Varga Péter: meg kell teremteni a hivatalos őstermelői státuszt

Szlovákiában nincs hivatalos őstermelői státusz

A szakember szerint a legnagyobb gond az, hogy Szlovákiában még nem létezik hivatalos őstermelői státusz, hiányzik ugyanis az ahhoz szükséges jogi szabályozás.  

„A szlovákiai törvények adta lehetőségek között olyan őstermelői státusz, mint például a szomszédos Magyarországon vagy Lengyelországban, nálunk gyakorlatilag nincs. Egyrészt az idehaza önállón gazdálkodó parasztember (SHR) valójában nem tartozik ebbe a kategóriába. Másrészt az, aki az agráriumot és az ahhoz tartozó feldolgozó ipart Szlovákiában vállalkozásként műveli, hivatalosan szintén nem sorolható az őstermelők kategóriájába. Közéjük ténylegesen azok a fizikai személyek tartoznának, akik háztáji termeléssel foglalkoznak, de nem vállalkozók. Magyarországon egy törvényrendelet határozza meg azt, hogy pontosan kik is kerülhetnek be ebbe a kategóriába: például azok, akik legfeljebb 300 hektárnyi területen gazdálkodnak. Odaát ugyanis a Nemzeti Agrárkamara által nyilvántartott és rendszeresen ellenőrzött őstermelők, akik bizonyos bevételhatárig nem számítanak vállalkozónak, nem szerepelnek egyéni agrárvállalkozóként. Rájuk ugyanis a vállalkozókénál kedvezőbb adózási feltételek vonatkoznak, s pályázati pénzekért is folyamodhatnak“ – magyarázta a Hírek.sk-nak Varga Péter.

Ugyanakkor hozzátette, annak ellenére, hogy nálunk még hiányzik ez a hivatalos kategória, nem hivatalosan mégis őstermelőknek nevezzük a háztáji gazdaságukban különféle termékeket vállalkozói engedély nélkül előállító és azok bizonyos részét értékesítő termelőket.

Előnyöket vonna maga után a mielőbbi törvényi szabályozás

„Az őstermelői státusz megteremtése érdekében azonban idehaza is fontos lenne a mielőbbi törvényi szabályozás “ – szögezte le.

A Gazda Polgári Társulás más érintett szervezetekkel összefogva ebben az ügyben lépéseket tervez, és a közeljövőben kidolgozzák a vonatkozó törvénymódosító javaslatot.

„Ahhoz azonban a Gazda PT egyedül kevésnek bizonyulna, célunk eléréséhez szélesebb körű összefogásra és a kormánypárti képviselők hatékony támogatására is szükség lenne“ - jegyezte meg Varga Péter.

Ez a státusz egyebeken kívül azzal az előnnyel is járhatna, hogy a hazai fizikai személyként gyümölcsöt, zöldséget termelők és háziállatokat tenyésztők, illetve a családjuk által el nem fogyasztott termékeiket értékesíteni akarók is majd pályázati pénzekhez juthatnának, amire jelenleg csak a jogi személyeknek-vállalkozóknak nyílik lehetőségük. „Ily´módon a fiatalok számára is vonzóbbá válhatna a vidék, szívesebben maradnának odahaza a szülőföldjükön, ahol biztosítani tudnák családjuk megélhetését. Tény, hogy manapság háztáji gazdálkodóként nem tudnak olyan jövedelemre szert tenni, hogy érdemes legyen kiváltaniuk a vállalkozói engedélyt, s a továbbiakban adót és járulékokat fizetni. Emiatt többen inkább másféle tevékenységbe kezdenek...“ – ismertette a jelenlegi helyzetet és az esetleges kilátásokat a Gazda Polgári Társulás vezetője.

A gútai fórum egyik célja a valódi őstermelői piacok népszerűsítése   

A gútai őstermelői fórumot és bemutatót a Gazda Polgári Társulás azért is kezdeményezte, hogy azon népszerűsítsék az ún. valódi őstermelői piacokat.

„A jelenlegi városi piacok ugyanis általános kereskedői piacnak számítanak, ahol egymás mellett árusítanak a regionális háztáji termesztők és termékelőállítók, valamint a további kereskedők. Bár a komáromi vár és városi művelődési központ közelében ugyan létrehoztak egy őstermelői piacot, ám sok termesztő mégis szívesebben árusít az évtizedeken át megszokott nagypiacon, a gázgyár közelében, amelynek a vásárlók részéről nagyobb a látogatottsága. Úgy vélem, hogy a valódi őstermelői piacon nem szabadna árusítaniuk olyan kereskedőknek, akik termékeinek kétes az eredete – például bizonyos termékeiket a hipermarketekből vagy a nagyraktárakból szerzik be, s azokat ott némi felárral eladják. Kizárásuk érdekében az önkormányzatoknak konkrét piaci feltételeket kellene megszabniuk, aminek következtében az említett kétféle árusokat más-más piacokra lehetne szétválasztani“ – vázolta a teendőket Varga Péter.

A Falugazda-hálózatról és az őstermelők kitörési lehetőségeiről is szó lesz

A gútai tájházba péntekre meghirdetett őstermelői fórum és termékbemutató nyilvános lesz – bárki bemutathatja termékeit, s oda nem szükséges előre bejelentkezni.  

„Az efféle helyi kezdeményezéseknek az is a szerepük, hogy népszerűsítsük az adott térségre jellemző helyi termékeket, megfelelő marketinggel segítve azok köztudatba kerülését. Bizonyítani szeretnénk azt is, hogy minden régióban lehet minőségi termékeket előállítani, és azokat legalább a 30-40 kilométeres körzetben levő piacokon befuttatni“ – fejtette ki.

A fórumon Varga Péter mellett Mészáros Győző falugazdász, volt mezőgazdasági államtitkár tart majd előadást a Falugazda-hálózatról és az őstermelők kitörési lehetőségeiről. Ismerteti azt is, hogy ez a hálózat miben és hogyan segítheti az őstermelők tevékenységét, illetve piaci helyzetbe hozásukat.

Az erdélyi őstermelőktől is van mit tanulnunk...

Csomortányi István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének elnöke az erdélyi tapasztalatokról számol be. „Mivel több hasonló erdélyi rendezvényen vettem részt, állíthatom, hogy az erdélyi őstermelők már jobban el tudják adni a regionális termékeiket, mint mi itt, a Felvidéken. Tehát bőven van mit tanulnunk tőlük. Nálunk még a helyi termékek bemutatását szolgáló rendezvények is hiányoznak. Igaz ugyan, hogy Gútán már minden évben megrendezik a Kattancs Fesztivált, de másutt még nem igazán követik a példájukat. Pedig azt hiszem, hogy sok nevezetes regionális termék kapcsán lenne érdemes hasonló fesztiválokat szervezni“ – jegyezte meg a pénteki fórum programja kapcsán.

A szervezők a későbbiekben a gútaihoz hasonló őstermelői fórumokat szeretnének tartani Gömörben és a Bodrogközben, s igény szerint esetleg további helyszíneken is. "Jellegzetes regionális termékekből ugyanis vélhetően másutt sincs hiány" - jegyezte meg a Gazda Polgári Társulás vezetője, Varga Péter.