Megmenekült Somorja ivóvize? – Nincs magyar kéz a vízcsapon!
Előzetes intézkedést adott ki a Pozsonyi Járási Hivatal, mely megtiltja az ivóvízforrást potenciálisan veszélyeztető tevékenységet a somorjai ivóvízforrás környékén.
Az előzetes intézkedéssel az újabb intézkedés kiadásáig tiltották meg a vízforrás védőövezetében végzett munkálatokat. A kutak közelében egy beruházó egy lakóparkot szeretne építeni.
Az előzetes intézkedés kiadását a Pozsonyi Vízmű kérte, a Környezetvédelmi Minisztérium módszertani utasításával összhangban.
– mondta Katarína Butkovská környezetvédelmi államtitkár.
A somorjai vízbázis 3000 liter ivóvizet ad másodpercenként, ami elméletileg az ország felének ivóvízellátását is tudná fedezni.
Pozsonyban, s csakis Pozsonyban döntenek arról, hogy az ingatlanfejlesztők építkezhetnek-e a csallóközi vízkészlet talán legértékesebb részét rejtő területeken. A Magyar7 figyelmét a somorjai, környezet és tájvédelemmel foglalkozó Dunavit Polgári Társulás hívta fel a július végén kialakult helyzetre. Lényege, hogy miután a szlovákiai magyarságtól megvonták a csallóközi vízkinccsel kapcsolatos döntésekben való részvételi jogot, most már a víz minősége is veszélybe került a tervezett nagyszabású építkezések miatt.
Kevesebb szó esik a közigazgatási felosztás kapcsán olyan konkrét gazdasági, illetve stratégiai jelentőségű témákról, amelyek gyakorlati megoldásánál sem a szlovákiai magyarság, sem annak politikai képviselete nem rendelkezik még csak beleszólási joggal sem. Annak ellenére sem, hogy ezek a kérdések területileg a szlovákiai magyarság lakóhelyét elsődlegesen érintik. Ilyen kérdés a csallóközi vízkincs, amelyről a szlovák vízügyi szakértő, Alena Trančíková a Dennik N napilapnak azt nyilatkozta, hogy nagyobb értéket képvisel, mint a Tátra.
A Csallóközről viszont kevesen tudják, hogy bár csak 84 kilométer hosszúságú földterületről van szó, mégis három megye, Pozsony, Nagyszombat és Nyitra osztozik rajta. Így aztán a Gútor–Somorja kataszterében lévő, felbecsülhetetlen értékű vízkészlet a pozsonyi járási hivatal jogkörébe tartozik, amely tudomásunk szerint már 2015-ben megkapta a védősávok kiszélesítésére vonatkozó kérelmet.
Ahogy azt már Molnár Leventétől, a Dunavit munkatársától megtudtuk, a járási hivatal csak 2021-ben adta ki azt a határozatot, amellyel jóváhagyta a vízkincs kútja körüli védősáv kibővítését. A képünkön a pirossal határolt rész jelzi az új, teljes védősávot. A határozattal tehát egy évek óta húzódó folyamat végére került pont, de csak látszólagosan. A Pozsonyi Vízművek (BVS) ugyanis jelenleg másodpercenként 600–900 liternyi vizet vételez a kútból, amelynek a kapacitása meghaladja a másodpercenkénti 3000 litert. A jövőbeli tervek (amelyek innen Közép-, sőt Kelet-Szlovákia csővezetéken történő vízellátásával is számolnak) nagyobb kapacitásról szólnak, s ezért kellett kérvényezni a védősáv lényeges kiszélesítését is.
Az ingatlanfejlesztők, illetve a területen ingatlantulajdonnal rendelkező más jogi és fizikai személyek megtámadták a pozsonyi járási hivatal határozatát, s szinte csak jogi és adminisztratív hibákra hivatkozva kérték a másodfokon eljáró környezetvédelmi minisztériumot, hogy a védősávokra vonatkozó döntést semmisítse meg. Ez július végén be is következett – vázolta a helyzetet Molnár Levente, s hozzátette, a minisztériumnak nem nagyon volt más lehetősége, hiszen vélhetően a jogi és adminisztratív hibákat tényleg elkövette a járási hivatal. Átmeneti megoldás viszont létezik arra az esetre, hogy az új határozat megszületéséig ne lehessen beépíteni a víznyerő tervezett védősávjait. Ehhez arra lenne szükség, hogy az új eljárást lefolytatni hivatott pozsonyi járási hivatal kiadjon egy ún. előzetes intézkedést arról, hogy az ügy végleges lezárásáig a területen semmilyen, a vízüggyel össze nem függő tevékenységet nem lehet folytatni.
Természetesen teret adunk az egyik emblematikus ingatlanfejlesztő cég, a besztercebányai (!) illetőségű Profinex building Kft. vezetőjének, Roman Kvasničkának is, akinek azt az egyszerű, s talán naiv kérdést tettük fel, hogy miért akar valaki egy országos vízkészlet területén lakóparkokat építeni? Kérdésünkre választ nem kaptunk, azt viszont a cég titkárságáról érkező levélből megtudtuk, hogy már tizenhét éve tulajdonosai a gútori ingatlanoknak, amelyeket az akkor érvényes területrendezési tervek építkezési ingatlanokként tartottak nyilván.
A védősávokról szóló döntés elleni fellebbezéseknek helyt adó környezetvédelmi minisztérium szóvivőjétől megtudtuk, hogy a megsemmisítő határozatuk meghozatalával párhuzamosan tájékoztatták a járási hivatalt az előzetes intézkedés meghozatalának lehetőségéről. Mint mondta a Dunavit Polgári Társulás munkatársa, Molnár Levente, az építkezéseket lényegében nem engedélyező előzetes intézkedés akár évekig is érvényben lehet, s gyakorlatilag védheti az egyszer már kihirdetett és most visszavont védőzóna területét a visszafordíthatatlan beavatkozásoktól.
