Bara Zoltán: A Magyar Szövetség az ideológiai viták közben elengedte azokat, akikre a régiókban ténylegesen szavaznak
Közéleti személyiségeket kérdezünk, miként látják a felvidéki magyar párt jelenét és jövőjét, és mit gondolnak a nemzeti alapú, etnikai politizálásról. Ezúttal Bara Zoltán közgazdász, politikai elemző véleményére voltunk kíváncsiak.
„A 2020-as években a magyar választói palettán a nemzeti oldalhoz tartozók és a liberálisok közül sokan olyan távolra kerültek egymástól, hogy inkább szavaztak a világnézetüknek megfelelő szlovák pártra, mint a magyar képviseletre.
Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a magyar közösség a népszámlálások tükrében húsz évente százezerrel fogy, ez nyilvánvalóan a választói bázisra is kihatással van. A természetes fogyás mellett a legnagyobb probléma az asszimiláció és a fiatal korosztályok elvándorlása Nyugat-Európába” – hangsúlyozta Bara Zoltán.
Az elemző hozzátette, „ahhoz, hogy a felvidéki magyarság visszaszerezze a parlamenti képviseletet, mindenképpen integratívvá kellene tenni a pártot. A magyar párt mögött van egy négy százalék körüli törzsszavazói tábor, amely nem lebecsülhető, hiszen a szlovák pártpalettán is sok ilyet láthatunk. Korábban a KDH és az SNS is lesüllyedt erre a támogatottsági szintre, mégis sikerült visszajutniuk a parlamentbe.
A kisebbségi pártokra általában igaz, hogy alapvetően nem ideológiai alapon kell szerveződniük. Erdélyben és a Délvidéken is több politikai erő alakult, de egy-egy erős párt tudott megmaradni. Ez az egyik recept, ami a Felvidék számára látható”.
Bara aláhúzta, „alapvetően fontosnak tartom, hogy a regionalitást nem lehet elkerülni. A Magyar Szövetségből, ami leginkább hiányzik, hogy bekerüljön a parlamentbe, az a regionális szál.
Márpedig az biztos, hogy nagyobb számú komáromi és Komárom környéki szavazó nélkül a párt nem fog tudni bejutni a parlamentbe”.
„Parlamenten kívüli pártként a Magyar Szövetségnek mindenképpen arra kellene törekednie, hogy a meglévő táborát bővítse és integrálja. A párt politikáját szerintem a magyar egység hangoztatása helyett a dél-szlovákiai regionális integrációra kellene felfűzni. Azt is figyelembe véve, hogy jelentősek a földrajzi és ezáltal a fizikai távolságok a magyar választók között. Vagyis a regionalitást is három részben – kelet, közép, nyugat – kellene megerősíteni – hangsúlyozta Bara.
Reálisan nézve, a szlovák választók garmadája nem fog a párt mögé felsorakozni, az viszont ténykérdés, hogy a régióban azonos problémákkal kell szembenéznie minden ott élőnek. Vagyis egyáltalán nem lehetetlen megszólítani a szlovák választókat sem, de a párt sikerének alfája és omegája az, hogy minél nagyobb számban sorakoztassa fel maga mögé a magyar választókat” – szögezte le az elemző.
„Ha a párt a parlamentbe jut, és ott olyan ügyeket képvisel, amelyek fontosak a Dél-Szlovákiában élőknek, akkor van esély arra, hogy tartósan szlovák szavazókat nyerjen meg magának. Ehhez kellenek szlovák polgármesterek, akik, ha nincs is pártkötődésük, alapvetően abban érdekeltek, hogy a mindenkori kormány felé alakítsanak ki jó kapcsolatokat.
– emelte ki Bara.
„Abszolút nyitva kell azt az utat is hagyni, ha önállóan nem jut be a magyar párt, akkor csatlakozni kell olyan szlovák közösségekhez – nem feltétlenül pártokhoz – akikkel esély kínálkozik átlépni a parlamenti küszöböt. Visszautalnék arra, hogy a pártnak a dél-szlovákiai régiókra kellene felfűznie a politikáját, a korábbi Hidas modell, amely országos szinten szólította meg a szlovákokat, már láthatóan nem működik” – fogalmazott az elemző.
„Meg kell erősíteni a szakmaiságot, a civil és az intézményi hátteret – ebben a tekintetben jól látható a lemaradásunk Erdélyhez képest. A meglévő szervezeteink is rossz állapotban vannak, érdemes lenne egy belső felmérést is elvégezni. Mindent egy csapásra nem lehet megoldani, de azt, hogy a politikum összeszedje magát, és visszaszerezzük a parlamenti képviseletet, mindenképpen meg kell ugorni" – szögezte le Bara.
Én egy Keszegh Béla formátumú politikust tudnék elképzelni a párt élén, az egy másik kérdés, hogy ennek jelenleg nincs realitása. El kellene jutnunk oda, hogy az országos politikában is olyan vezető kapjon lehetőséget, aki már bizonyította, hogy a helyi szinten képes integrálni. Örülnék annak, ha a párt tisztújításán szélesebb lenne a merítés. Bár tagja vagyok a pártnak, de egyetlen jelölt mellett sem szeretnék kampányolni. Azt azonban elvárnám, hogy Gubík Lászlóhoz hasonlóan a többi elnökjelölt is felvázoljon egy jövőképet, és bemutasson egy programot” – húzta alá Bara Zoltán.
