Dr. Pásztor László: Minden egyes beoltott ember csökkenti a járványveszélyt!
Pásztor doktor úrral immár negyedik alkalommal ültünk le beszélgetni a járvány kezdete óta. A több évtizedes háziorvosi gyakorlattal rendelkező szakember már februárban arról beszélt, húsvét után enyhülés jöhet, lassulhat a járvány. Igaza lett! Aktuális interjúalanyunk ugyanebben a februári interjúban szintén elsők között beszélt arról, az alapellátás orvosai kellenek egy sikeres és hatékony oltási kampányhoz. Adta magát a dolog, hogy újra kikérjük a véleményét!
Februárban beszélgettünk utoljára, a járvány zenitjén. Akkor azt mondta, húsvét után csillapodni fog a pandémia, túljutunk a nehezén. Igaza lett! Az elmúlt lassan másfél évben nem sok hasonló, jól öregedő jóslatot fogalmaztak meg a koronavírussal kapcsolatban.
Örülök is neki, higgye el. Nem azért, mert igazam lett, az nem érdekel! Végre megállt a rossz tendencia. Ennek most óriási jelentősége van. Jött egy új miniszter, ennek is örülök, bár nem várok tőle nagy dolgokat, emberek, elképzelések, koncepciók nélkül érkezett. Kitérhetnék arra, hogy az egészségügyi reform elmaradásával elvesztegetünk megint egy választási időszakot, de hagyjuk ezt. Vladimír Lengvarský katonaember, tudja, hogy kell folyamatokban gondolkodni, ez most a legfontosabb.
Úrrá kell lenni a káoszon. Ez egy háború, úgy is kell viselkednünk, nem lehet várni arra, hogy a vírus magától eltűnjön.
Javában zakatol az oltási kampány. Mit gondol, rendben mennek a dolgok?
Ezt így nem merném kijelenteni. Egy nagyon szomorú dologra hívnám fel az olvasók figyelmét. Az egész oltási kampány az internetes elérésre épül,
értem én, hogy 2021 van, de akinek nincs internethozzáférése, már nem is létezik? Hogy van ez? Nem csak a regisztrációról van szó, a teljes kommunikáció az interneten keresztül zajlik.
A másik dolog, ha az embereknek normálisan, alaposan elmagyarázzák, mi miért történik, megértik, nincs szükség büntetésre, megfélemlítésre. Nem azért fog maszkot hordani, mert valaki azt megparancsolta neki, hanem azért, mert tudja, hogy ezzel védi magát és szeretteit. Rögtön más lesz a hozzáállás is. Ezt a felvilágosítást hiányolom nagyon.
Tanultunk az eddigi tapasztalatokból? Amit elrontottunk tavaly nyáron, idén kijavítjuk?
Tavaly az első hullám után sokkal nyugodtabban, optimistábban nézhettünk a szebb jövő felé. Nyilvánvaló, ez megbosszulta magát. Maradva a háborús analógiánál, az ellenfél kihasználta az elbizakodottságunkat, sajnos elvégezte a maga dolgát. Ahhoz, hogy ezt idén elkerüljük, kicsit magunkkal is törődnünk kell.
Több vitamint, testmozgás?
Ez is fontos, persze, de nem csak erre gondoltam. Felejtsük el, hogy arra várunk, Állam bácsi majd megoldja a problémáinkat. Már most fel kell töltenünk a készleteket, a reszpirátorok, védőfelszerelések, kézfertőtlenítők egyre olcsóbbak, nyáron kell bevásárolni ezekből, ne akkor szaladjunk a patikába, amikor a járvány már itt van a nyakunkon.
Ezek szerint lesz újabb hullám?
Minden jel szerint igen. Egyre inkább úgy tűnik, a védőoltás az egyetlen hosszútávú megoldás. Ideje, hogy mindenki eldöntse, a bezártságot választja-e, még egy olyan telet, mint az előző, a családi tragédiákat vagy a biztonságot és a szabadságot. Persze ez nem ilyen egyszerű, egyelőre csak sejtjük, mennyi ideig véd egy-egy vakcina. Az ellenanyagok szintjét meg tudjuk mérni, de ez önmagában kevés lehet. Minden egyes beoltott embernél nincs is értelme megmérni ezt, mert az úgy nevezett sejtes immunitásról nem ad releváns információt, holott egyre inkább látjuk azt, mennyire fontos a sejtek által közvetített immunitás. Meg kell vizsgálnunk, mekkora védettséget jelent egy-egy adag oltás. A Pfizernél sem véletlenül gondolkoznak egy harmadik dózisban, nem profithajszolásról van itt szó, könnyen előfordulhat, hogy tényleg kell egy harmadik adag, hogy minél hosszabb ideig tartson a védettség. Csupa olyan kérdés, amelyre lassacskán gyűlnek a válaszok, augusztusra, szeptemberre szerintem sokkal többet tudunk majd. Az új oltási kampányt is akkora kell időzíteni. A koncepciót már most össze kell állítani, hogy gördülékeny legyen az indulás. A vakcina nem egy félcipő vagy egy nagykabát, hogy ha eszembe jut, veszek egyet. A gyártási folyamat hosszú. Ami szerintem a legnagyobb baj, hogy még mindig nincs megfelelően kidolgozva, ki oltsa az embereket.
Erre rá is akartam kérdezni! Ön az elsők között javasolta, hogy a körzeti orvosokat is vonják be az oltási kampányba.
Persze, hát ez lenne a legegyszerűbb megoldás, (Cseh)Szlovákiában egyébként is az egész oltási rendszer az alapellátás orvosaira van alapozva. Ezzel biztosítani tudnánk az egyenlő hozzáférés elvét is. A pozsonyi menedzser és a királyhelmeci Juli néni egyenlő eséllyel kapná meg a vakcinát. A következő oltási kampányt nem lehet a februárban, márciusban alkalmazott módszerekre alapozni, különben megint kudarcot vallunk. Beszéltünk az előbb az internet-hozzáférésről. Tévedés, hogy manapság mindenki okostelefont nyomogat, és a neten éli az életét.
Faluhelyen ez még mindig nem általános, az állam nem várhatja el, hogy mindenki beszerezzen egyet. Hány faluban nincs még ma sem normális internet? Mi lesz ezekkel az emberekkel? Ők miként regisztrálnak? Mikor? Erre a problémára a legjobb megoldás a körzeti orvosok bevonása a kampányba.
Ez logisztikailag megoldható? Győznék ezt a háziorvosok?
Úgy gondolom, igen. Nagyjából 2200 háziorvosi rendelő van az országban, egy praxis átlagosan 1700-1800 felnőtt pácienssel jár, az orvosnál egy nap megfordul átlag ötven-hatvan beteg. Az összeset be tudja oltani, hisz, ha már ott a páciens, megkapja a vakcinát és meg is vagyunk! A körzeti orvos ismeri a betegeit, a korábbi betegségeiket, az esetleges rizikófaktorokat, azt is tudja, a praxisában hány mozgásképtelen beteg van. Az influenza elleni oltási kampányok idején ez működött, 90-95%-os átoltottsági mutatókat értünk el a saját körzetemben. Végigszaladtunk a nővérkével a faluban, elmondtuk az időseknek, miért kell az oltás és kész. Ez meg a másik dolog!
Ha az évtizedek óta ismert körzeti orvosa magyarázza el valakinek, miért kell az oltás, az azért egész más, mintha a tévéből hallja az aktuális kormányfőtől.
Gondoljunk csak bele, a páciens egy olyan személytől hallja a tényeket, aki itt lesz holnap, egy hét múlva és egy év múlva is. Ha nem ért valamit, ha kérdése van, az orvosa elmagyarázza, nem az internetről kell összekapirgálni az információkat. Nem azt fogja kérdezni a páciens, minek kell az oltás, hanem legfeljebb azt, melyiket válassza.
A nyárra erről már lecsúsztunk gondolom.
Igen, tartok tőle, de az idő az egy-kettő elszalad. Nekünk már az őszön kell elgondolkodnunk, azon, hogy akkor miként legyünk hatékonyabbak. Akad néhány kollégám, aki már most névjegyzéket állít össze arról, ha kell, ki akarja majd oltatni magát az ősszel.
Mindezt saját kútfőből, nincs erre kormányzati utasítás, készülnek arra, hátha a minisztériumban végre eszébe jut valakinek. Szerencsére vannak erre utaló jelek, az új miniszter már beszélt valami hasonlóról.
Mindez nem lenne példa nélküli, Magyarország ezt nagyon ügyesen megoldotta. Az emberek előre regisztráltak, a kormány pedig kiadta a háziorvosoknak, az ő körzetükben éppen hány érdeklődő van. Olyanok az oltottsági számaik is…
Az őszi kampány is hasonlóan elhúzódik majd, mint a mostani?
Nagyon remélem, hogy nem. Pont ezért mondom azt, hogy az alapellátás orvosai nélkül nem fogunk tudni beoltani egy-két hónap alatt hárommillió embert.
Egy-két hónap?
Igen, ha a járvány visszatér, nem lesz több időnk. Ebből a perspektívából az influenza elleni kampányból érdemes lehet kiindulni. Ott az oltási programot szeptember elején kezdjük és október közepére meg is vagyunk vele. Nyilván a léptéke más, de a lényeg ugyanaz. Most kell megszervezni az őszi oltási kampányt, most kell kidolgozni a logisztikát. Még nem vagyunk elkésve. Nem szabad megint átaludnunk a nyarat! Óriási hiba volt kihagyni az alapellátást, ez még egyszer nem történhet meg!
Mit vár a nyártól? Nyugtunk lesz a járványtól?
Meglátjuk, remélem! Az világosan látszik, hogy rengetegen kérnek oltást azért, hogy nyáron elmehessenek szabadságra. Ez egy érdekes dolog, érdemes lenne kihasználni. Európában szerintem nyáron már lesz néhány biztonságosnak nevezhető célpont. Csehország, Magyarország és Szlovákia szerintem rendben lesz. Spanyolország is időben megértette, mit jelent az idegenforgalom az országnak, ott dübörög az oltási kampány, lassacskán jönnek az első turisták. Horvátország és Görögország is viszonylag biztonságosnak tűnik, már most. Az óvatosság persze sehol sem árt!
Az Európa Unió által tervezett vakcinaútlevélről mit gondol? Jó ötletnek tartja?
Alapvetően igen.
És most jön a „de”?
Nézze, szerintem ugyanaz vele a probléma, mint az antigén-teszteléssel. Megkapta az ember, hogy negatív és azt hitte, övé a világ, már nem kell betartania az előírásokat, nem kell odafigyelnie magára. Ebben az esetben ugyanilyen komoly lehet a tévedés. Az év elején, ha jól emlékszem, 36 ezer szlovák állampolgár volt külföldön „nyaralni”. Bele se merek gondolni, a nyárra hányan akarnak elutazni. Hogy fogjuk ezt koordinálni, ki fogja felügyelni? Ennyi embernél hogy kutatjuk fel a kapcsolati hálót, ha ne adj Isten fertőzötten térnek haza?
Végezetül talán az interjú legfontosabb kérdése: mire számít az előttünk álló időszakban? Nyugodalmas nyár után lehet, jön egy újabb veszélyes ősz?
Ebben sajnos teljesen biztos vagyok! A lényeg, hogy erre most kell felkészülni. Nem akkor, amikor már itt van a nyakunkon, hanem most. Ezt a hibát tavaly nem csak Szlovákia, számos másik ország is elkövette. Magyarország volt az egyik kivétel, rögtön szeptember elején lezárták a határt. Az egész COVID-járvány legnagyobb tanulsága, hogy részletmegoldásokkal nem megyünk semmire. Nem elég, hogy letesztelem az országot, ha a pozitívok kapcsolati hálójával, kontaktjaival utána nem foglalkozom. Nem elég, hogy lezárom a határokat, ha az országon belül minden mehet tovább ugyanúgy. A nyáron lehetetlen lesz az embereket otthontartani, másfél év bezártság után ezt el kell fogadni. Ez viszont nem jelenti azt, hogy feltartott kézzel kell nekivágnunk az ősznek! Oltani kell! Minden egyes beoltott ember csökkenti a járványveszélyt.
