A drágulás már elkezdődött
A konszolidációs intézkedések háztartásokkal kapcsolatos jövő évi hatásait már megpróbálták megbecsülni, de azt még nehéz kiszámítani, hogy a termékekért és szolgáltatásokért pontosan mennyivel fogunk majd többet fizetni.
Amit azonban már most is látunk, hogy a drágulás megindult az őszi hónapokban, s feltehetően nem is fog gyorsan megállni.
A szakemberek abban egyetértenek, hogy jövőre az infláció újabb jelentős emelkedése várható. Az ok az energiatámogatások szűkítése, valamint az általános forgalmi adó (DPH) és egyéb adók várható emelése a kormány konszolidációs intézkedései nyomán.
A Szlovák Nemzeti Bank szerint a következő évben valamivel öt százalék alatt stabilizálódhat az átlagos infláció.
A múlt héten megjelentek az októberi inflációs adatok, amelyek alátámasztják vásárlói tapasztalatainkat, hogy a drágulás már megkezdődött. Havi összevetésben ugyanis októberben volt a leggyorsabb az élelmiszerárak emelkedése tavaly év eleje óta. A gyorsulást a szabályozott árak is támogatták, amelyek átlagosan 0,3 százalékkal nőttek.
Az elemzők mellett az állampolgárok egy része is arra számított, hogy a bejelentett áfaemelkedés 2025 előtt megjelenik a kiskereskedelmi árakban. Ott feltehetően még nagyobb lesz a kísértés, ahol csökken az adókulcs, például az alapélelmiszerek esetében. Vagyis az enyhe áremelkedés teret adna a kereskedőknek, hogy az alacsonyabb áfakulcsot az újévi árakban meg tudják jeleníteni.
A Szlovák Nemzeti Bank szakértője, Branislav Karmažin is a termékek és szolgáltatások árának emelkedésére számít.
– mondta.
Az októberi évközi áremelkedés idén elérte az idei harmadik legmagasabb értéket. Ennél rosszabb adatok csak januárban és februárban voltak, utána az árak stabilizálódását tapasztalhattuk. Szeptemberhez képest az árak 0,7 százalékkal voltak magasabbak, ami a januárival megegyező legmagasabb havi növekedési ütemet jelenti.
Ahogy korábban, most is az élelmiszerek árának emelkedése határozza meg majd alapvetően az infláció alakulását. Ez pedig azt is jelenti, hogy a drágulás éppen a legszegényebb rétegeket érinti a legjobban, hiszen ők költik bevételeik arányosan legnagyobb részét élelmiszerekre. Tegyük hozzá, a kormány az anyagi szükséghelyzetben élők számára kompenzációs programot dolgoz ki, de azt még nem láttuk. Közben meg az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára már októberben 5 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest, de például az olajokért és zsírokért 30,5 százalékkal fizetünk többet, mint tavaly ilyenkor. A zöldségeknél 13,3, a gyümölcsöknél 11,9 százalékos növekedést mértek.
A karácsony előtti bevásárlási időszak semmiképpen nem segíti az infláció megfékezését, hiszen a fogyasztás növekedni fog, a kereskedők pedig igyekeznek extra bevételt termelni. A jövő év ugyanis a vállalkozók széles rétegei, köztük a kereskedők számára is komoly kihívásokat jelenthet. Eközben pedig a lakosság nagy része az energiaköltségek nagymértékű növekedésére számíthat, hiszen az általános árkompenzáció megszűnését ígéri a kormány, de a pontos árakat itt sem látjuk még.
A friss inflációs adatokból például jól látszik, hogy a tavalyi évhez képest ugyan csökkentek az üzemanyagárak, de ezek nem voltak hatással a fogyasztói árszínvonalra. Csak azt vettük észre, hogy kevesebbe került az utazás, ugyanakkor tudjuk, a benzin és a gázolaj árának emelkedése rögtön megjelenik a termékek és szolgáltatások árában az emelkedő szállítási költségekre hivatkozva…
Amivel szembe kell tehát nézni, hogy az ötszázalékos inflációval és az adóbónuszt érintő változásokkal nem javul a lakosság anyagi helyzete. Lesznek ugyan olyanok, akiket például a gyermekek után járó adóbónusz változása pozitívan fog érinteni, de ők lesznek kisebbségben. A vállalatokat sújtó tranzakciós adót nyilvánvalóan majd minden termék vagy szolgáltatás árába be kell valahogyan építeni, miközben a bérek növekedése sem fog megállni, hiszen munkaerőhiány van, tehát egy erőteljesebb pénzügyi körforgásnak lehetünk majd a tanúi.
Az ünnepek előtti időszakban tehát drágulásra kell számítani, ami az év végén sem fog megállni. A legmagasabb pénzromlást majd 2025 elején mérhetjük.
Az euróövezet nem számol olyan magas inflációval, mint amilyen Szlovákiában várható jövőre, ami azt is jelentheti, hogy az Európai Központi Bank folytatja kamatcsökkentő politikáját, amelynek egyenes következménye, hogy elérhetőbbé válnak a hitelek. A nagy változások ideje azonban nem 2025-ben, hanem 2026-ban jön el a két százalék alatti kamatok formájában. …
Megjelent a MAGYAR7 47. számában.
