Szombaton csak egy nevet lehet karikázni – választási kisokos
Zuzana Čaputová köztársasági elnök mandátuma júniusban lejár, mivel úgy döntött, nem indul újra, ezért szombaton, március 23-án új köztársasági elnököt választunk. Összefoglaljuk egy helyen a választással kapcsolatos tudnivalókat, hogy önnek ne kelljen keresgélnie.
Az elnökválasztáson minden szlovák állampolgár indulhat, aki parlamenti képviselőnek is választható, tehát állandó lakhelyének is Szlovákiában kell lennie, és a választás napjáig betöltötte a 40. életévét. A választhatóság akadálya, ha éppen jogerősen kiszabott szabadságvesztését tölti, jogerősen elítélték szándékos bűncselekmény miatt, és ez még nem évült el, illetve, ha megfosztották cselekvőképességétől.
Az államfőválasztáson eredetileg 11 jelölt indult. Hétfőn azonban Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke bejelentette, visszalép Štefan Harabin javára.
Róbert Švec, a Szlovák Megújhodási Mozgalom elnöke pedig a kampánycsend beállta előtt fél órával, szerda este, 23.30 tájban, a közszolgálati Szlovák Televízió élő választási műsorának végén jelentette be, ő is visszalép Harabin javára. A tévés bejelentés azonban nem elég, Švecnek korán kellett kelnie, ugyanis visszalépést bejelenteni legfeljebb a választások előtt 48 órával lehet a parlament iktatójában leadott aláírt nyilatkozattal. Emiatt az iktatót ma reggel már 6 órakor kinyitották.
Mivel a szavazólapokat még februárban, az Állami Választási Bizottság jóváhagyását követően nyomdába adták, az ő nevük is rajta lesz a szavazólapon. Visszalépésükről a választóhelyiségekben írásbeli tájékoztatást kell elhelyezni. Ha valaki, nemzeti meggyőződésből mégis őket karikázná, szavazata érvénytelen lesz.
Ön tehát a következő jelöltek közül választhat szombaton, névsor szerint: Patrik Dubovský, Forró Krisztián, Štefan Harabin, Ivan Korčok, Marián Kotleba, Ján Kubiš, Igor Matovič, Milan Náhlik, Peter Pellegrini.
A szombati első fordulóban az összes szavazókorú polgár több mint felének a támogatása kell a győzelemhez. Erre eddig még nem volt példa Szlovákiában, a választás mindig a második fordulóban dőlt el. Ha most is lesz második forduló, akkor arra április 6-án kerül sor. A szavazóhelyiségek reggel 7 órakor nyitnak és 22 órakor zárnak, ha a szavazás során nem történik rendkívüli esemény. Erre is volt már példa a múltban, áramszünet, de akár a szavazóhelyiségben bekövetkezett egészségi problémák miatt is. Ha akár csak egy szavazóhelyiség is tovább tart nyitva, addig nem kezdődik meg a részeredmények nyilvánosságra hozatala a Statisztikai Hivatal által, míg ott is véget nem ér a szavazás.
Szavazásra minden, a választás napjáig 18. életévét betöltött szlovák állampolgár jogosult, aki a a parlamenti választáson is jogosult választani.
Akinek tehát külföldön van az állandó lakhelye, annak a szlovák útlevelével kell igazolnia magát, és le kell adnia egy becsületbeli nyilatkozatot külföldi tartózkodásáról, amely letölthető a Belügyminisztérium honlapjáról, de a választási bizottságtól is kérhető. Ezt követően a választási bizottság beírja őt a szavazók jegyzékébe, és leadhatja a szavazatát. Vigyázat, a személyi igazolvány nem elegendő, a választási törvény az ő esetükben kimondottan az útlevél szükségességét írja elő, személyi igazolvánnyal tehát nem szavazhat.
A szlovákiai állandó lakhellyel rendelkező állampolgárok a személyi igazolványukkal igazolják magukat az állandó lakhelyük szerint illetékes szavazóhelyiségben. Hogy pontosan melyikben, erről az önkormányzatok már elküldték az értesítést a választói jegyzékben szereplő állampolgároknak. Ha ön nem kapott ilyet, mindenképp érdeklődjön ennek okáról az önkormányzatnál.
Az önkormányzat emiatt nem köteles tovább nyitva tartani. Aki választói igazolványért folyamodott, azt a lakhelye szerinti választói jegyzékből törlik. Ezt követően az igazolvánnyal az ország bármelyik választási helyiségében leadhatja a voksát, egyébként a lakhelye szerint illetékesben is. A választói igazolványt a visszaélések elkerülése végett nem pótolják. A választói igazolványt a választási bizottság a személyazonosítást követően bevonja.
A választási bizottság tagja a jegyzékben bekarikázza a szavazó nevét, átadja a szavazólapot és a borítékot, melynek átvételét aláírással kell igazolni. Ezt követően a paraván mögé kell vonulni, és a legszimpatikusabb jelölt nevét bekarikázni. Ha valaki nem vonul be a paraván mögé, hanem máshol végzi el a műveletet, annak a választási bizottság nem teszi lehetővé a szavazást.
Ha a paraván mögött meggondolta magát, és a karikázás után jött rá, hogy mégis mást választana, kérhet új szavazólapot, ám az elrontottat az ezek gyűjtésére szolgáló urnába kell helyezni. Aki nem oda dobja, hanem hazaviszi, szabálysértést követ el, és 33 eurós bírsággal sújtható.
Aki bármilyen egészségi akadályoztatás miatt, vagy más oknál fogva nem tudja egyedül bekarikázni a kiválasztott jelölt nevét, az magával vihet egy segítő személyt, aki a szavazólapot az ő utasításai szerint elkészíti. Ha bedobni sem tudja, akkor ezt is megteheti helyette. Ez a segítő azonban nem lehet a választási bizottság tagja.
Aki a szavazóhelyiségbe való eljutásban akadályoztatva van, az önkormányzatnál vagy a választási bizottságnál mozgóurnát kérhet. Ha viszont a szavazókörzete területén kívül tartózkodik, pl. kórházban, szociális otthonban, akkor csak választói igazolvánnyal szavazhat.
A választási bizottság tagjai az első fordulóban 69, elnökei 89,70, jegyzőkönyvvezetői 86,25 euró jutalmat kapnak.
A második fordulóban a bizottsági tagok jutalma 77,16, elnökeié 100,31, jegyzőkönyvvezetőié 96,45 euró lesz.
Az egyes jelöltek a kampányra legfeljebb 500 ezer eurót költhetnek. A kampányköltségeket kizárólag transzparens számlán vezethetik, amelyen minden számlamozgás elérhető harmadik fél számára.
Azt, hogy melyik banknál nyitottak transzparens számlát, kötelesek bejelenteni a belügyminisztériumnak, a számlanyitást követően. A számlák elérhetőségét a minisztérium nyilvánosságra hozza.
