Üdítő folklórfesztivál Feleden - KÉPEKKEL
Két év kényszerszünet után rendezték meg újból a Területi Gyermek Folklórfesztivált Feleden, amely immár a 27. volt a sorban. Az idei találkozó központjában ezúttal a medvesaljai tájegység állt.
A Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya a Gömör-Kishonti Művelődési Intézettel, a Csemadok Feledi Alapszervezetével és Feled községgel karöltve rendezi meg a fesztivált, amelyre a rimaszombati járás magyar tannyelvű alapiskoláiban működő gyermek néptánc-, illetve folklórcsoportokat várják évről-évre. Idén hét iskolából összesen 135 gyerek vett részt a rendezvényen.
A találkozót Mihályi Gábor, Feled község polgármestere és Agócs Ildikó, a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának alelnöke nyitotta meg közösen, s mindketten nagy örömüket fejezték ki, hogy ismét gyerekzsivajjal, jókedvvel telhet meg a feledi kultúrház. Mihályi Gábor a különböző korlátozó intézkedések eltörlése után igazi tavaszi lelki felüdülésnek nevezte a rendezvényt.
Povinszky Elvira főszervező, a Csemadok Területi Választmányának titkára elmondta, hogy a rendezvény kezdetben tényleg fesztiválként indult, amikor is minden csoport készült valamilyen tánccal, táncanyaggal és ezt bemutatták. A szakemberek aztán értékelték ezt a munkát, tanácsot adtak a csoport vezetőinek.
Csoportokba osztjuk a gyerekeket, akik egymás után abszolválják a foglalkozásokat és a következő évben valamelyik gyerekcsoport bemutatja azt – részletezte Povinszky Elvira, aki szerint érezhető volt, hogy nagyon készültek a gyerekek és nagy örömmel tértek vissza a „folklór-életbe.”
Az idei fesztivál témája a medvesaljai tájegység volt, a táncokból (botoló, verbunk, csárdás) a füleki Kis Rakonca Néptáncegyüttes adott ízelítőt.
A gyerekek a nap folyamán Varga Norbert vezetésével elsajátíthatták a medvesaljai táncok alapjait, Varga Lia a népdalokkal és népviselettel, Imre Mács Katalin pedig a gyerekjátékokkal ismertette meg a résztvevőket.
– Abszolút medvesalji gyűjtésekből igyekeztem válogatni a játékokat. Mindenféle játéktípusból hoztam párat, tehát volt itt guggolós körjáték, kiszámolók, mondókák, fogócskák. Ezeket még Somoskői Ágnes kolléganőm gyűjtötte Tajtiról, Újbástból, Vecseklőről és a környező falvakból. A legtöbb gyerekjáték azonban más szöveggel, más dallammal, vagy más változatban, de nagyon sok tájegységen belül előfordul – árulta el Imre Mács Katalin.
Ha valakin úgy látom, hogy csak nézelődik, nincs kedve, akkor kivonom a játékból, de aztán az a tapasztalat, hogy mindig kedvet kap – tette hozzá.
Varga Lia tanár, a Rakonca Néptáncegyüttes alapítója elmondta, hogy a rendhagyó népzeneórán néprajzi ismeretekre is szert tesznek a gyerekek. Ő két olyan dalt hozott Medvesaljáról, amelyek tele vannak régies szavakkal, s a dal tanulása közben a gyerekek a tájszavak jelentésével is megismerkedhetnek.
A gyerekek olyan játékos foglalkozáson vesznek részt, amelyen keresztül igazából a ritmikát, a hangképzést, magát a technikát és a tájszólást is gyakorolhatják – fejtette ki Varga Lia.
– Az egyik dal a rátócska dallama. A rátó agyagból készült vizesedény, amit régen ritmusosan körbe dobáltak a lányok. Akinél utoljára maradt azé volt a szerencse, és ez egy ilyen szerelmi varázslás is volt egyben. A másik dal pedig egy legény-leány csúfoló. Mindkét dal gömöri, de el kell mondani, hogy itt Gömörről, mint nagytájról beszélünk, aminek az egyik széle Medvesalja. Ezek a dalok pedig nem különülnek el markánsan, átnyúlnak egyik tájegységből a másikba – részletezte Varga Lia, aki ajándékkal is készült a gyerekeknek: a fiúk pitykét, a lányok matricát kaptak.
Megjelent a Magyar7 2022/19. számában.