Beoltassam magam AstraZenecával, vagy várjak a Pfizerre? Milyen védettséget ad az első oltás? Kérdések és válaszok

A DenníkN foglalta össze a vakcinákkal kapcsolatos legégetőbb kérdéseket.

Lehetőségem van magam beoltatni az AstraZeneca vakcinájával. Ne várjak inkább a Pfizerre?

Ez a hezitálás veszélyes lehet, hiszen a koronavírus még mindig terjed a környezetünkben.

A fiatal életkor sem jelent garanciát arra, hogy a fertőzés következetében ne lépjenek fel súlyos, esetenként végzetes tünetek, illetve a fiatalabbak is számolhatnak az elhúzódó betegség, az ún. hosszú Covid szövődményeivel.

Már az első oltás is immunválaszt vált ki a szervezetben, jelentősen mérsékelve a fertőzés kockázatait

- állítja Peter Celec immunológus, aki szerint egyértelmű, hogy ha lehetőségünk van, nyugodtan oltakozzunk az AstraZeneca vakcinájával. Celec szerint fontos érv a vakcina mielőbbi beadása mellett az is, hogy a már beoltottak a kutatások szerint jóval kevésbé terjesztik a vírust.

Mekkora esélye van, hogy az AstraZeneca beoltása után vérrögképződés lép fel?

Erre szinte elhanyagolható az esély, egyáltalán nincs arányban azzal a kockázattal, amit az oltás elmaradása esetén a koronavírus-fertőzés fellépése jelent.

Az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban 25 millió beadott vakcina után 87 súlyos következményekkel járó vérrögképződéses esetet jegyeztek fel, ebből 18 volt halálos. Ez mindössze 0,3-es gyakoriságot jelent 100 ezer oltást követően. Fontos hangsúlyozni, továbbra is vizsgálják, egyáltalán van-e egyenes összefüggés a vérrögképződéses esetek és az oltások beadása között.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a vérrögképződés kialakulására több tényező is sokszorosan nagyobb kockázatot jelent, mint az AstraZeneca oltás beadása. Ilyen a repülés, a terhesség, a daganatos megbetegedés, a fogamzásgátló tabletta szedése, a túlsúly és a dohányzás. 

Egyelőre, mivel viszonylag kevesen kapták meg a második oltást, nem lehet egyértelműen állást foglalni abban a kérdésben, növeli-e a vérrögképződés kockázatát az emlékeztető oltás beadása.

Tényleg eltörlik a korhatárt az oltások regisztrációjánál?

Bár az egészségügyi tárca valóban mérlegeli ezt a lehetőséget, ilyen döntés egyelőre nem született. Vagyis pillanatnyilag még nem tudni biztosan, mikortól oltakozhatnak a 35 év felettiek.

Ha eltörlik a korhatárt, kik élveznek majd előnyt a regisztrációnál?

Az elsődleges szempont az lesz, milyen oltópontot jelölünk meg.

Ha az általunk választott oltóponton hosszú várólista alakult ki, akkor bizony csúszhat az oltás. A sorrendet a jelenlegi szabályozás szerint nem befolyásolja, ha valaki krónikus beteg.

Megfertőződhetek-e az oltás után?

A vakcinák nem biztosítanak száz százalékos védettséget a fertőzéssel szemben, de a beoltottak esetében szinte biztosan kijelenthető, hogy nem alakulnak ki súlyos tünetek,

vagyis, aki már megkapta a vakcinát, s kialakult nála a védettség, az nem veszíti életét, sőt nem is fog kórházba kerülni a Covid-19 szövődményeivel.

Már az első vakcina is védettséget biztosít?

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy például az AstraZeneca és a Pfizer oltóanyagok esetében már az első dózis is hatékony védelmet biztosít:

a beoltottak körében a kórházi ápolásra szorulók aránya a tizedére csökkent a vakcina beadását követő második, illetve harmadik héten.

Lehet-e "keverni" az oltóanyagokat?

Franciaországban és Németországban már engedélyezték, hogy azok a fiatalabb nemzedékekhez tartozó beoltottak, akik először az AstraZeneca oltást kapták, másodszor a Pfizer vakcinájával legyenek beoltva.

Egyidejűleg klinikai vizsgálatok zajlanak, mennyiben befolyásolja a hatékonyságot a vakcinák "keverése", ami egyébként nem példa nélküli az oltások történetében.

Lehet-e oltani a gyerekeket?

Szlovákiában és az Európai Unióban egyelőre nem oltják a kiskorúakat, de a nyájumminitás eléréséhez szükség lehet a gyermekek beoltására is.

Beoltják-e a várandós nőket?

Nem állnak rendelkezésre meggyőző klinikai vizgálatok a kérdés eldöntésére, ezért azon várandós nőknek javasolják az oltakozást, akik bizonyos rizikócsoportokba tartoznak, például egyészségügyi dolgozók.