Ki nem találná, hol készül az „amerikai vikingek” baltája!
Az amerikai piacra lépést a legtöbb cégnél hosszas felkészülés előzi meg, és a legtöbb kkv úgy gondolja, számára ez nem lehetséges. A debreceni Szabó András egy 90 négyzetméteres kovácsműhelyből vette be Amerikát.
Az adott szó becsülete és a minőségi termék – e kettő kell ahhoz, hogy az ember egy külföldi piacon is meg tudja vetni a lábát, vélekedik Szabó András debreceni kovács, akivel igazából podcastot kellett volna készíteni, hogy ízes hajdúsági tájszólását is át tudjuk adni. Szabó András számára a kovácsolás apai örökség, ezt látta otthon, és – megváltoztatva a megváltoztatandókat – megcsapta a kovácstűzhely füstje. Önmagában már ez is elég érdekes lehetne, hisz kovács egykor minden faluban volt, ma pedig nagyítóval kell keresnünk ennek az ősi mesterségnek a képviselőit. Szabó úr baltái azonban nemcsak Hajdú-Bihar vármegye határait lépték túl, hanem az országét és a kontinensét is. Termékeivel jelen van Nagy-Britannia és az Egyesült Államok piacán is. Baltáinak fejét és nyelét is saját kezűleg készíti, klasszikus, kézműves módszerekkel. Amikor a barkácsáruházakat elöntik a – zömmel Kínában – hideg kovácsolással készült balták, meg kell becsülni ezeket a szó szerint tűzben edzett, a becsületes kézműves munka jegyeit magukon hordó, a vásárló unokája által is használható szerszámokat.
Miért választotta a kovácsmesterséget?
1981 óta vagyok a szakmában, akkor kezdtem tanulóként. Apám is kovácsember volt, de ő főként lovakat patkolt, az alapokat tőle sajátítottam el. A debreceni csapágygyárban szerszámkovácsként kezdtem, itt húsz évig dolgoztam. Amíg működött Budapesten a FÉG (Fegyver és Gépgyár, 1891-2004 között működő, meghatározó jelentőségű magyar iparvállalat – a szerk. megj.), ott is voltam. Később oktattam is a kovácsmesterséget. Húsz éve vagyok magánvállalkozó.
Mekkora a cége?
Egyedül dolgozom, nincs alkalmazottam. Tevékenységemet a mintegy 90 négyzetméteres műhelyemben végzem.
A baltákon kívül vannak más termékei is?
Elsősorban baltákat, fejszéket, fokosokat készítek. Illetve történelmi szúró- és vágófegyverek replikáit, lándzsahegyeket, kelevézhegyeket. Együttműködök késkészítőkkel is, akik számára alapanyagot kovácsolok, amit aztán tovább alakíthatnak belátásuk szerint.
Sok közép-európai kisvállalkozás álma kijutni az amerikai piacra. Önnek hogy sikerült?
Az interneten keresztül. Munkáimat megosztottam egy amerikai csoportban is, azon keresztül találtak meg, és érkeztek be az első megrendelések. Amerika mellett Angliába is szállítok. Különböző okokból, de ezekben az országokban egész más ezeknek a termékeknek a piaci helyzete. Kisebb sorozatokat készítek. Minden egyes termékem egyedi, még ha egyformának is látszanak, mivel kézzel készülnek.
Milyen acélból készíti a baltafejeket?
56Si Cr7 szerszám rugóacélból. Ez közepes széntartalmú, mely krómot is tartalmaz. Ez egy középkategóriás szerszám- és rugóacél.
Milyen eljárással készíti a baltafejeket?
Hagyományos eljárással dolgozok, ahogy apám is tette egykor. A hevítő berendezésem klasszikus kovácstűzhely, koksz tüzelésű. Van egy kettes Ajax gépi kalapácsom, egy 40 kilós pneumatikus kalapács, egy 65 tonnás hidraulikus prés, illetve van két elektromos kemencém, amelyekben a hőkezeléseket végzem.
Miután a baltafej elkészült, aláveti még egyéb eljárásoknak?
Az én megrendelőim a rusztikus kivitelt kedvelik. Alkalmanként vannak egyedi kérések, hogy csiszoljam fel a felületet, vagy barnítsam, de általában a rusztikus, kovácsolt felület a közkedvelt. Az él természetesen edzve van, és megeresztve, a munkafelületek hőkezelve vannak. Záróakkordként borotvaélesre élezem.
Az élek tekintetében alkalmaz még valamilyen egyéb eljárást?
Edzés után közvetlenül jön egy előmegeresztés, 210-220 fokon, után készre csinálom az élét, szalagcsiszolóval, szaténkoronggal, filckoronggal, rongykoronggal. Amikor ez készen van, tehát borotvaéles, akkor kap még egy megeresztést az acél. Így készül el a fej.
A nyeleket is ön készíti?
Igen, minden nyelet én készítek.
Milyen fát használ a nyelekhez?
Elsősorban kőrisfát, bükkfát és gyertyánt, alkalmanként akácot.
Mennyi ideig tart, amíg elkészít egy fejszét, nyelestül, mindenestül?
Körülbelül négy óra, de ebben benne vannak a hőkezelések is. Igazából ez visz el sok időt.
És akkor, jól értem, hogy a nemzetközi piacra való kilépés érdekében mindössze annyi marketingtevékenységet folytatott, hogy megosztotta a munkáit egy nemzetközi csoportban?
Igen.
Az amerikai piacon viszonteladókkal dolgozik, vagy a megrendelővel áll közvetlen kapcsolatban?
Mindkét formában dolgozom, van, hogy a megrendelővel állok kapcsolatban, de vannak viszonteladók is. Nyilván a nagyobb darabszámot a viszonteladók viszik.
A baltakészítés erősen rétegpiac, mennyire versengő ez a piaci közeg?
Külföldön biztos vannak konkurensek, Magyarországon nem nagyon tapasztalom. Az sokak számára vonzó lehet, hogy kiállításokra járok, külföldi piacokra dolgozom, de ebben benne van több évtized gyakorlata. Ezt a munkát nem sokan csinálják, a baltakészítés nem egyszerű dolog...
Milyen tanácsot adna az amerikai piacra kilépni készülő közép-európai kis- és középvállalkozásoknak?
A minőség nagyon fontos, minden egyes darabnál. És az adott szó: amit az ember vállal, azt pontosan úgy kell elkészíteni, ahogy a megrendelő kérte, arra a határidőre, amiben megegyeztek. Csak tökéletes, száz százalékos terméket adok ki a kezemből.
A legtöbb kézműves már a karácsonyi piac lázában ég. A fejszegyártásban is van karácsony?
Igen, már éreztetik hatásukat a karácsonyi rendelések.
