Szőgyénben hetedik alkalommal invitálta a szeretetasztalhoz a Csemadok, a Mária Légió és az önkormányzat nem csak a rászorulókat, de minden közösségbe vágyót.
A három szent nap – nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat – nagy jelentőséggel bírt eleink életében.
A betlehemezés hagyománya mára átalakult, visszakerült s templomokba és a közösségi terekbe.
A néphagyomány szerint, ha október 21-én szép az idő, akkor karácsonyig meg is marad.
Lovasok és fogatok a csíkrákosi és göröcsfalvi húsvétvasárnapi közös határkerülésen.
A betlehemezés szokása ugyan nem halt ki, de általában már nem a régi kor szokásainak megfelelően házról házra járnak a szereplők, hanem templomokban, iskolákban, közösségi tereken elevenítik fel a Megváltó születésének történetét.
Január 6-ával zárulnak a karácsonyi ünnepek és kezdődik el a farsang ideje.
A szilveszter és az újév napja a babonák és a hiedelmek igazi kavalkádja.
Amit karácsony éjjelén kívánunk, az valóra válik, legalábbis a hiedelmek szerint.
A Gergely-naptár bevezetése előtt december 13-a volt az év legrövidebb napja. A Luca-naphoz ebből eredően is több népszokás kapcsolódik.
Mutatjuk, milyen népszokások kötődnek az ünnepváró időszakhoz.
Szőke Csémy Éva Szímőn élő képzőművész húsvétra várva Pilinszkyt olvas és tojásokat fest.