Globális kihívásokat hozhat a mesterséges intelligencia kora
Egyre több társadalmi és gazdasági kockázat jelentkezik a mesterséges intelligencia (MI) térnyerésével. Bár a gyors fejlődés kétségkívül sok új lehetőséget teremt, egyre több szakértő figyelmeztet a megfelelő szabályozások hiányára. Azok nélkül a jövőben ugyanis az MI könnyen kontrollálhatatlanná válhat, ami a munka világa mellett a politikai kampányokat és a közbizalmat is átformálhatja.
Alapjaiban változtatta meg a 2022-ben megjelent Chat-GPT az emberek mesterséges intelligenciával kapcsolatos tapasztalatait és az MI felhasználását. A korábban csak szűkebb körben, egyes vállalatok és kormányok által alkalmazott technológia hirtelen az átlagember számára is elérhetővé vált, aminek felhasználása azóta az élet szinte minden területére kiterjed.
Elemzések szerint például a következő öt évben a diplomás munkakörök közel fele automatizálhatóvá válhat, legyen szó jogi asszisztensekről, könyvelőkről, ügyfélszolgálati munkatársakról vagy éppen junior programozókról. Az MI kapcsán újonnan létrejövő munkakörök pedig nem tudják majd teljesen felszívni a kiesőket, különösen, mivel az átképzéshez szükséges idő és források is szűkösek lesznek.
Emiatt Európában a becslések szerint közel százmillió embernek kellene új készségeket tanulnia az évtized végéig ahhoz, hogy ne maradjon le végérvényesen és ne veszítse el az eddigi munkahelyét. A mesterséges intelligencia térnyerése így könnyen tömeges munkanélküliséget és ezzel párhuzamosan súlyos társadalmi feszültségeket szülhet a következő években. Ennek okán pedig az sem kizárt, hogy egész fiatal generációk indulnak majd hátrányból, mert az első belépő szintű munkahelyek, amelyek hagyományosan a pályakezdők tapasztalatszerzését szolgálták, teljesen eltűnnek majd.
Legalább ekkora figyelmet kap azonban az MI hatása a politikai folyamatok terén is. A generatív AI segítségével szinte bárki képes valódinak tűnő képeket, videókat vagy hangfelvételeket létrehozni. Ennek egyik első előfutára volt a pár éve megjelent deepfake technológia, ami alapjaiban rendítette meg az emberek valóságba vetett hitét. A technológia ráadásul azóta rohamos mértékben fejlődött, így mára a szakavatott szemek sem képesek mindig felismerni, hogy a hallott hang, vagy a látott arc valójában nem ahhoz a valódi emberhez tartozik, csupán egy programhoz köthető (elég csak a jelenlegi Magyarországon zajló kampányra gondolnunk).
A technológia hatása ráadásul kétélű is lehet. Egyrészt az emberek közül sokan bedőlnek az említett hamis tartalmaknak, másrészt ugyanakkor ma már az is előfordul, hogy valódi bizonyítékokat is könnyedén megkérdőjeleznek azzal az indokkal, hogy azok csupán MI által generált hamisítványok.
Ez a jelenség pedig nemcsak a belpolitikai folyamatokat alakítja át, hanem egyre inkább globális biztonsági kérdéssé válik. A mesterséges intelligencia ugyanis a nemzetközi viszonyokban is egyre inkább új fegyverként jelenik meg. Az államok mára felismerték, hogy aki előnyre tesz szert a technológia fejlesztésében és birtoklásában, az gazdasági és katonai téren is meghatározó pozícióba kerülhet.
Az Egyesült Államok és Kína között például ma már valóságos technológiai hidegháború bontakozott ki, amelynek középpontjában a csúcskategóriás chipek, az adatfeldolgozó kapacitás és az MI-kutatások állnak. Az USA exportkorlátozásokkal próbálja lassítani Peking előretörését, Kína viszont a ritkaföldfémek és más stratégiai nyersanyagok révén képes nyomást gyakorolni a világ többi részére. Ez a verseny pedig nem csupán gazdasági, hanem biztonságpolitikai kockázatokat is hordoz, hiszen az autonóm fegyverrendszerek, az MI által vezérelt drónrajok, vagy a valós idejű harctéri adatfeldolgozás már most is komoly szerepet játszanak a hadseregek fejlesztési terveiben.
A mesterséges intelligencia tehát nem pusztán technológiai újdonság, hanem olyan komplex kihívás, amely alapjaiban határozhatja meg a következő évtizedeket. Éppen ezért a kormányoknak, vállalatoknak és a társadalmaknak közösen kell olyan szabályokat és intézményeket kialakítaniuk, amelyek biztosítják a felelős felhasználást, és egyben védelmet nyújtanak a visszaélésekkel szemben. Ha sikerül időben megfelelő kereteket felállítani, az MI a fejlődés és a problémamegoldás egyik legerősebb eszközévé válhat. Ha azonban ez elmarad, könnyen előfordulhat, hogy a technológia nem a jólét forrása, hanem a válságok és a bizonytalanság katalizátora lesz.
