
A XXV. olimpia helyszínét 1986-ban jelölték ki, több pályázó volt: Amszterdam, Belgrád, Birmingham, Brisbane, Párizs. A befutó végül a katalán főváros lett. A NOB akkori elnöke Juan Antonio Samaranch is támogatta szülővárosát, természetesen a jó ízlés határain belül, hogy három sikertelen kísérlet után végre olimpiát rendezhessen.
A szöuli és barcelonai játékok között eltelt négy évben több jelentős változás történt a világpolitikában, ami hatással voltak az olimpiára is.
A Szovjetunió felbomlott, véget ért a hidegháború, önállóan indultak a szovjet igától megszabaduló balti államok, az apartheid után visszatért a Dél-afrikai Köztársaság. Felbomlott Jugoszlávia, önállóan indultak a bosnyákok, a szlovének, a horvátok. A szerbek és montenegróiak Független résztvevők néven voltak ott. Az ENSZ határozata alapján ugyanis a polgárháborúba süllyedt Jugoszlávia maradéka nem indulhatott a játékokon. 475 sportolóval vett részt az ún. Egyesített csapat a Független Államok Közössége (FÁK), vagyis a volt szovjet tagországok válogatottja, ami meg is szerezte az éremtáblázat első helyét. Ne feledkezzünk meg Namíbiáról sem, mely szintén most debütált a világ legnagyobb sporteseményén.
Leomlott a berlini fal, a közös német csapat 82 érmet szerzett.
169 nemzet 9356 sportolója vett részt a „Amigos para siempre”, „Örökké barátok” jelmondatú játékokon. Az elmúlt két olimpiához hasonló, nagyszabású megnyitó után kezdődhettek a versenyek. A legtöbb aranyat a fehérorosz tornász Vitalij Scserbo nyerte – hatot. Győzött egyéniben és csapatban, gyűrűn, korláton, lólengésben és lóugrásban. Négy évvel később Atlantában már „csak” három bronz jutott neki.
Az 1992-es olimpia volt az első, amelyen engedélyezték a profi kosarasok szerepeltetését.
Sokaknak ismerős lehet az amerikai Dream Team, amely óriási fölénnyel, játszi könnyedséggel nyerte a tornát. A horvátok elleni döntő volt a legszorosabb 117-85 Jordanéknak. Fantasztikus játékosokról beszélünk: Charles Barkley, Karl Malone, John Stockton, Patrick Ewing, David Robinson, Clyde Drexler, Scottie Pippen, Michael Jordan, Magic Johnson és Larry Bird. Sikerük a sportágra is nagy hatással volt, elég csak az amerikai bajnokság, az NBA szárnyalását említeni.
A 217 fős magyar csapat a birkózó Komáromi Tibor vezetésével vonult be az olimpiai stadionba.
Az eredmény 11 arany, 12 ezüst, 7 bronz. A játékok után nyugodtan mondhatta Schmitt Pál, a MOB akkori elnöke, hogy „Amit vállaltunk, azt teljesítettük... Megtartottuk helyünket a világ élvonalában. Tiszta eszközökkel készültünk és versenyeztünk a világ fiataljainak legnagyobb seregszemléjén. A barcelonai olimpián mutatott becsületes helytállással hozzájárultunk a Magyar Köztársaság, független hazánk jó hírének növeléséhez."
A játékok július 25-én kezdődtek, másnap aztán jött Egerszegi Krisztina, Szöul hőse 400 vegyesen lett első. Elmondása szerint főleg 200 hátra készült, hogy megvédje szöuli címét, de nagyon örült ennek az aranynak is. A másik kettőnek szintén, amit 100 és 200 háton nyert.
Szöul másik hőse, Darnyi Tamás szintén megvédte első helyeit 200 és 400 vegyesen.
A világ akkori legjobbjáról van szó, mert 1991-ben, az ausztráliai, perthi vb után a világ legjobb úszójának választották. Évek óta legyőzhetetlen, talán most gondolhatták ellenfelei – tévedtek. 400 vegyesen sima volt a győzelem, több mint 1 másodpercet vert a mezőnyre, a 200 vegyesen már jobban megizzadt, ott két tized másodperc döntött. A harmadik pedig a jövő nagy csillaga, Czene Attila lett. A medencében még három ezüstérem is összejött. Rózsa Norbert 100 és 200 mellen, Szabó Tünde pedig Egérke mögött 100 háton csapott másodikként a célba. 100 mellen Rózsa 18 századdal maradt le az aranyról.
Az úszás éremtáblázatán kilenc éremmel a harmadik helyen végeztünk.
Birkózóink két arannyal örvendeztettek meg bennünket. Repka Attila és Farkas Péter. A 68 kilós, kötöttfogású bajnok Repka a döntőben az Egyesített Csapat színeiben induló, Iszljam Dugucsijev ellen győzött hosszabbításban. Ő az első miskolci születésű olimpiai bajnok, 10 évesen kezdte pályafutását Diósgyőrben.
Nyugodtan kijelenthetjük, mi sem bánjuk. Döntőbeli ellenfele szabálytalan eszközöket is bevetett, például megharapta Repkát. Erre ő így emlékezik: „A harapást igazából nem is éreztem, nyilván rá kellett játszani, hogy menyire fáj, de azért nem lett volna szép dolog, ha ezzel nyerek olimpiát.”És ha már harapás, a 82 kilós kötöttfogású bajnok, Farkas is harapott, csak ő a dobogón az aranyérmébe. Letesztelte a fogával, mivel királyvíz nem volt nála mondta az esetről. Budapesten született, a Vasasban kezdett sportolni, miután befejezte karrierjét többször összeütközésbe került a törvénnyel. 2008-ban a bíróságról szökött meg, majd egy évvel később Andorrában fogták el, és töltötte le büntetését.
20 éves volt, mikor junior Eb-t nyert, és elvesztette édesapját. Kocsis Ferenc, moszkvai olimpiai bajnok volt az edzője, neki telefonáltak, hogy védence édesapja méhcsípések miatt elhunyt. Farkas az olimpia előtt nyilatkozta a Nemzeti Sportnak: „Olyan vagyok, mint a Terminator. Amikor éppen le akarnak takarni, kigyullad a piros fény, felkelek és megyek tovább, tovább, előre.”6 meccsén összesen két pontot csináltak ellene. Lengyel ellenfelét a döntőben 6-1-re győzte le, „Végig biztos voltam a győzelemben. Az elején még nagyon erős volt a lengyel, később elfáradt. Igaz, ő vezetett, de tudtam, meg fogom tudni pörgetni. Minden magyart, éljen akárhol a világon, csókoltatok.”
Cselgáncsozóink négy érmet hoztak haza: 1-2-1 arányban. Kovács Antal lett az első magyar olimpiai bajnok dzsúdóban, Atom Anti Pakson született, és húsz évesen lett első Barcelonában. „Mellbevágó volt. Torokszorító. Néztem korábban az olimpiákat, nekem már az nagy dolog volt, hogy egy levegőt szívhatok Darnyi Tamással vagy Egerszegi Krisztivel. Egy olimpiai bajnok az én szememben félisten volt. Kimentem Barcelonába, és ezek hozzám szóltak. Repkedtem a boldogságtól. Kokó, Farkas Peti. Nagyon jó társaság volt, és úgy éreztem, hogy az én életem itt véget is érhet, kijutottam egy olimpiára, itt vagyok közöttük, már megérte. És aztán öt óra alatt, ahogy egy barátom mondta, mezítlábas parasztgyerekből olimpiai bajnok lettem. És ezt megemészteni, hogy félistennek láttam őket, de én is közéjük kerültem, hogy olimpiai bajnok vagyok, de nem félisten. Szóval itt rendet kellett teremteni, ami legalább egy fél év volt. Akkor ott megrázó volt, mert ehhez az is hozzátartozik, hogy pár hónappal korábban halt meg az édesapám, aki nem érhette meg, hogy igazán elismert dzsúdós legyek. Fájt, hogy nem oszthattam meg vele ezt a hatalmas örömöt.”- nyilatkozta 2004-ben a Magyar Narancsnak.
A 71-kilogramosok között Hajtós Bertalan a második. A döntőben hiába gyűrték egymást japán ellenfelével, nem sikerült fogást találniuk a másikon. A bírók pedig, a közönség hangos nem tetszése közepette, ellenfelének ítélték a győzelmet.
Kajak-kenuban most csak egy arany jutott nekünk, mellette két-két ezüst és bronz.
Első lett a női kajak négyes 500 méteren Czigány Kinga, Dónusz Éva, Kőbán Rita, Mészáros Erika összetételben. Lóugrásban a békéscsabai születésű, Ónodi Henrietta román vetélytársával holtversenyben lett első, talajon pedig ezüstöt nyert. Vívóink eredményeit Szabó Bence folytatta, Szöulban csapatban lett első, most pedig kard egyéniben, a csapat pedig másodikként végzett, csakúgy, mint férfi párbajtőröseink. Szabó a döntőben szinte legázolta olasz ellenfelét, 1964 óta ő lett az első magyar aranyérmes férfi kardvívásban.
