Zöld energia, piros riasztás?
Ahogy a világ egyre elszántabban fordul a megújuló energiaforrások felé, egyre több helyen merülnek fel aggályok a szélturbinák közvetlen környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Bár a klímaváltozás elleni küzdelemben kulcsszerepük lehet, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a lakott területek közelében élők tapasztalatait – különösen, ha azok egészségügyi és életminőségi problémákról számolnak be.
A szél által hajtott turbinák nem csupán fizikai monstrumok: alacsony frekvenciájú hangokat és úgynevezett infrahangot is kibocsátanak – ez utóbbi a fül számára nem hallható, mégis hatással lehet a testre és az idegrendszerre. Egy 2024-ben publikált svéd kutatás szerint ezek a hanghullámok akár 5 kilométeres távolságban is képesek alvászavarokat, fejfájást és szorongást okozni. A vizsgált közösségek 32%-a számolt be ilyen tünetekről a turbinák 2 km-es körzetében.
A lapátok forgása által keltett árnyékvillogás – az ismétlődő fény-árnyék váltakozás – szintén nem pusztán kellemetlen jelenség. Egy 2023-as holland tanulmány szerint a közelben élők ötöde depressziós tünetekről számolt be, és a vizsgált alanyok 12%-a közvetlenül az árnyékvillogást nevezte meg a szorongás egyik fő okaként.
Különösen érzékenyen érinti a kérdés régiónkban a magyar közösségeket. A Magyar Szövetség sajtótájékoztatóján a párt képviselői – Nagy József, Ollé Vladimíra és Pék Pál – határozottan kiálltak a lakossági jogok mellett, bírálva a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba törvénymódosítási javaslatát. A kritika lényege: az új szabályozás korlátozná az önkormányzatok beleszólását a szélerőművek engedélyezési folyamatába, és ezzel a helyi közösségek véleményét háttérbe szorítaná a külföldi befektetők érdekeivel szemben.
A párt öt pontos követeléscsomagot állított össze, amelyben moratóriumot kérnek az új jogszabályra, kötelező nyilvános egyeztetéseket sürgetnek, és újratárgyalnák azokat a projekteket, amelyek már most is komoly ellenállást váltottak ki a lakosság körében.
Nem minden kutatás jut ugyanarra a következtetésre. Egy 2020-as ausztrál tanulmány például nem talált egyértelmű bizonyítékot súlyos egészségkárosodásra, ugyanakkor elismerte: a zaj és az infrahang bizonyos esetekben a lakosság 10-15%-ánál tüneteket, például alvászavarokat vagy enyhe szorongást okozhat. Egy újabb, 2024-es francia tanulmány már komolyabb összefüggést vélt felfedezni a turbinák közelsége és a szív- és érrendszeri megbetegedések között – a kutatás szerint a turbinák 10 km-es körzetében élőknél 8%-kal nőhet a szívproblémák kockázata, igaz, kutatási módszerei vitatottak maradtak.
A dániai Aalborg Egyetem 2024-es vizsgálata szerint a szélturbinák 1 km-es körzetében élő gyermekeknél 18%-kal nagyobb valószínűséggel jelentkeznek alvászavarok, ami hosszú távon tanulási nehézségeket is okozhat.
A WHO 2018-as ajánlása szerint a szélturbinák éjszakai zajszintjét 45 decibel alatt kellene tartani, ám például Szlovákiában a megengedett határérték 50 dB, Magyarországon pedig 55 dB, ami a lakossági panaszok 30%-os növekedését eredményezte az elmúlt öt évben a turbinák közelében élő közösségekben.
