2023. október 7., 10:23

Öllös László: Csak akkor lehet egységet teremteni, ha a felek eltűrik egymást

A szeptember 30-ai választást követően az is kiderült, hogy a Szövetség nem került be a parlamentbe. Ez azt jelenti, hogy továbbra sincs érdekképviselete a felvidéki magyar közösségnek. Hol követett el hibát a Szövetség, és milyen következtetéseket kell a pártnak levonni a választást követően?  Mi lesz ezután, és mi lehet az etnikai alapú politizálás jövője? Erről, és sok minden másról Öllös László politológussal beszélgettünk, a teljes beszélgetést portálunkon, podcast formájában lehet meghallgatni.

Öllös László
Fotó: Rózsár Vince

Mi állhat az mögött, hogy a Szövetség parlamenten kívül rekedt. Lett volna még tartalék a pártnak, vagy több magyart már nem lehetett mozgósítani, illetve hová tűntek a magyar szavazatok?

Lett volna tartaléka a Szövetségnek. Annak, hogy nem tudta megugorni a párt az öt százalékos bejutási küszöböt, vannak külső és belső okai. A külső okokhoz a pártnak nincs köze, nem tudott rá hatást gyakorolni, és erre a jövőre sem fog tudni. Azonban vannak belső okok is.

Nézzük meg először a külső okokat.

A külső okok közé tartozik a magas részvétel. Ezzel természetesen nem lehet mit kezdeni. A másik pedig az a tényező, hogy a közvélemény-kutatások szisztematikusan alulmérték őket. Ugyan voltak olyan közvélemény-kutatások, amelyek öt százalék fölé mérték a pártot. Én hármat számoltam össze. Érdemes megnézni, hogy mely magyar sajtótermékek nem hozták le ezt az eredményt. A magyar sajtó jelentős része kifejezetten azon munkálkodott, hogy ez a párt ne szerepeljen jól a választáson.

Fokozatosan azt próbálták elhiteni, hogy itt három erős párt van, és gyakorlatilag pozitív írás alig jelent meg a legerősebb pátról, a Szövetségről a sajtó egy részében. Ez nem az első ilyen választási kampány, amikor ez történik. Ezidáig ennek nem volt következménye az adott sajtóorgánumokban. A választások előtt tehát ezt következmények nélkül mindig meg lehetett csinálni. Érzésem szerint azonban most lesz ennek következménye. Egy változás rajzolódik ki a sajtóban, és valaki ezt már látja is. Ennek a lényege a következő. Ez a 0,09 százalék, amely a Modr,-Most-Híd eredménye, fokozatosan, kulturálisan, lépésről lépésre rá fog vetülni az egyes sajtóorgánumokra is. Adódik ugyanis az a kérdés, ha egyszer már szlovák pártra szavazok hasonló értékrenddel, akkor minek kell olvasnom magyar sajtót? Már vannak a soraikban olyanok, akik ezt érzik, hiszen nekik is az az érdekük, hogy legyen egy erős magyar közösség határozott identitással, amelynek vannak különféle szélei, de azok is a közösség széleit jelentik. Ha ezt egyesek lebontják, akkor maguk alatt fűrészelik a fát. Ez egy hosszabb folyamat, de statisztikailag ez már kezd megmutatkozni. Egy adott újság csak addig tud megmaradni, amíg a veszteségeit finanszírozza valaki.

A külső okok közé még egy dolgot lehetne sorolni. A magyar média a választási kampány utolsó heteiben Robert Ficót pozitívan szerepeltette a köztévében. Ez pedig jelentős szerepet játszott abban, hogy nagyon sok magyar a Smerre szavazott. Csakhogy ez az összefüggés nem önmagában való összefüggés, hanem két másikkal együtt érvényes. Az egyik az, hogy ez megtörtént, a másik ok, hogy alulmérték a pártot, a harmadik pedig az, hogy a magyar sajtó megbízható forrásként hivatkozott ezekre a felmérésekre. Ez azt eredményezte, hogy a magyar választó nem kis része hozzájárult a Smer fölényes győzelméhez. Tehát nem az volt, hogy a PS-hez vándoroltak ezek a szavazók, hanem a Smerhez. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy ezeket a szavazókat vissza lehet majd hozni.

Öllös László
Fotó:  Rózsár Vince

Az igaz, hogy a magyar térfélen nem alakult ki igazi magyar-magyar verseny, de segített volna az összképen, ha három magyar lista helyett csak egy magyar lista indult volna el?

Bizonyára segített volna. Hiszen nem tántorított volna embereket a szavazástól. Hónapokon keresztül az volt a téma a sajtóban, hogy szakad szét a párt, a platformok pedig veszekednek. Ez a pártot is lent tartotta öt százalék alatt. Az eredmény, amelyet a másik két tömörülés elért, jelentéktelen, hiszen valóban csak a legszűkebb baráti és családi kör szavazott ezekre a személyekre. Ahhoz viszont volt erejük, hogy elkedvetlenítsenek választókat.

Tudott a Szövetség új szavazókat behozni?

Úgy tűnik, hogy igen. Annak ellenére, hogy kevesebb a magyar, mint négy éve, megnőtt a magyar pártra leadott szavazatok száma.

Az utolsó három választás óta folyamatosan nőtt a magyar pártokra leadott szavazatok száma. Ugyanakkor a részvételi arány is nő. A kérdés szerintem az, hogy a magyarok részvétele miért volt alacsony a déli járásokban. Ez már nem kis mértékben a Szövetség belső okaira vezethető vissza.

Nézzük meg akkor azokat a bizonyos belső okokat!

Kezdeném történetiségében. Az első nagyon fontos belső ok még a tavalyi évből származik. Amikor is az összevont önkormányzati és megyei választások előtt Nagyszombat megyében megpróbálják megbuktatni Berényi József megyeelnöki jelöltségét. A két másik platform összefog, és megpróbálják elérni azt, hogy ne ő legyen a jelölt. Ez viszont nekik nem sikerült. Ha ez sikerült volna, akkor minden bizonnyal az MKP platform megroggyant volna a párton belül. Ekkor ugye Berényi József a legerősebb embere a platformnak, a legismertebb személyisége a pártnak.

Berényit nem a teljesítménye miatt próbálják eltávolítani, hanem belső politikai okok miatt. A sajtóban természetesen ez a fő téma. A választásokat követően jön is a reakció Berényiéktől, miszerint meg kell szüntetni a platformokat. Ez január elejéig központi téma. A felek egy párton belül egzisztenciálisan veszélyeztették egymást politikailag. Ez pedig a legnagyobb baj, amely egy pártot érhet, hiszen a párton belül nem szövetségesként tekintenek egymásra a felek, mégcsak nem is tűrik meg egymást, hanem megpróbálják egymást elintézni. A megyei választások előtt megvolt a lehetőség arra, hogy parlamenten kívüli pártként országos kampányt csináljanak, tehát országos ügyeket is belevigyenek a kampányba. Annak ellenére, hogy nem folytatnak országos kampányt, a sikeres összevont megyei és önkormányzati választásokat követően a közvélemény-kutatások rendszerint 5 százalék fölé mérik a pártot. A platform kérdésének a témája miatt azonban a támogatottság ismét öt százalék alá esik. Itt lett volna meg az egyetlen, és egyben utolsó kampánylehetőség, hogy felmásszanak öt százalék fölé, és aztán ott stabilan megragadjanak. Erre valóban volt lehetőség, de ezt elpuskázták.

A platformokat végül nem sikerül megszüntetni, és januárig, tavaszig ez a téma. Az első sajtótájékoztatók is lassan alakulgatnak, a párt nem egységes, a közvéleménnyel is alig kommunikál, a sajtótájékoztatókon pedig a platformok külön tartanak sajtótájékoztatókat.

A párt nagyon helyesen tavaly ősszel eldöntötte, hogy programot ír. Ám ez a program, csak a következő év nyarára készül el. Ez pedig egy óriási hiba, hiszen háromnegyed évig nincs a párt kezében egy olyan program, amelyet kommunikálni lehetne. A Szövetségnek ekkor volt lehetősége arra, hogy a bizonytalan szavazókat is megszólítsa, tehát személyesen felkeresse őket. A kopogtatós, az úgynevezett door to door-os kampányt már a tavasz folyamán el kellett volna kezdeni. Ez azonban csak nagyon későn, nyár végén kezdődik el.

Öllös László
Fotó:  Rózsár Vince

Térjünk rá a legnagyobb töréspontra, amely a Híd-platform egy részének a kiválását okozta. A Híd platform vezető politikusai azt kommunikálták, ha Gyimesi György érkezik, akkor ők távoznak a pártból. Lehetett volna megoldást találni arra a helyzetre, hogy Gyimesi György is rajta legyen a listán, és a Híd platform vezető politikusai is maradnak?

Én nem látok megoldást, viszont az érem másik oldala az, ha Gyimesi az OĽaNO-ban marad, akkor ott vitte volna végig a kampányát, és sokkal jobb eredményt ért volna el, mint a távozók. Továbbra is érvényes az, amelyet már korábban is említettem, hogy csak akkor lehet egységet teremteni, ha a felek eltűrik egymást.

Van itt egy másik teória is, amelyet Gyurovszky László írt meg. Az egykori politikus ugyanis azt mondja, hogy semmiféle racionális háttere nincs annak, hogy Simon Zsolt nem jött fel a listára, és a távozó hidasok elmentek, mert külön nem lehet bejutni a parlamentbe. A bejutás szempontjából ez semmiféle racionális érv nem támasztja alá. Ez egészen addig tűnik irracionális döntésnek, amíg célként a bejutást tartjuk. Ugyanis ha célként nem a bejutást tartjuk, akkor a döntésük racionális volt. A jövőben is számolni kell hasonló cselekedetekre, miszerint azt fogják hangoztatni, hogy legyen magyar egység, és ennek értelmében lehetetlenné teszik a magyar egységet. Mindig lesznek olyanok, akik ezen fognak munkálkodni. Gyimesi Györgyhöz visszatérve, azt viszont a rovására kell írni, hogy tempót tévesztett. Ugyanis akkor kezdi bírálni a Hidat, amikor már az egységről van szó.

Na de pont így építette fel magát.

Felépíthette volna magát másképpen is, neki már egység zászlóhordozójaként kellett volna mutatkoznia.

Mi lehet az etnikai alapú politizálás jövője?

Azokon a hiányosságokon túl, amelyeket említettem, volt egy csomó dolog, amelyet nagyon jól csináltak. Például az az üzenetcsomag, amelyben a helyi, regionális problémákkal foglalkoztak, az kifejezetten nagyon jó volt, mert emberközpontúságot mutatott, és embereket szólított meg. A jövőben pedig erre mindenképp lehet építeni.

A pártelnök, Forró Krisztián hatalmasat fejlődött. Ha visszagondolunk, egy jó fél évvel ezelőtt a megszólalásaiban lassú, bizonytalan, és kifejezetten unalmas volt. Azonban elkezdett érzelmeket bevinni a beszédébe, és abban a pillanatban érdekessé, és hitelessé kezdett válni. A pártelnöknek szerintem maradnia kellene. Az internetes kampány is nagyon energikus volt. Azt gondoltam a nyáron, hogy a szlovák médiában kisebb teret kapnak a Szövetség politikusai. Ugyan nem volt olyan terük, mint a parlamenti pártoknak, de azért észre lehetett őket venni a képernyőkön. Ezeken a vitákon kimondottan jól szerepeltek a politikusok. Sőt, az egyik jelölt a vitát követően hetven százalékos támogatottságot kapott a nézőktől.

Ezekre akkor lehet építeni. Na de mégis milyen úton kellene továbbmenni a pártnak?

Pillanatnyi bizonytalanság nélkül erőteljesen tovább kell dolgozni. Másodsorban, azonnal meg kell fogalmazni, hogy milyen módon szólnának bele a kormányprogramba. Konkrét, regionális és magyar ügyeket felvállaló igényeket kell megfogalmazni. Mert ebből lehet csak igazán látni, hogy ez egy aktív párt.

Hallgassa meg a teljes beszélgetést itt:

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.