2020. április 5., 14:00

Mintha égő házba jártak volna kávézni

A koronavírus kapcsán egymásnak ellentmondó információk tömkelege kering a sajtóban. Egyik napról a másikra járványügyi szakemberek ezrei lepték el a közösségi oldalakat, és már olyan egyszerű kérdésekre sem kaphatunk egyértelmű választ, mint hogy érdemes-e maszkot viselnünk, vagy mégis miben különbözik ez a mostani egy klasszikus influenzajárványtól. Dr. Pásztor Lászlót, a Szlovákiai Magánorvosok Társulásának tiszteletbeli elnökét kértük meg, segítsen tiszta vizet önteni a pohárba.

Doktor úr, lassan négy hónapja, hogy az első koronavírusos beteg felbukkant Kínában, mára pedig Európa lett a fertőzés egyik fő gócpontja. Mit gondol a járvány eddigi alakulásáról? Ebben is különleges a koronavírus, vagy tulajdonképpen követi más járványok lefolyását?

Jelenleg két példából tudunk kiindulni, más eddigi járványtapasztalatból nem érdemes. Egyre biztosabbnak tűnik ugyanis, hogy többféle mutációval állunk szemben.

Bocsánat, ez azt jelentené, nem ugyanaz a vírus fertőz Kínában, illetve az olaszoknál?

Inkább úgy mondanám, ugyanannak a vírusnak más-más mutációja. Az egyik szembetűnő különbség a lappangási idő alakulása.

A kínai adatok szerint náluk 4-5 nap volt a betegség lappangási ideje, az olaszoknál ez jóval több, 14 nap körül van. Sőt, olvastam kínai tanulmányokat, elképzelhető, hogy 27 napig is tünetmentes hordozója lehet valaki a vírusnak. Ezek óriási különbségek.

Így nagyon nehéz felelős döntéseket hozni, nagyon nehéz például kijelölni a kötelező karantén időtartamát. Egy másik igen lényeges eltérés a kínai, illetve európai fertőzések lefolyásában mutatkozik. Az olaszoknál, spanyoloknál sokkal agresszívebbnek tűnik a vírus. A németeknél viszont mintha influenzához jobban hasonlító tünetekkel (pl. szaglás és ízlelés elvesztése) futna le a betegség, ráadásul kevésbé súlyosan.

November végén jelenhetett meg a betegség Kínában, de egészen az új év elejéig nem voltak központi intézkedések a megfékezésére. Ugyanakkor mégsem jelenthető ki, hogy a 11 milliós Vuhanban ez alatt a bő egy hónap alatt tömeges megbetegedéseket regisztráltak volna.

Ezen annyit pontosítanék, hogy október közepén már voltak jelek a betegség megjelenésére, de miután az utóbbi hetekben már azt jelentették, hogy nincs új megbetegedés, néhány nappal ezelőtt megint találtak pár fertőzöttet. Ez azért is baj, mert így nagyon nehéz megjósolni, meddig tarthat ez az egész. Amit viszont nagyon fontos kiemelni,

a járvány lefolyása, időtartama bizony jelentős mértékben azon múlik, hogy az egyes országok milyen kormányzati intézkedéseket hoznak, és a helyiek miként viszonyulnak ezekhez.

Az államapparátus komolyan veszi-e a veszélyt. Az állampolgárok betartják-e a központi utasításokat.

Ön mit gondol, a döntéshozók helyén kezelik a dolgot?

Látok itt egy furcsa, számomra megdöbbentő jelenséget. Hagyjuk a politikusokat dönteni. Az egészségügyi hatóságok vagy nem hallatják elég erőteljesen a hangjukat, vagy a politikusok veszik körbe magukat rossz tanácsadókkal. Csak néhány példa! Nagy-Britannia, Svédország, illetve a németek.

A britek már letettek róla, de a svédek ugye a nyájimmunitás elérésén dolgoznak. Ezzel csak az a probléma, hogy egy új vírustörzzsel állunk szemben. A koronavírus hat eddig ismert törzse helyett egy hetedikkel. Meg lehet próbálni ezt az össznépi immunizálást, de az emberek nem kísérleti nyulak.

Nem tudjuk biztosan, miként viselkedik a vírus. És akkor még ott van egy másik, szerintem rossz példa, a németeké. Náluk két-három héttel ezelőtt még olyan videókat mutogattak, hogy ez az egész nem vészes, csak egy influenzaszerű valami, nem kell komolyan venni. Aztán, ahogy látták, mi történik Olaszországban, gyorsan fordult a kocka.

Ha már itt tartunk, mi történik Olaszországban? Ott már több az áldozat, mint a másfél milliárdos Kínában.

Hibák sorozatát látni az olaszoknál. Egy kínai turistát, tulajdonképpen az első beteget, a kórházba szállítását követő nyolcadik napon különítették el, addig együtt feküdt a többi beteggel. Nem is gondoltak arra, hogy koronavírusos lehet, pedig a hölgy egyenesen Vuhanból érkezett. Érthetetlen az is, hogy a síközpontokat miért kellett az utolsó percekig nyitva tartani? Vagy ha időben lezárják Lombardiát, azzal is százak életét mentették volna meg. Ráadásul a lezárást is úgy jelentették be, majd ekkor és ekkor megtörténik, hát persze hogy boldog-boldogtalan elindult dél felé.

Senki nem tudta, hogy ez lesz?

Ez egy érdekes kérdés.

Állítólag Trump elnöknek már januárban szólt a CIA, hogy nagy járvány jöhet, a lengyel titkosszolgálat meg már decemberben jelezte, Vuhanban komoly baj van, a világ többi részének is fel kell készülnie.

Az a baj, hogy sokan azt hitték, a vírus majd szépen csendben visszamegy a ketrecébe. Sajnos, nem így lett. Ezért is pozitív az, ahogyan az előző és a mostani szlovák kormány is viszonyul a problémához.

Adekvátnak tartja az eddigi kormányzati intézkedéseket?

Abszolút. Számomra az is nagyon szimpatikus, hogy mindenki arcmaszkban lép a kamerák elé. A cseheknél, illetve Magyarországon ez sokáig nem így volt, ötven újságíró előtt tartottak sajtótájékoztatókat, arcmaszk nélkül. Merkel asszony még ma is rendszeresen enélkül bukkan fel a képernyőn. Az emberek márpedig figyelnek a politikusaikra, példát kell mutatni.

Azt azért érdemes megjegyezni, hogy a szlovák kormány egyik tanácsadója megjárta az ebola poklát, tisztában van azzal, mihez kell kezdeni egy ilyen helyzetben. Úgy tűnik, szerencsére hallgatnak is rá.

Jelen állás szerint azt gondolom, sikerül kezelni a krízist, pedig nincs könnyű dolgunk.

Három héttel ezelőtt még szlovák állampolgárok százai síeltek az olasz Alpokban. Mintha égő házba jártak volna kávézni!

Ez óriási felelőtlenség volt, arról nem is szólva, hányan eltitkolták, hogy Olaszországból jöttek haza. Aki meg önkéntesen karanténba vonult, az még előtte elment nagybevásárlást tartani. Nézze, egyet kell megérteni, a járványt nem oldjuk meg két-három hét alatt, de ezt a pár hét szigorúságot kibírva nagy előrelépést teszünk a cél felé.

Ezeket az embereket nem lehetett volna teszteléssel kiszűrni? Aki pozitív, annak irány a karantén, aki nem, az mehet haza.

Nem egészen, ugyanis a teszt lényege, hogy a vérben a vírus hatására felszaporodó ellenanyagok szintjét méri. Hiába kapja el valaki a fertőzést, kell hozzá pár nap, hogy ezek az ellenanyagok megjelenjenek a vérben, és ezt diagnosztizálni tudjuk.

Az előbb már érintettük az influenzát. Abban is százezrek halnak meg évente, még sincsenek ilyen mértékű korlátozások a megfékezésére. Miért? Mi az, amitől a koronavírus ennyivel veszélyesebb?

Először is, az influenza nem ennyire komoly betegség. Nyilván annak a vírusnak is megvannak a különböző törzsei, az egyik viszonylag ártalmatlan, a másik pedig nem. A koronavírus esetében az a gond, hogy 3-4 napig úgy lehet benne az orr és a garat váladékában, hogy nem okoz semmi panaszt. Ha valaki náthás vagy fáj a torka, valószínűleg nem koronavírusos. Az influenza lappangási ideje három-négy nap, az ember már ebben az időszakban érzi, hogy beteg lesz, jobban vigyáz, nem megy emberek közé. A koronavírus lappangási ideje viszont több hét is lehet, szinte tünetmentesen. A másik fő különbség, hogy ez a vírus egyenesen a tüdő mélyszöveti részét betegíti meg, ezért elkerülhetetlen a súlyos esetek kezelésére a lélegeztetőgép használata. A naptári és a biológiai kor két dolog, de a 65 év felettieknek jobban kell vigyázniuk. Én jó egészségi állapotban vagyok, erős immunrendszerrel, mégis önkéntes karanténba vonultam.

Most nem a hősködésnek van itt az ideje, komolyan kell venni a járványt.

Mit gondol a maszkviselés körül kialakult polémiáról? A WHO ajánlása alapján az egészséges embereknek nem kellene maszkot hordaniuk, a szlovák kormány ehhez képest pár napja kötelező viselést írt elő.

Hadd kérdezzek valamit: honnan tudni, hogy ki a beteg, ha hetekig tart a lappangási idő?

Hordjuk azt a maszkot bátran, persze legyünk tisztában vele, az egyszerű arcmaszk nem védi a viselőjét, de a váladék nagy részét visszafogja. Aztán ott van a kesztyű, azt is viseljük, ha megoldható. Eleve, maszkban, kesztyűben nem fogdossuk annyit az arcunkat, ráadásul a felületi szennyeződést is megússzuk. A koronavírus bármilyen nyálkahártyán bejut a szervezetbe, és napokig elvan bizonyos felületeken, műanyagon, egyes fémeken, de érdekes módon a papírt például nem bírja, onnan néhány óráig tud fertőzni.

Egyetlen mondatban összefoglalható egy megközelítőleg biztos védekezés: arcmaszk, kesztyű, szemüveg, fejfedő és sűrű kézmosás. Ha ez megvan, gyakorlatilag mindent megtettünk azért, hogy ne tudjon a vírus terjedni.

Ráadásul attól sem kell félni, hogy nem jut maszk vagy a köznyelvben reszpirátorként aposztrofált részecskeszűrő félálarc. Idő kérdése és beindul a gyártás, onnantól Dunát lehet majd rekeszteni velük.

Meddig tarthat ez a mostani állapot? Mi a következő hetek „programja”?

Ezt nehéz megjósolni, országról országra változik, aszerint, mikor és milyen kormányzati intézkedéseket vezetnek be, és ezekhez hogyan viszonyulnak a polgárok. Úgyhogy az általam elmondottak most csak Szlovákiára vonatkoznak.

Április közepére meg kell, hogy jelenjen az összes behurcolt fertőzés, úgyhogy a következő két-három hetet kihúzzuk, attól kezdve csökkenhet az új fertőzések száma. Nálunk ugyanis még nincs olyan beteg, aki ne állt volna kapcsolatban valakivel, aki külföldről behozta a vírust.

A cseheknél vagy Magyarországon ezen már túl vannak, de Szlovákia talán időben lépett. Június, júliusra juthatunk el oda, hogy az élet visszatérjen a régi kerékvágásba. Addig azonban biztosan szükség lesz a fent említett védekezési módokra, mondjuk 3000 mg C- és 3000 egységnyi D-vitaminnal megtámogatva. Ezt mindenkinek ajánlom!

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2020/13. számában)

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.