A termikus deszorpció menti meg Csallóköz ivóvízkészletét?

A vereknyei vegyianyag-lerakat mély és fájdalmas tájseb. A 4,65 hektáros terület Pozsony Vereknye és Ruzsinó városrészének határán helyezkedik el. 1966-1980 között úgy hordtak ide mintegy 90 ezer köbméter vegyi hulladékot, hogy a talajt nem szigetelték. A hordókat egyszerűen a földbe ásták, és 1,5-2,5 méternyi földdel takarták be. 1980 után megkezdték a terület rekultivációját, ami abban merült ki, hogy az akkor épülő Szakszervezetek Házának alapjából kitermelt földet a lerakatra terítették. A bősi vízerőmű építése során további 22 ezer köbméter földdel fedték be a talajban levő veszélyes vegyi anyagokat.

A veszélyes szennyező anyagok, amelyek pontos mennyiségét csak sejteni lehet, pedig napról napra egyre lejjebb terjednek a Csallóközben a talajvíz által. A vereknyei veszélyeshulladék-lerakat problémája idestova hét évtizedes, rendszereken és kormányokon ívelt át, de senki sem tudta megoldani. A vereknyei hulladéklerakat körüli gondokkal mi is tucatnyi cikkben foglalkoztunk, melyeket megtalál e cikk láblécében.

A legutóbbi kormányülésen arról született döntés, hogy az erősen szennyezett terület vegyszermentesítését termikus deszorpcióval útján fogják elvégezni. Erről az eljárásról Járik György hulladékgazdálkodási szakembert kérdeztük.

Indítsunk kicsit messzebbről. Mennyire volt általános a szocializmusban, hogy a hulladékot egyszerűen elásták?

A mai, rendkívül szigorú, európai uniós hulladékkezelési joggyakorlatot össze sem lehet hasonlítani az 1989 előttivel. Sajnos, azt kell mondanom, teljesen általános volt, hogy a múlt rendszerben a hulladékot egyszerűen elásták. Erre a Csallóközben is láthattunk példákat, amikor illegálisan elföldelt vegyszer szennyezte be a vízbázist. Pozsonyban leggyakrabban a vereknyei hulladéklerakatról beszélnek, de a főváros sok más részén is ástak el hulladékot.

A kormány úgy döntött, hogy a területet termikus deszorpció útján tisztítja meg. Miért dönthettek emellett a módszer mellett?

Erre nem tudok kvalifikált választ adni, ahhoz ismerni kellene az elemzéseket a talajban levő szennyező anyagokról, azok mennyiségéről, koncentrációjáról stb., illetve a kormánydöntés részleteit. Általánosságban azt tudom mondani, hogy egy ilyen volumenű döntést nagyon komoly előkészítő munka előz meg, számtalan mintavétel, mintaelemzés, szakemberekkel való konzultáció. Nagy területen levő nagy mennyiségű szennyeződésnek a szanációját megtervezni sem egyszerű, nem még kivitelezni.

Mi a termikus deszorpció lényege?

Hogyan történik a termikus deszorpció?

Aztán van a 300-600 fok közötti tartomány, amit nehézolajok kinyerésére használnak. A növényvédő szerek általában vízben oldódnak, az eljárás során plusz gőz segítségével gyakorlatilag kimossák a talajt. Mindezt zárt rendszeren belül, tehát a már kivont szennyeződés a rendszeren belül marad.

Ezt hogyan képzeljük el, erre építenek egy üzemet az adott területre, vagy ezt egy mobil gép végzi?

Ezt egy kamionnal odaszállított berendezés végzi. A 4,65 hektár egyébként nem olyan nagy terület, ez még olyan kezelhető mennyiségnek tűnik. A szennyezett földet markoló rakja a berendezésbe. Ez egy külső fűtésű forgókemence, száraz lepárlásos alapon működő berendezés, mely a szennyezett talajt levegő kizárásával, reduktív közegben, vákuum alatt hőbontással gáz-gőz fázisra, és szilárd fázisra választja szét. A szennyező anyagok egy tartályba kerülnek, a megtisztított föld pedig visszakerülhet a helyére.

Mivel hevítik a berendezést?

Egyébként ez az eljárás az energiaigényessége miatt nem olcsó… Fontos hangsúlyozni, hogy ez egy zárt rendszer, tehát a már egyszer kivont szennyeződés nem kerül vissza a környezetbe.

Mennyire általános egyébként ez az eljárás?

Ezt az eljárás világszerte alkalmazzák, főként kőolajjal szennyezett területek ártalmatlanítása során, kikötőkben és hasonló helyeken. Ez egy innovatív, de standard eljárás, nem most találták ki.

Szlovákiában is alkalmazták már?

Biztos vagyok benne. Ha valahol meg kell tisztítani pár száz négyzetméternyi földterületet, arról a kutya sem beszél. A vereknyei hulladéklerakat azért egy exponáltabb téma.

Mennyire hatékony ez az eljárás más eljárásokhoz képest?

Szennyezett talajt még úgy szoktak tisztítani, hogy kiszedik, szigetelt felületre helyezik, és bizonyos baktériumtörzsekkel, biológiai úton tisztítják meg. Ez nagy területet igényel, és időigényes is. Fontos szempont, hogy nincs minden szennyeződés lebontására baktérium. Ismerni kellene a szennyeződés pontos összetételét, hogy meg lehessen mondani, lehetséges lenne-e ezt a módszert alkalmazni. A termikus deszorpció talán a legjobb megoldás erre a problémára.

Ha a kormánydöntést tett követné, és az ilyenkor szokásos végtelen engedélyeztetési eljárás után sikerülne megtisztítani a területet, akkor azt mire lehetne használni?

Gyakorlatilag bármire, akár építkezésre is. A termikus deszorpció során a szennyező anyagokat kivonják, a föld megtisztított állapotban kerül vissza, tehát a hulladéklerakó helyén egy tiszta terület keletkezik. A talajvíz szennyezettsége, az már egy másik kérdés. De ha a szennyezés forrása megszűnik, akkor, lehet, hogy hosszú idő után, akár évtizedes távon, de az is kitisztul.