Változás előtt a Lévai járás alapiskolái
Fogy a magyar gyerek – állapítjuk meg évről évre az iskolai beíratások idején. Jelen írásunkban a Lévai járás oktatási intézményeiben tapasztalható gyermeklétszám-csökkenés hatásaira, következményeire igyekszünk rávilágítani.
Az oktatási minisztérium háttérintézményeként működő Tudományos és Műszaki Információs Központ (CVTI SR) adataiból kiderül, a Lévai járásban 2000-ben 73 iskola 698 osztályában összesen 13 508 alapiskolás tanuló tanult. Jelenleg 53 alapiskolában 541 osztályban 8 646 diákot oktatnak. Hová tűnhetett a régióból nem egész 25 év alatt közel 5 ezer gyermek? Egy másik járásban végezték tanulmányaikat, netán szüleikkel együtt külföldön telepedtek le? Meglehet, a valódi ok alighanem mégis az, hogy nagy részük meg sem született. Igaz ez a magyar és a szlovák gyerekekre egyaránt…
Itt érdemes megjegyezni, hogy míg a zselízi magyar alapiskola 2023 szeptemberében 250 tanulóval kezdte meg a tanévet, a szlovák iskolát ugyanekkor kétszer annyian, 512-en látogatták.
A legutóbbi népszámlálás adatai szerint hozzávetőlegesen fele-fele arányban oszlik meg a magyarság és a szlovákság aránya. Ipolyságon a két szlovák tanítási nyelvű alapiskolába összesen 535 tanuló járt, a két magyar alapiskolába 417 diák.
Akárhogy is, ezek a tények a nemzetiségi oktatást nyilvánvalóan érzékenyebben érintik: Csatán 4, Ipolyszakálloson 70 százalékkal kevesebb a magyar alapiskolás, mint a korábbi évtizedekben.
A Lévai járásban összesen 16 magyar tanítási nyelvű alapiskola működik: 13 állami, 3 egyházi fenntartású. Közöttük 10 olyan állami fenntartású intézmény van, amelynek háza táján az elmúlt közel negyed évszázadban nem volt változás a szervezettség, illetve más intézménnyel való összevonás tekintetében. Pozitívum ugyan, hogy a csatai Baross Gábor Alapiskola diáklétszáma közel 25 esztendő után is mindössze 4 százalékkal csökkent, a szóban forgó tíz alapiskola között viszont öt olyan is van, amelyek esetében több mint felére(!) csökkent a tanulók létszáma. Ipolyszakálloson ez az arány a 70 százalékot is eléri, Nagysallóban pedig a 67 százalékot.
– Jelen állás szerint szeptemberben 26 tanulóval kezdjük meg a tanévet. Ami biztos, iskolánk történetében először fordulhat elő, hogy nem tudunk első osztályt nyitni, ugyanis a szülők egyetlen gyereket sem írattak be. Ez sajnos várható volt, hiszen a helyi, valamint az iskolakörzetünkhöz tartozó települések anyakönyvi, illetve óvodai adatai már előrevetítették a szomorú valóságot. A tantestületben is történnek változások: van, aki anyai örömök elé néz, s van, aki máshol folytatja, így összesen tizenegyen vágunk neki az új tanévnek – fogalmazta meg kérdésünkre a válaszát a nagysallói alapiskola igazgatója, Tóth Gábor.
Mint mondta, reálisan nézve ebben a formában hosszú távon nem biztosított az iskola jövője.
– A fenntartó önkormányzat a lehetőségeit meghaladó erőfeszítései ellenére ilyen kis létszámmal egyszerűen képtelenség jól, illetve egyáltalán működtetni egy teljes szervezettségű iskolát; s mivel úgy néz ki, hogy a következő két évben 10-12 tanuló végez majd, viszont csak 1-2 beiratkozóval számolhatunk, reális az iskola megszüntetése is, illetve valamilyen más formában való működtetése.
Amikor 2009-ben Tóth Gábort megbízták az iskola vezetésével, 67 tanulójuk volt; az állami támogatásból már akkor sem lehetett fenntartani az intézményt.
– Már ekkor is kevesen voltunk, de tettük a dolgunkat, igyekeztünk ügyesen gazdálkodni, támogatásokat szerezni, bizonyítani úton-útfélen, hogy szükség van ránk. A köztudatban úgy él, hogy Nagysalló egy nagy magyar település. Ez sajnos nem így van. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint alig több mint 20 százalék a magyarság aránya, s az is inkább az idősebb korosztály. Egy maroknyi sereggel igyekeztünk tartani végvárunkat. Úgy néz ki, eddig sikerült. Elfogytunk. Csoda kellene ahhoz, hogy a jövőben a nagysallói alapiskola a jelenlegi formájában működni tudjon.
Az intézményvezető elmondása szerint az elkövetkező hónapok feladata lesz, hogy a fenntartóval, a szülőkkel és minden érintettel megvitassák a következő lépéseket.
– Igyekszünk majd megtalálni a legmegfelelőbb megoldásokat, de az már most egyértelmű, hogy fájó és szomorú döntéseket kell hoznunk.
Farnadon 2024 szeptemberében 33 tanulóval és nyolc pedagógussal, valamint egy nevelőnővel kezdik a tanévet. Pólya Zsolt igazgató szerint a tavalyihoz képest pozitív változás, hogy ténylegesen öt elsősük lesz; tavaly egy sem volt.
Megoldást hozhat az intézményösszevonás és a központi iskolák létrehozása? A régió pedagógusai egyre gyakrabban értekeznek az ún. központi iskolák kialakításának lehetőségeiről, illetve annak elkerülhetetlenségéről. Pólya Zsolt is szót ejtett arról, hogy felkínálják a környező iskolák számára, hogy a farnadi alapiskola kihelyezett részlegeként működjenek tovább.
Ez egy lehetőség lenne arra, hogy minden iskolában szakképzett oktatás folyjon. Mint mondta a farnadi iskolaigazgató, szorosabban együtt tudnának működni különböző rendezvényeken, közös kurzusokat, képzéseket lehetne szervezni, s talán nagyobb eséllyel tudnának pályázatokban is részt venni. Ennél jobb alternatíva egyelőre nem körvonalazódik.
Megjelent a Magyar7 2024/31. számában.
