Mit hozhat a mesterséges intelligencia Bodrogköznek?
Királyhelmecen a Bodrogközi Magyar Közösség Háza adott otthont a „BOTILA Európai Területi Társulás és a Mesterséges Intelligencia” (MI) kerekasztal-beszélgetésnek. Az esemény kiemelt vendége a magyarországi Palkovics László volt, míg a házigazda szerepét Pandy Péter ügyvéd, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának elnöke, Kassa megye képviselője töltötte be, aki egyben az említett társulás elnöke is. Három vendéget is hozott magával, Tilki Attilát, országgyűlési képviselőt, volt fehérgyarmati polgármestert, a kassai Igor Šimkót, a szlovák parlament képviselőjét és Dimény Imrét, a „Miskolc Holding” képviseletében.
Palkovics László neve korántsem ismeretlen a nagyközönség előtt, a korábbi technológiai és ipari miniszter, kormánybiztos és államtitkár, ez évtől a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosként is tevékenykedik. Jelentős tudományos munkásságát Széchenyi-, Bánki Donát- és Gábor Dénes-díjjal, valamint a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjével értékelték, az MTA rendes tagja.
A BOTILA betűszó, három folyó kezdőbetűiből áll össze: BOdrog, TIsza, LAtorca. A társulás ötvenöt felső- és alsó-bodrogközi települést tömörít a határon innen és túl, a térség közös problémáira – kevés ipar, gyengén fejlett infrastruktúra, gazdasági és egyéb, peremvidékekre jellemző gondok – közös erőfeszítéssel próbálnak megoldást találni. Hogyan segíthet mindebben a mesterséges intelligencia?
Palkovics László szerint nagyon is sokféle módon. Mindenekelőtt ne féljünk a használatától. Már az ipari forradalmak géprombolóinak dühe is abból a félelemből táplálkozott, hogy a gépek elveszik az embertől a munkát. A gépek inkább a nehéz, veszélyes, unalmas munkát végezhetik el egy nem is olyan távoli társadalomban, több szabad időt biztosítva az ember számára. És hogy mit jelenthetnek az MI-alkalmazások, például konkrétan a Bodrogköznek? Palkovics, zalai születésű lévén, ezt hazai példával illusztrálta. „Sötét Zalának” nevezték a térséget, mert ide vezették be utoljára az áramot. Nagy ipar sosem volt. Jelenleg a világ legmodernebb autós tesztpályája van itt, alkalmas az ember nélküli, egymással kommunikáló autók vizsgáztatására is. Fokozatosan egyetemi, kutatási körzet létesült, jött a Bosch, a BMW. A Bodrogköz ebből a szempontból még jobb helyzetben is van, hisz Kassa alig száz kilométerre terül el.
Pandy Péter figyelmeztetett az MI és egyáltalán, bármilyen adatbank óriási energiaigényére. A napelemek használata ugyan jelzi a fenntartható fejlődés útját, de az elektronikus agyközpontoknak akkor is működniük kell, ha nem süt a nap. Az energiatárolás akkumulátorokban elképzelhető, de mindenképpen a zöld energia felé vezet a fejlődés útja.
Dimény Imre szerint „nem munkakörök fognak megszűnni, hanem a munkakultúra megváltozni”. „Adatokkal találkozunk nap mint nap, miért ne használnánk ki ezeket arra, hogy élhetőbb településeket hozzunk létre?” – tette fel a kérdést.
Igor Šimko a legnagyobb potenciált a turizmus fejlesztésében látja, a szlovákiai turizmus népszerűsítésében, mindezt úgy, hogy a természeti környezet lehetőleg teljes épségben megmaradjon. Fontosnak tartja a határokon átnyúló együttműködés további fejlesztését is.
Tilki Attila a mesterséges intelligencia használatával fellépő jogi és etikai problémákra figyelmeztet, amelyekről jó néhány éve folyik a vita, de konkrét eredmény nem igazán született.
