Vállalkozások a koronavírus-pácban: megkérdeztük őket
Felvidéki vállalkozókat kérdeztünk különböző régiókból és különböző ágazatokból, hogy miben korlátozzák a koronavírus elleni intézkedések napi tevékenységüket, milyen gazdasági károkat okoznak, milyen hatással vannak a forgalmukra, illetve mekkora hatással van a vállalkozásuk jövőjére a várhatóan több hónapos korlátozás? Az első részben az éttermekkel foglalkoztunk, a folytatásban kitérünk más ágazatokra.
Elmondta, komolyabban őket nem érintették a járványügyi korlátozások. Tőlük sokkal rosszabbul jártak a személyfuvarozók. Káruk inkább tavasszal keletkezett, amikor teljesen leállt a fuvarozás.
Cége egész Európába szállít kereskedelmi árut például mezőgazdasági gépeket és alkatrészeket, csatornaelemeket és hasonlókat. Ahogy tavasszal feloldották a járványügyi korlátozásokat visszaállt a rend.
Lehet több az ellenőrzés az utakon, lázmérés és fertőtlenítés a célhelyen, meg időveszteség, de ezeket az intézkedéseket mindenkinek be kell tartania a saját és mások biztonsága érdekében. Összforgalomban úgy 20 százaléknyi a kiesés, de másokhoz mérten kibírható és nem akasztotta meg a cég működését.
Év közben csirkéket tenyésztenek, karácsony előtt pulykát is. A napos csibéket Bábolnán szerzik be kéthavonta. Egyszerre 7000 csirkét vásárolnak illetve vágnak le, majd Fülektől Őrmezőig értékesítik. Ha az egyes járásokat lezárják, nem tudják az árut a megrendelőnek kiszállítani. Határzár esetén nem tudják megvásárolni a csibéket, Mátészalkán pedig a tápot.
November elején lenne itt az ideje az értékesítésnek, illetve a csibék megvásárlásának. Ha ez kényszerből elmarad, járáson belül jó, ha az állomány 10 százalékát képesek értékesíteni, tehát a káruk 90 százalékos lesz, ráadásul hónapokig etethetik a felnőtt csirkéket, amíg a Covid tart. Az üzlet addig kényszerűen pang, bevételük nem lesz.
Majoros Jácint méhész elmondta, hogy mint őstermelőt őt is súlyosan érintik a koronavírus járvány miatt hozott korlátozó intézkedések. Főként azért, mert nem tudnak különböző kézműves vásárokba járni, és így nem tudják értékesíteni a készleteket, ami elég jelentős bevételkiesést okoz. Télen síközpontokba, hagyományos disznótorokra, különböző adventi rendezvényekre, karácsonyi vásárokba jártak árulni a méhészeti termékeket.
– mutat rá a tornaljai méhész, aki ebből kifolyólag 60-70 százalékos visszaeséssel számol.
Mint elmondta gondolkodik rajta, hogy télre felfüggeszti vagy leállítja a vállalkozást, mert épp csak annyi bevételt vár, hogy a járulékokat fedezze. Ha nem lesz állami segítség, akkor mindenképp fel kell függeszteni a vállalkozást.
A dunaszerdahelyi Cornisland CrossGym edzője, Lengyel Ákos szerint, ha vissza kellene állni az online otthoni edzésekre, akkor sajnos muszáj lesz megtenniük. A vírus első hullámában már alkalmazták ezt a módszert, elmondása szerint a helyzethez képest mindenkinek tetszett, de a közösségben, csoportban jobban élvezik az emberek a testedzést, mint az online térben.
A füleki Daimon Fitness tulajdonosa, Farkas László felháborodásának adott hangot az október 15-i bezárással kapcsolatban. Elmondta, a járvány első hulláma miatt már kénytelen voltak közel három hónapos kényszerpihenőt tartani, pedig épp az az időszak a főszezon a fitnesztermek életében. Most pedig az őszi szezont is elveszik tőlük.
Azt mondja, a Szlovák Fitneszközpontok Szövetségének képviselője, Andrej Mozoláni kezdeményezésére ismét közösen kívánnak fellépni a bezárás ellen, ezért várhatóan Mozoláni a napokban tárgyalni fog a miniszterelnökkel, hiszen a több hónapos bezárás a megélhetésüket teszi kockára. Másrészt arra számítanak, hogy ez a korlátozás nem tart majd olyan sokáig, mint tavasszal. Bár a maszk viselése nem a legpraktikusabb az edzőteremben, mégis inkább edzenének abban, mint sehogy- mondja a tulajdonos. Hiszen vannak havi kiadásai, amit mindenképpen fedeznie kell, ha zárva tart, akkor is.
A dunaszerdahelyi NFG Klub vezetősége szerint a klub ,,forgalma" 100%-ban visszaesett, mivel most már egyáltalán nem lehetnek nyitva.
Lalinak személy szerint van egy másik munkahelye és novembertől vállalt még plusz munkát, hogy – mint magánember – fenn tudja tartani magát.
Főleg a nyitvatartás terén vagyunk korlátozva. Folyamatosan csökken a bevételünk, megcsappant a vendégek száma is.
A korlátozás legnagyobb hatással a jövőnkre van, mivel nagyon sok, a turizmussal kapcsolatos projekten dolgozunk, amelyek így bizonytalanná váltak. Panzió építését és a kultúrházunk felújítását terveztük, de nem tudom, hogy mi lesz így velünk. Mivel a Buzgó egyfajta közösségi központ is, fájó a kiesés, és az is, hogy nem tudunk hosszabb távra tervezni.
Kusza Csaba vállalata, a Fabrika SK s.r.o. fűtéstechnikai kis- és nagykereskedés, amelynek része a víz-, a gáz-, a fűtésszerelés, a szervizelés és az eladás. Ezen a területen piacvezetőnek számítanak a Rimaszombati járásban.
Az első hullám őket is súlyosan érintette, főleg az a két hét márciusban, amíg minden be volt zárva. Értelemszerűen ebben az időszakban elmaradtak a kazánszerelések, szervizek, csupán a vészhelyzet elhárítását végezhették. – Nem járhattunk a magánházakhoz, az éves szervizeket sem lehetett megcsinálni, így nem győzzük utolérni magukat, jelentős lemaradásunk keletkezett. Ennek most isszuk meg a levét a fűtésszezon kezdetén – mondja Kusza Csaba, hozzátéve, hogy jelenleg több mint 200 megrendelésük van, és november végéig vannak betáblázva.
Tapasztalataik szerint a koronavírus-járvány első hullámának negatív hatásai nyáron jöttek ki. Az emberek kivártak, nem mertek befektetni.
Júniustól augusztusig ezért ő is szabadságoltatta az alkalmazottait. A képzett munkaerőtől, a 30 éves tapasztalattal rendelkező fűtés-technikusoktól viszont nem szeretett volna megválni, ezért ha nehezen is, de sikerült megtartania a kitanult munkásokat. Inkább a tartalékokhoz nyúlt és abból fizette őket, hogy ne kelljen elengednie. A régió három hasonló szolgáltatást nyújtó cége közül ez volt az egyetlen, amely nem bocsájtott el embereket, sőt kettő új alkalmazottat is felvettek. Mint a cégvezető elmondta erre azért volt szükség, hogy győzzék ellátni a megrendeléseket és a fűtésszezon közeledtével felhalmozódó pluszmunkát.
Kusza Csaba a vállalkozás megszűnésétől nem tart, mert ilyen jellegű munkára mindig szükség lesz, viszont az idei évben így is jelentős forgalomcsökkenést könyvelhetett el a jelenleg 16 embert foglalkoztató cég.
Tavaly októberhez képest 40 százalékos a visszaesés, amely egy 1,2 millió euró forgalú cégnél nem számít kevésnek.
Kusza pillanatnyilag úgy látja, ha jól sikerül az ősz és a tél eleje, akkor arra van lehetőség, hogy legalább nullára kihozza az évet, és ne könyveljen el nagyobb veszteséget. Erről azonban még korai beszélni, mint mondta.
