Adóharmonizációs kérdőjelek az Európai Unióban
Mondják, az életben két dolog biztos: a halál és az adó. A ma ismert adóztatás alapjai a szervezett társadalmakkal egyidősek, az alapjait már a Bibliában is megtaláljuk, s bár a kulcsok változtak, a faék egyszerűségű alapelv változatlan maradt.
Az állam, általában bizonyos, egyénileg nem működtethető rendszerek működtetéséért, különböző jogcímeken elveszi az emberek jövedelmének egy részét. Ebből lesz aztán tűzoltóságra, rendőrségre, hadseregre, kórházakra, utakra, iskolákra stb. való… S bár adót fizetni senki sem szeret, annak mindenki örül, ha a nemrég épült, új kórházba autópályán tud bemenni. Ha azonban egy 27 tagállamból álló, valaha gazdasági okok mentén létrejött szervezet keretében beszélünk az adóztatásról, az számos kérdést felvet. Elég csak arra gondolni hogy az ekáer bevezetése előtt a Magyarországon 27, Szlovákiában 20 százalékos ÁFA következtében hány kamionrakománnyi „áfacukor” cserélt gazdát, úgy, hogy a zsákok, ha egyáltalán voltak, soha nem nem hagyták el a raktárt…
Az adópolitikák összehangolása, különösen a társasági adó területén, fontos lépésnek bizonyul az egységes piac elmélyítése, és a tisztességes versenyfeltételek megteremtése érdekében.
– vázolta az előzményeket Köpöncei Péter.
Az adóharmonizáció irányába tett első komoly lépések az 1990-es évek elején jelentek meg, amikor az EU tagállamai között megkezdődött az adómértékek és adóalapok összehangolási folyamatai. A célok között szerepelt a dupla vagy többszöri adóztatás megszüntetése, az adóelkerülés elleni küzdelem, és az adminisztratív terhek csökkentése.
Mivel az adóügyekben való döntéshozatal konszenzusos szavazást igényel, az EU Tanácsában ez gyakran lassítja, néha akadályozza is az adózási politikák harmonizációját.
2020-ban az Európai Bizottság egy újabb fontos kezdeményezéssel állt elő, amelynek az adóbefizetés tisztességes megosztása és az agresszív adótervezés elleni küzdelem volt a lényege. A Bizottság javaslata az úgynevezett digitális adó bevezetésére irányult, amely az online platformokon és a digitális szolgáltatásokon keresztül generált bevételeket célozza meg. Ez a lépés jelentős vitát váltott ki, mivel sok multinacionális vállalat és bizonyos tagállamok aggodalmukat fejezték ki az ilyen típusú adózás lehetséges hatásai miatt” – tette hozzá.
Az online platformok és a digitális szolgáltatások jelentős mértékben átalakítják a gazdasági tevékenységek hagyományos formáit. Olyan óriáscégek, mint az Amazon, Google, Facebook, és a streaming szolgáltatásokat nyújtó Netflix, valamint számos kisebb start-up és applikáció is jelentős digitális bevételeket generál. Ezek a bevételek gyakran nem kötődnek hagyományos fizikai tevékenységhez, ami kihívás elé állítja a hagyományos adózási kereteket.
Köpöncei elmondta:
Az adóharmonizáció iránti igény egyik fő oka ezeknek a digitális óriásoknak az a képessége, hogy a jövedelmüket gyakran olyan országokban jelentik be, ahol alacsonyabb az adókulcs, függetlenül attól, hogy a felhasználók vagy a szolgáltatások igénybe vevői hol találhatók. Ez jelentős bevételkiesést okozhat azokban az országokban, ahol a felhasználók fizikailag elhelyezkednek, és igénybe veszik ezeket a szolgáltatásokat.
Az adóharmonizációra az Európai Unión belül számos további, már működő példa akad.
„A dohánytermékek adóztatása különösen érzékeny terület, mivel jelentős bevételt hozhat az államkassza számára, ugyanakkor az egészségügyi kockázatok miatt politikai döntéshozók törekszenek a fogyasztás visszaszorítására. Az adóharmonizáció a dohánytermékekre vonatkozóan elősegítheti az egészségvédelmi célok elérését, mivel korlátozhatja a dohánytermékek alacsony adók miatti csempészését és határokon átnyúló vásárlását, ezáltal egyenlőbb versenyfeltételeket teremtve” – mondta.
A mezőgazdaság esetében az adóharmonizáció lehetőséget teremt arra, hogy a különböző országok mezőgazdasági termelői hasonló feltételekkel folytathassák tevékenységüket. Az Európai Unióban például az egységes piac és a közös agrárpolitika kulcsfontosságú eleme a mezőgazdasági termékek adóztatásának harmonizációja. Az adóegyenlőség elősegítheti a mezőgazdasági termékek szabad mozgását, valamint csökkentheti az illegális kereskedelem és hamisítás kockázatát.
„A fentiek figyelembevételével az adóharmonizáció komplex folyamat, amelynek számos előnye és kihívása van. A sikeres végrehajtása érdekében kulcsfontosságú az érintett felek közötti együttműködés, beleértve a kormányokat, nemzetközi szervezeteket, valamint a civil társadalmi és gazdasági szereplőket.”
Köpöncei szerint azonban
Az adóharmonizáció kérdése az EU-n belül bonyolult és érzékeny téma. Bár az egyesült Európa és az egységes piac elmélyítésének szempontjából létfontosságú, a tagállamok közötti konszenzus elérése jelentős kihívást jelent.
– tette hozzá Köpöncei Péter.
