Magyarok az olimpiákon X.: Berlin1936
A XI. olimpiai játékok helyszínéről még 1931-ben döntöttek Barcelonában. Berlin kapta az 1936-os rendezés jogát. Jött azonban egy nem várt fejlemény – Hitler és a nemzetiszocialisták hatalomra jutása. Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy elveszik a rendezés jogát a németektől (csak emlékeztetőül, 1916-ban is Németországban lett volna az olimpia), felmerült a bojkott ötlete is. Ezt Spanyolország alkalmazta, őket azonban akkora már a polgárháború szele erősen megérintette. Sőt Barcelonában egy "ellenolimpia" szervezésébe kezdtek, ami szintén a polgárháború miatt maradt el. Eleinte Hitler is ódzkodott a rendezés ötletétől, később, valószínűleg Joseph Goebbels hatására, megváltozott a véleménye. A kezdeti nehézségek után Berlin németes alapossággal fogott neki a szervezésnek.
A csapatok bevonulásakor hatalmas füttyszó kísérte az USA küldöttségét, mert azok nem fordították fejüket Hitler páholya felé. A románok, franciák(!!!) és az osztrákok semmit nem bíztak a véletlenre, biztos, ami biztos alapon ők még karlendítéssel is üdvözölték a díszpáholy tagjait, bár ők ezt az ókori Róma idejéből megmaradt üdvözlésnek szánták.
Hitler megbízásából a 2003-ban, 101 évesen elhunyt Leni Riefenstahl filmet készített olimpiáról. A játékok legnagyobb sztárja a 4 aranyat nyerő afroamerikai atléta, Jesse Owens volt.
Először szerepelt a sportágak között a kézi- és kosárlabda, illetve a kajak-kenu is. A berlini olimpia bajnokai egy tölgyfacsemetét kaptak, hogy ültessék el szülővárosukban.
A magyar versenyzők tíz facsemetével térhettek haza.
Nézzük hát a mieink szereplését. 216 versenyzőnk indult a német fővárosban, 21 sportágban. 16 érmünkkel az éremtáblázat harmadik helyén végeztünk Németország és az Egyesül Államok mögött. Tíz aranyunk mellé egy ezüst és öt bronzérem társult.
Több ország, köztük Magyarország is küldött rádióriportereket a helyszínre, a magyar sikerekről Pluhár István élőben számolt be. A kétszeres válogatott focista Tatán született, az újságírás és a riporterkedés mellett a TF-n is tanított. A riporteri pályafutása egy rossz emlékű, olaszok elleni labdarúgó meccsen kezdődött. Az 5-0-ra elveszített meccs után, a lapok csak annyit írtak, hogy legjobbunk Pluhár volt. Ő számolhatott be az úszásban elért sikerünkről: „ússzál, Ferkó, ússzál, Ferkó!” Csik Ferenc 100 méter gyorson utasította maga mögé a mezőnyt, a 4x200-as gyorsváltóban pedig bronzérmet tempózott össze.
Csik Lengvári Ferenc néven született Kaposvárott, édesapja a Nagy Háborúban halt hősi halált, ezután Csik László, anyai nagybátyja a MÁV főorvosa fogadta örökbe. Ő maga is orvos lett egyébként. A háború vége felé Sopronban szolgált, ott egy bombatámadás következtében életét vesztette. Többször ajánlották neki, hogy távozzon külföldre, ő csak annyit válaszolt "Itt élned s halnod kell..."
– számolt be az aranyéremről a Pesti Hírlap.
Az úszást egyébként japán fölény jellemezte, a megszerezhető hat aranyból hármat ők nyertek.
Ezen az olimpián két magyar hölgy is felért a csúcsra: Csák Ibolya magasugrásban, Elek Ilona vívásban. Adjuk át a szót Pluhár Istvánnak. „Mikor Csák Ibolya karcsú teste átröppent a 160 cm-es magasság fölött, a stadion egyik részén, a Marathon-kapunál harsányan zengett föl a kiáltás: huj-huj-hajrá! Ebbe a kiáltásba reszketett bele a magyar nézősereg maradék reménye, még élő vágya, hogy a berlini olimpia atlétikai versenyei ne múljanak el magyar siker nélkül. Csák Ibolya nyugodt, hosszú léptekkel megy neki az utolsó kísérletnek, a 162 cm-es magasságnak és átugrotta... Győzött!"
Két évvel később Európa-bajnokságot nyert, mert az előtte végző német hölgyről kiderült, hogy férfi.
Őt egyébiránt az olimpián maga mögé utasította. „Már korábban is éreztük, hogy Ratjennel valami nincs rendben, és érdekes emlékem is van vele kapcsolatban. Egy versenyen, a szálláshelyünkön a fürdőben zuhanyozófülkék is voltak. Az egyik reggel többen is készülődtünk a mosdóban, amikor valaki mély hangon ránk köszönt: Guten Morgen! Azt a sikoltozást, ami Dora Ratjen miatt ott kitört!"
A magyar sport első női olimpiai bajnoka Elek Ilona, mert négy nappal korábban győzött, mint az augusztus 9-én ugró Csák. A Csibi becenévre hallgató tőrvívó Budapesten született, tehetségéből jutott testvérének Margitnak is, ő ötszörös világbajnoknak mondhatta magát. Édesapja zsidó származása miatt azonban pályafutása nem volt teljesen zökkenőmentes. Az olimpiára a DAC, vagyis a Detektív Atlétikai Club vívójaként érkezett. A vívóversenyekre egy üvegfalú kupolacsarnokban került sor. A legnagyobb esélyes német versenyzőt, a zsidó származású Helene Mayert a nemzetiszocialista Németország hazahívta Amerikából, hogy újra olimpiát nyerjen.
A nyolcas döntőbe két magyar is bejutott, Elek és Mayer csatája nagyon izgalmasra kerekedett, de nézzük inkább a korabeli tudósítást: „Őrült izgalom uralkodott a teremben, a németek tapsolnak és bíztatják (sic!) Mayert, hosszas várakozás után Mayer kitör, szúrást csinál, ezt azonban Elek védi, és riposztja ül. Győz Elek 5:4-re !…”
Ugyanezen a napon kiestek focistáink, és gyeplabdásaink is kikaptak a későbbi győztes Indiától, de lovaspóló csapatunk az előkelő negyedik helyet szerezte meg. Vívóink behúzták a már szokásukká váló kardcsapat aranyat is, Kabos Endre egyéniben is első lett, ezzel már háromszoros olimpiai bajnoknak mondhatta magát, a harmadik helyen pedig Gerevich Aladár végzett. A balkezes Kabos az UTE vívója volt, és „mellesleg” hatszoros Eb győztes. Egyéni magyar bajnokságot azonban sosem nyert. Az olimpiai döntő után egyenest mesteréhez, a könnyező Italo Santellihez rohant:”Köszönöm Maestro! Magának köszönhetem. Maga volt a mesterem, Maga tanított egész esztendőben, sőt, nemcsak tanított, hanem mindig buzdított is a szorgalmas munkára. A sikernek legalább a fele a Magáé, Maestro!”
Harangi Imre révén ismét kibokszoltunk egy aranyat könnyűsúlyban.
Harangi az elődöntőben csúnyán megsérült. Dán ellenfele belefejelt a halántékába, feje vérzett, de sikerült kezelni. A döntőben aztán mindkét szeme fölé kötést tettek, hogy ellenfele ne tudja melyik a sérült rész. Birkózóink is kitettek magukért, három aranyat sikerült a szőnyegen kiharcolni, és ehhez még Palotás József révén jött egy bronz is. Kárpáti Károly, Lőrincz Márton és Zombori Ödön álltak fel a dobogó tetejére.
Vízilabdázóink megvédték olimpiai címüket, hét meccsükből hatot megnyertek. A döntetlen a németek elleni 2-2 volt. A német szurkolók közt a meccs előtt elterjedt a pletyka, hogy a Führer is tiszteletét teszi a medence partján. Ez számukra plusz két gólt jelent, lelkendeztek a germánok. Fiaink azonban nem túlzottan idegeskedtek Hitler Adolf esetleges megjelenésétől, csak annyit jegyeztek meg, hogy:
Németh János ugyan nem dobott gólt, de jobb gólkülönbséggel így is mi nyertük az olimpiát a németek előtt. A négy évvel korábban aranyérmes csapat tagjai közül Bródy György, Halassy Olivér, Homonnai Márton, Németh János, Sárkány Miklós Berlinben is tagja volt a válogatottnak. A csapat tagja volt Tarics Sándor világhírű építészmérnök – földrengéseknek ellenálló építmények tervezője.
