Sólymos: Budajt nem érdekli, hogy a vereknyei hulladéklerakó továbbra is veszélyezteti a Csallóköz ivóvízkészletét - VIDEÓKKAL
Évtizedes nem kívánt örökség a vereknyei szemétlerakó, amelynek veszélyes vegyi hulladékai a bősi vízerőmű megépítése óta szivárognak a megemelkedett talajvíz miatt a környező talajba, és egyre nagyobb területet elérve. A tétlenség miatt jelenleg ott tartunk, hogy a talajban lévő veszélyes anyagok már a legnagyobb kincsünket, a csallóközi vízkészletet is veszélyeztetik.
2015-ben az akkori környezetvédelmi miniszter megígérte, hogy segít Vereknyének. Tanulmányok is készültek a méreganyag-szivárgás meggátolásának lehetőségeire, a tárca ezek közül az ún. kapszullás módszert választotta. Ez volt viszonylag a legolcsóbb megoldás is, amelynek az a lényege, hogy a területet elszigetelik, ezzel átmenetileg leállítanák a mérgező anyagok Csallóköz felé áramlását.
Az eljárás azonban máig nem indult meg. Pedig a versenypályázatot is kiírták, Sólymos László minisztersége idején a parlament gyorsított eljárásban elfogadta a geológiai törvény módosítását, amellyel lehetővé vált az érintett területek – amelyek tulajdonosaival nem tudtak korábban megegyezni – kisajátítása.
Közben azonban kormányváltás történt, és az új miniszter, Ján Budaj nem fizette ki időben az érintett tulajdonosoknak a kétéves kisajátításért megszabott összeget.
A határidő lejárt, és a tulajdonosok bíróságra adták az ügyet, a pert meg is nyerték, a kisajátítást pedig megszüntették. A környezeti teher meg maradt érintetlenül, a hétéves munka kárba veszett…
Budaj azzal érvel, hogy a kisajátítás rövid időre szólt – csupán két évre, és szerinte annyi idő alatt nem lehetett volna a kapszulát megépíteni. A fejlemények kapcsán tartott sajtótájékoztatót Sólymos László, a Szövetség párt OT-elnöke, korábbi környezetvédelmi miniszter Őry Péter országos elnökségi taggal, Csallóközcsütörtök polgármesterével és Balódi László nemeshódosi polgármesterrel.
A sajtótájékoztató során Sólymos László elmondta, az utóbbi időben egyre többet beszélünk a vereknyei hulladéklerakóról, ezért szeretne néhány tényt megosztani ezzel kapcsolatban, a vereknyei környezeti teher felszámolására irányuló munkálatokat ugyanis idén már be kellett volna fejezni.
és megoldani azt, hogy a veszélyes hulladékok ne terjedjenek tovább, ne veszélyeztessék a vizünket és az emberek életét, de nem ez történt, sőt a vereknyei hulladéklerakón az utóbbi két évben újabb illegális szemétlerakó keletkezett, amit én Budaj miniszter úr emlékművének neveznék” – fogalmazott Sólymos hozzátéve, egyáltalán nem érti Budaj miniszter hozzáállását.
Mint mondta, készült egy tanulmány is arról, hogy ha nem történik semmi hogyan terjed a szennyeződés, amely azt mutatja, hogy 50 év múlva a szennyező anyagok már elérik Somorját.
hiszen évekig dolgozott a helyi önkormányzat képviselőjeként, korábban környezetvédelmi aktivistaként. Három év után viszont azt látjuk, hogy ez egyáltalán nem így van” – mondta Sólymos.
A volt környezetvédelmi miniszter számára felfoghatatlan Ján Budaj tétlensége, hiszen a munka nagy részét elvégezték helyette. Végrehajtották a geológiai felmérést, előkészítették a szanáció projektjét, a munkafolyamat ütemtervét, biztosították a finanszírozást, és az összes szükséges eljárást megindították.
– tette hozzá Sólymos.
„Az én időmben 50 környezeti teher elhárítására készítettük el a projekteket, ezeket Budaj mind leállította. Szlovákia minimum 100 millió eurótól esett el így az uniós alapokból, a környezeti terhek elhárítása ugyanis nem ment végbe. Hogy másra felhasználják-e azt a pénzt, nem tudom” – fűzte hozzá Sólymos.
A három elvesztegetett év ára több száz, sőt több ezer köbméter szennyezett víz. A volt környezetvédelmi miniszter és az érintett terület polgármesterei ezért arra szólították fel fel Budajt, hogy tájékoztassa az érintett települések lakóit arról, milyen konkrét lépésekkel helyettesíti az általa leállított projektet.
A gyerekes indokok nem indokok, a vereknyei szemétlerakó esetében az egyetlen ok, hogy nem lett kifizetve a kisajátításért néhány 10 ezer euró” – fűzte hozzá a Sólymos.
Őry Péter csallóközcsütörtöki polgármester szerint ők is a veszélyeztettek közt vannak. „Nálunk nincs vezetékes vízhálózat, és fontos számunkra, hogy megvédjük a vizünket és a lakosainkat, A mi méréseink egyelőre még nem mutatták ki a méreganyagokat, de ha tovább kell mérnünk a vizet, az sok pénzbe kerül” – mondta Őry.
A csallóközi települések polgármesterei szerint a lakosok egyre jobban aggódnak, mert nem tudják, mikor hárul el a veszély Szlovákia legnagyobb ivóvízkészletére.
Az Európai Unió felzárkóztatási alapjából eddig a pénzt nem használták fel, és már biztos, hogy erre nem is fogják. A szanáció pedig később sokkal többe fog kerülni, hiszen az építőanyag ára egyre rohamosabban nő. Így bizonytalan, hogy honnan lesz a projektre pénz.
Balódi László Nemeshódos polgármestere szerint Budaj kormánya olyan helyzetbe hozta az önkormányzatokat, hogy lassan valóban az lesz a kérdés, ki lesz az utolsó, aki lekapcsolja a villanyt.
– mondta a polgármester hozzáfűzve, szakemberekre lett volna szükség a kormányba. „Van egy tehetetlen miniszterünk, temérdek pénz megy el másra, azzal meg nem foglalkozunk, amivel kellene, a miniszter hazardírozik az emberek egészségével.
Sólymos szerint a megoldás az lehet, hogy minél gyorsabban hozzá kell jutni az érintett területekhez, hogy megindulhasson a szanálási munka.
„Én legalábbis ezt tettén, ha miniszter lennék, igyekeznék megoldani a finanszírozást is, ami most már drágább lesz, biztosan nem jön ki kevesebből, mint 50 millió. Ezért új versenypályázatot is ki kell írni” – tette még hozzá a volt miniszter.
A sajtótájékoztató felvételét alább tekinthetik meg.
