A csallóközi betlehemezés
A karácsony igazi hangulatát a szokások, az ünnephez kapcsolódó játékok és más népi hagyományok teremtették meg. Például a mendikálás, kántálás, a csillagjárás, és további népi hagyományok. Ilyen volt a néhol még napjainkban is élő, sokszor újjáéledő játék itt a Csallóközben, a betlehemezés.
Magát a betlehemezést, tehát a betlehemes játékot megelőzte a betlehemállítás szokása. Ez – az egyházi hagyomány szerint – 1223-ban történt először, amikor Assisi Szent Ferenc Greccio városában felállíttatta az első élő betlehemet. Ez aztán az egész keresztény világban elterjedt, templomokban, de a városok terein is állítottak betlehemet, s állítanak napjainkig.
A betlehemállítás után fokozatosan alakult ki az a misztériumjáték, amely a születés történetének előadása volt. Kezdetben ezeket a játékokat is a templomban, vagy a templom előtti téren mutatták be.
Magyarországra is korán eljutott ennek a betlehemes misztériumjátéknak a szokása. Középkori meglétéről ugyan írásos adatok nincsenek, és a betlehemes játék első magyar szövegei is csak a 17. századból származnak. Az ilyen betlehemes, dramatikus játékot Magyarországon is kezdetben leginkább a templomokban mutatták be, de innen kikerülve a nép közé, jelentősen átalakult. Külsejében még megőrizte vallásos jellegét, de tartalmában már erősen világias, nevettető jelenetekkel tarkított népi előadássá kerekedett, és így terjedt el az egész Kárpát-medencében. A betlehemezés tehát már régóta része a karácsonyi ünnepnek, az ádventi és karácsonyi idő legismertebb néphagyománya.
A betlehemezésnek több, egy-egy tájegységre jellemző fajtája alakult ki.
Az erdélyi típusban az angyalon, pásztoron kívül szerepel Szűz Mária, Szent József és a király szolgája. Jellegzetes jelenete a szálláskeresés. Az alföldi változatban még betyár és huszár is szerepel, a cselekmény fontos része a perselyezés. A felföldi típusban az angyalon és a pásztoron kívül a Gubónak, Kubonak, Berdónak nevezett öreg figurája is megjelenik.
A dunántúli típusban (ide tartozik a csallóközi is) a betlehemezés középpontjában hagyományosan a pásztorok párbeszédes, énekes játéka áll. A szövegi rész a pásztorok, köztük a nagyothalló öreg tréfás párbeszédére épül, ezt egészíti ki a mozgással járó énekes rész. A dunántúli, így a csallóközi betlehemezés szereplői voltak: egy vagy két angyal fehér ruhában, glóriával, ők vitték a betlehemet, az énekek egy részét is ők adták elő. A pásztorok – bojtár, pásztor, öreg – kifordított bekecsben, kucsmában, csörgős botokkal a kezükben vettek részt a játékban.
Maga a betlehem általában templom vagy pajta, illetve istálló formájú volt, benne a jászolban fekvő kisdeddel, Józseffel, Máriával és körülöttük állatokkal, bárányokkal, szamárral. A betlehemet belülről megvilágították.
A betlehemes játék a Csallóközben még a múlt század negyvenes éveiben is általánosan ismert volt, magát a szokást azonban ekkor már inkább csak a gyerekek gyakorolták. A '70-es és '80-as években Ág Tibor népzenekutató még összegyűjtötte több helyen a Csallóközben (Pozsonyeperjes, Nagyszarva, Nagylúcs, Nagyudvarnok, Felsővámos, Pódafa) a betlehemes játék dallamait. A szövegek lejegyzésében e sorok írója is segített, valamint Huszár László, a Csemadok akkori munkatársa. Ez az anyag aztán megjelent a Gyurcsó István Alapítvány Füzetek első köteteként 1992-ben.
A csallóközi betlehemes játéknak négy vagy öt szereplője van: 1-2 angyal, bojtár, pásztor, öreg. A játék maga több jelenetből áll:
1. Az angyalok beköszöntése, ennek legismertebb éneke:
Betlehem tündöklik, mint a tűz,
Támadott egy csodálatos szép tiszta szűz.
Aki szülte Jézust, és megtartván Jézust,
És pediglen fény nélkül.
Angyali dá fiszter!
Melyen még az emberi nem is elrémült.
Glória, glória, bojtár gyere be.
2. Az egymás után bejövő pásztorok szövege (részletek) és játéka:
Bojtár: Dicsérjük a Jézust, ki jászolba fekszik.
De én sokat nem is beszélhetek,
Míg a két jó pajtásom be nem jöhet.
Gyere be, pajtás!
Pásztor: Dicsérjük a Jézust, ki jászolba fekszik.
De addig sokat nem is beszélhetek,
Míg a vén öregapám be nem jöhet.
Gyere be te vén öreg!
Öreg: Adjon Isten szalonnás jó estét!
Pásztor: Hol jártál te vén öreg?
Öreg: Szép lányoknál.
Pásztor: Mit kaptál vén öreg?
Öreg: Piros almát, apró szöggel töltött kolbászt.
Bojtár: Te, öreg! Jobb volna, ha mennél Betlehembe.
Öreg: Hová? Debrecenbe?
Bojtár: Betlehembe, megcsókolni a Jézuskát.
Pásztor: Te, öreg. Tudnál-e te körösztöt vetni?
Öreg: Még az öregapám se tudott,
Hát akkor én hogyan tudnék.
De azért megpróbálom!
Atyának, Szentlélek Istennek nevében, ámen.
Pásztor: Hát a Fiú hol maradt?
Öreg: Kint tartja a zsákot a szalonnának.
3. A betlehem kerülése csörgős botokkal, ennek legismertebb éneke:
Amint egykor friss álmomból fölugrottam,
Ezt a rongyos bucskorkámat fölrántottam,
Hallod-e te pajtás, mi dolog ez?
Juhaink sietnek Betlehembe.
Betlehemben megszületett egy kisdedecske,
A próféták királysága egy kis gyermekcse.
Ha mivelünk Betlehembe el akartok jönni,
Siessetek túrós-mákos galuskákat enni.
A Jancsi citorál, a Pista furulyál,
Félreveti a bundáját, egyengeti a lábát.
4. Az indulás éneke:
Induljunk Betlehembe a kis Jézushoz!
Tiszta szűztől született Messiásunkhoz.
Kit a mennyei atya érettünk adott,
És ezáltal örömöt és üdvöt adott.
Glóriát énekelnek a szent angyalok,
Betlehembe sietnek a hű pásztorok.
Mondjunk mi is örömet és szent glóriát,
Imádjuk a Jézuskát, a kegyes királyt.
A betlehemezés szokása ugyan nem halt ki, de általában már nem a régi kor szokásainak megfelelően házról házra járnak a szereplők, hanem templomokban, iskolákban, közösségi tereken, vendégek, nézők előtt elevenítik fel Jézus születésének történetét.
Ilyen módon újították föl a betlehemezést a Csallóközben is a gellei férfikar tagjai az 1980-as években.
A játék szövegét és dallamait Ógellén Tóth Lipótnál, Poldi bácsinál gyűjtötte 1980 őszén Ág Tibor, és Kovács Zsuzsanna, a gellei férfikar vezetője. Poldi bácsi egy 1932-ben készített betlehemet is ajándékozott a gellei férfi daloskörnek. A gellei férfikar tagjai betanulták és 1986 novemberében a gellei közönségnek előadták a korabeli faluvezetés nagy megrökönyödésére (vallásos jellege miatt), de a közönség nagy megelégedésére. A gellei férfikar aztán több helyütt is bemutatta. Különösen sikeresek voltak a betlehemes találkozókon: 1991. december 21-én Kecskeméten, később Budapesten két alkalommal is, ugyancsak Oroszlányban is két alkalommal.
A Béke–Sárosfai Cimbora férfi népdalkör tagjai 2017 őszén a gelleiek által előadott játékot betanulták és első alkalommal Békén egy ádventi koncert alkalmával előadták. Ugyanebben az évben bemutatták még Tejfalun, Felsőjányokon és Csallóközcsütörtökben, majd a következő évben Bősön, Illésházán, Sárosfán, Gellében és Gencsapátiban egy nemzetközi betlehemes találkozón. Az idei évben Békén egy betlehemes találkozót is előkészíttek, ennek megvalósítását azonban a járványhelyzet nem tette lehetővé.
Az írás megjelent a Magyar7 hetilap karácsonyi duplaszámában.
