Szlovákiában fél-, Magyarországon már kétmillió ember kapta meg a vakcina második adagját. Miért?
Bizonyára csak véletlen egybeesés, hogy a két szomszédos ország oltási programja szinte napra pontosan egyszerre érkezett mérföldkőhöz. Kár, hogy a kettő léptéke nagyon más.
A koronavirus.gov.hu portál írta meg reggel, hogy Magyarországon immár a vakcinának köszönhetően teljes védettséget élvezők száma eléri a kétmilliót. Az első oltást is több mint négymillióan megkapták már, köszönhetően annak, hogy Budapest még időben észrevette, gond lehet az európai uniós vakcinaelosztással. Gond is lett! Tucatnyi cikkben foglalkoztunk a témával, a miértékkel és a hogyanokkal, ezért erre most nem térnénk ki részletesen.
Azt is megírtuk, hogy a közeljövőben százezerszámra érkezik majd vakcina Szlovákiába is, így a rendelkezésre álló oltóanyagok mennyisége már nem jelenthet problémát. Az oltási tempó azonban igen!
A szlovák sajtó ma reggel címoldalon hozta a hírt, elértük a félmilliomodik, második adaggal is beoltott állampolgárt. Kétségtelen, ez remek hír, azonban, ha összehasonlítjuk a két ország statisztikáit, ordító a különbség. Az Eurostat adatai szerint Magyarországnak jelenleg 9,7 millió lakója van, Szlovákiának 5,45 millió. Kisiskolás matematika is elég hozzá, hogy belássuk, Szlovákia alaposan lemaradt.
Magyarországon a lakosság 20,61%-a, míg Szlovákiában csak 9,17%-a kapta meg a második oltást.
Nyilván ezt a feltűnő különbséget nem lehet 100%-ban a szlovák oltási program nyakába varrni. Az AstraZeneca körüli botrányok alaposan megrázták Európát, s mivel Szlovákiában, leszámítva a legidősebb korosztályokat, szinte mindenki "Astrát" kapott, érthető a lassulás. Április elején például előállt az az egészen furcsa szituáció, hogy míg az AstraZeneca első adagját már több mint háromszázezren megkapták, addig a másodikat alig néhány százan. Ez az óriási nyílt olló azóta lassacskán csukódik, de még mindig igen nagy a kontraszt.
Mindezek ellenére is figyelemreméltó, mennyire más a két ország oltási sebessége.
A különbség akkora, hogy azt nem lehet pusztán a raktárkészleten álló vakcinák számára visszavezetni. Magyarország az elmúlt hetekben, nagyjából április elejétől átlagosan napi hatvanezer embert oltott be, s ha sikerül tartaniuk magukat a kormány tervéhez (eddig nagyjából sikerült), akkor az előttünk álló két hétben ez a szám a 150 ezret is elérheti. Mivel néhány napja Magyarországon elindult a mindenki számára elérhető online regisztráció, így a szakértők szerint lehetőség lesz akár két hétig is napi 150 ezer embert beoltani, ezzel
június elejére Magyarországon már hétmillió ember kaphatja meg a vakcinát (ehhez persze az oltakozási hajlandóság növelése is elengedhetetlen).
Szlovákiában ezzel szemben korántsem ilyen rózsás a helyzet, nem figyelmen kívül hagyva a lakosságszámban mutatkozó nyilvánvaló különbségeket, igen sokatmondó adat, hogy az oltási kampány kezdete óta mindössze egyetlen olyan nap volt, amikor 24 ezernél több embert oltottak volna be (április tizenhatodika), a hétnapos mozgóátlag pedig egyszersem kúszott 16 ezer fölé.
Hogy a különbségnek mi lehet az oka, azt nagyon nehéz egyértelműen megállapítani. Számos nyugati országban, de Magyarországon is, a háziorvosok, körzeti orvosok az oltási kampány aktív résztvevői, ők értesítik a várakozókat és ők is oltják be őket a vakcinával. Tudjuk, a Pfizer-vakcina különleges igényei miatt (-70 Celsius-fokot írtak elő sokáig, később ezt módosították, most hivatalosan -15-20 Celsius-fok is elég) a háziorvosokat nehezen lehetett bevonni a kampányba. Mégis, épp itt az ideje, hogy a döntéshozók elgondolkozzanak ezen a lehetőségen. Dr. Pásztor László több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező háziorvos már kora tavasszal arról beszélt portálunknak, szükség lesz a körzeti orvosokra egy sikeres oltási programhoz. Az influenza elleni kampányok során már bevált módszerekkel teljes települések lakosságát lehetne gyorsan és zökkenőmentesen beoltani.
